Rész

 1   2|             és kisírt szemmel nézett maga elé.~De nem is kellett segítség
 2   3|       odatelepedett az asztalhoz, és maga elé húzta az egész galambot.~-
 3   3|              becsületes ember volt a maga szegénységében. Az apám
 4   3|           bújtam a szülém ölébe, aki maga is didergett, és befogtam
 5   5|              marékkal van belõle! Az maga eltartott egy hétig, míg
 6   5|           pipacsvirágok közé, mint õ maga.~Például ebben a percben
 7   5|              édesapám, s felültetett maga mellé a mûhelypadra, hogy
 8   6|         körülötte, és nézett, nézett maga elé szomorúan. Pedig abban
 9   6|               csak az Istenke nézett maga elé nagyon szomorúan.~Nem
10   6|          egyre csak szomorúan nézett maga elé, csak akkor kezdett
11   7|              apámra. Nemhiába volt ő maga egész életében közelebb
12   9|              szándékban van most már maga?~Szegény szülém csak összébb
13   9|         húzta magán a nagykendõt, és maga elé meredt szemmel megcsóválta
14   9|             örülhet, komaasszony, ha maga meg tud élni az arasztos
15   9|             a körtébõl. Igaz, hogy õ maga se kóstolt bele.~- Napvilágon
16  10|         jobban, mi az illendõség, és maga vezetett el a mesterhez,
17  11|            Ne, Pajtás, ne, kisfiú.~Õ maga nem evett semmit, s ezen
18  11|             hogy ha már az öreg néni maga nem tündér is, legalább
19  12|              reggelizés örömeinek. Õ maga beült a nagy karosszékbe,
20  12|       vakondok az, hanem valóságosan maga a földvári herceg. Csakhogy
21  13|              bosszúsan Gáspár apó -, maga beszéli a rosszcsont az
22  16|           szófogadásból tette-e vagy maga jószántából, azt nem tudom,
23  18| nyomorékságát juttatja neki eszébe a maga nagy testi erejével.~Mire
24  22|         elõle a kenyeret. Bizonyosan maga akarja megenni az egészet.