Rész

 1   1|           de nem is kereste soha többet!~Mire fölébredtem a nagy
 2   2|           s magam se igen hittem többet a cinegék királyában.~Hanem
 3   4|       bizony nekem nem esett jól többet a dolog. Szégyelltem a mezítlábasságom,
 4   4|           Mert én ugyan nem adok többet neked, hiszen csak nem tolsz
 5   4|      járhatnék, dehogy lennék én többet báró!~- Nem gyõzöm nézni
 6  10|    hirtelen egy jó gondolatom -, többet ér ám a mézeskalács, mint
 7  10|          út, le is út, hanem ide többet be ne tedd a lábad!~ ~
 8  14|       nem segített. A puli nevet többet le nem lehetett rólam mosni.
 9  14|         Se akkor, se azután soha többet. Akárhogy tudtam a leckét,
10  14|           hanem öreg barátom még többet ért, mint amennyire én becsültem.~
11  15|          hogy tán vissza se esik többet, a fiúk hátrameresztett
12  16|        kis cserépmedve se tudott többet csörögni. Hanem vigyorogni
13  16|     nélkül egy öltést se lehetne többet tenni.~Így ment ez délig,
14  16|          eb, az kutya, de a puli többet számít, mint némelyik minden
15  17|       tenném, hogy sose jönne ki többet a piacra.~A módosabb fiúk
16  20|   égbelátó és látószerkereskedõ!~Többet aztán nem is emlegette nekünk
17  20| bocsánatot, ígérd meg, hogy soha többet ilyen gonoszságot nem teszel!~-
18  21|          a tetejére, hátha onnan többet látok.~Hát látni onnan se
19  22|      volna, hogy fel sem ébredek többet, ha félálomban megint hangot
20  22|          Se láttam, se hallottam többet.~ ~