Rész

 1   1|               a körte-muzsikáig látok vissza. Ami elõtte volt, az elmosódik
 2   1|               és szó nélkül kotródtam vissza a vackomba. El is aludtam
 3   1|       hallgatok ezután - ezt ragyogta vissza testvérkém arca, és nekem
 4   2|      küncsücsü, küncsücsü! - kiabálta vissza hálásan a madárka a sövény
 5   4|        patakra nefelejcset szedni, de vissza kellett fordulnom, hiszen
 6   6|            nyögtem bele. Kergetett is vissza velük édesapám.~- Csak egyesével,
 7   6|                Elszomorodva hurcoltam vissza a könyveket, csak a legvastagabbat
 8   8|             fejét, a pulyka meg húzza vissza mérgesen, és kiabál veszettül:~-
 9   8|            Mindjárt, gyerekem - szólt vissza szülém -, csak ez az egy-két
10   8|         beszél.~Az öreg mûhelyt sírja vissza tán,~fáj a sötétség néki
11   9|               a szót, amivel szülémet vissza lehetett téríteni az élethez.~
12  10|              óra múlva is tekingetett vissza a sarokról a bolt felé -,
13  10|              varjúpaprikásból - szólt vissza a boltajtóból. - Ahány könyvet
14  12|        varázsolva, és addig nem kapja vissza az emberi alakját, míg meg
15  12| visszaparancsolta õket:~- Nem gyöttök vissza mingyárt csizsmát húzsni,
16  15|               olyan magasra, hogy tán vissza se esik többet, a fiúk hátrameresztett
17  15|              én, de már szállingóznak vissza a fiúk. Sok az úri gyerek
18  16|               csak futtából kurjongat vissza, hogy pénz beszél, kutya
19  16|              gyûszûcske, gyerünk csak vissza a Mitetszik úrhoz! Kikaparom
20  16|               a szemét, ha a pénzemet vissza nem adja.~Abban a nyomban
21  19|               is csak azért fordultam vissza, mert alkonyattájt már mindig
22  19|           darabig ijedten tekingettem vissza. Olyan volt, mintha valaki
23  19|            magunk lépése zaját verték vissza a boltozatok. Egyszer aztán
24  19|            ezek kõbõl vannak - kaptam vissza a kezemet a hideg kristályokról.~
25  20|             De most eredj hamar, bújj vissza a meleg ágyadba, hiszen
26  22|              Vaksötétben tapogatóztam vissza odáig, ahol a kerek lyukon
27  23|                megvigasztalódva tette vissza a tûzhelyre a tálat.~- Elég