Rész

 1   1|        körte-muzsika, szép volt, az egyik fele pirosra volt festve,
 2   2|        Azzal se igen törõdtek, hogy egyik gyerekrõl könnyen ráragad
 3   5|           találtam szép játéknak se egyik iskolát, se a másikat. Mire
 4   6|      repültek le az oltárképrõl. Az egyik éppen az ezüsttányérkát
 5   6|             Csak azt csodálom, hogy egyik se csengett, mikor leesett.~„
 6   7|             álmodtál, gyermekem.~Az egyik szemével rám nézett, a másikkal
 7   7|        Értem, édesapám.~- No, ez az egyik. A másik az, hogy míg te
 8   9|          egy viselt subát, aztán az egyik is a feje alá gyûrt egy
 9  10|           betöltötte az egészet. Az egyik asztal be volt terítve mindenféle
10  12|         fürgén tipegett ide-oda. Az egyik széket odahúzta a kanapé
11  12|          nem ért az semmit. Mire az egyik oldalon letapasztotta a
12  12|         nagy habdáit, az egyiket az egyik purdé húzta a jobb, a másikat
13  15|        pajtásaimmal, látom, hogy az egyik bánya felől kikanyarodik
14  15|           Cintula kapta a hátára az egyik végét, Veszkény Gyuszi és
15  15|           arcomat, éreztem, hogy az egyik ujján nagy gyűszű van.~-
16  18| megnyugtatással.~Belenyúlt a ruhája egyik feslésébe, és kimarkolt
17  19|         kérdeztem susogva, ahogy az egyik mellékfolyosóból sínek kanyarodtak
18  19|         éppen csak bepillantottunk. Egyik fala mentén hosszú sor bányász
19  21|           kell, mert a bányapásztor egyik szavára magától kigyullad,
20  23|            arca mosolygott az ágyam egyik oldalán, tündérkém százráncú
21  23|            ki se jött addig, míg az egyik combját le nem kanyarította