Rész
1 3| eltátja a száját, hogy kiesik rajta a feje. Néha fél-fél esztendõkig
2 3| tréfájára befelé fordult rajta minden ujj. Ökölbe szorított
3 4| csizma, hogy hanyatt esett rajta a napsugár. Bezzeg nem csúfolódott
4 5| az utat. Nagyon megesett rajta a szívem, és szerettem volna
5 5| kiszaladni hozzá, hogy segítsek rajta, de édesapám odaintett magához.
6 5| édesanyám gyûszûs ujja rajta a palavesszõ. Lesz-e valaha
7 6| eléje a könyvet, csípett rajta egyet-kettõt, aztán hirtelen
8 6| voltak a hangyácskák, amik rajta mászkáltak, és a legyek
9 8| mûhelyében valaha készült. Volt rajta kökörcsin és varádicskóró,
10 8| mely hegyig belevész,~az rajta zöld irhábul a szegés.~ ~
11 9| Bolondság! - vett erõt rajta megint a méreg, és nagyot
12 9| szerszámszíjak, látszott rajta, hogy zsugori gazdának csakugyan
13 9| Legalább jó ülésünk lesz rajta hazafelé, gondoltam magamban.~
14 10| nyílik az ajtó, és bedobog rajta egy magamfajta fiúcska.~-
15 10| utoljára is nekem kellett rajta segítenem, a markába nyomtam
16 11| házacska, és nem ajtó volt rajta, csak ajtócska és ablakocska
17 11| és ó, nem aranyszínû volt rajta a köröm, hanem fekete.~„
18 11| kanapéra - hát már nincs rajta a vasköröm. Uramfia, ennek
19 13| szép csizmád - simított rajta végig Gáborka nagy szakértelemmel. -
20 16| Megállj, vénség - rúgott rajta egyet a tündérke a papucskája
21 16| rég elporlott ajak, s amit rajta kívül talán senki nem is
22 18| Szép ködmön - húzta végig rajta az ujját -, még szebb, mint
23 20| mindenki. Meg hogy mit lehet rajta látni? És fõképpen, hogy
24 21| lábait, hogy jobb fogás essen rajta, de nem boldogultam vele
25 22| tintának, mikor keresztülsüt rajta a nap. De nagyon nehezemre
26 22| számat, hogy majd kiesett rajta a fejem. Hiszen ez nem a
27 23| száját, hogy befért volna rajta az egész ludacska.~Szülém
28 23| könnyem, és kivirágoztatta rajta a körömkevirágot. Kilopództam
|