Rész

 1   1|       vízzel a vásárkút vödrébõl.~Nagyot húzott a jó ember a kupából,
 2   1|         alá.~- Megvagy! - dobbant nagyot a szívem, ahogy megéreztem
 3   1|            Mikor az ajtóba értem, nagyot lobbant a mécses. Megrettentem,
 4   1|  kiejtettem a kezembõl a játékot. Nagyot koppant a küszöbön, fölriadt
 5   2|           cinegekirály! - dobbant nagyot a szívem, s nyargaltam oda
 6   2|         kapkodott utána. Utoljára nagyot koppantott a fejére, arra
 7   3|          a homlokán a süveget, és nagyot csapott az asztalra. Persze
 8   8|         karimátlan kalap csattant nagyot a hátamon, s a Báró bácsi
 9   8|         pulykamadár nekidühödött, nagyot koppantott a vastag csõrével
10   9|          rajta megint a méreg, és nagyot taszított rajtam. - Sohase
11  12| erõlködésbe.~No de füle van neki. Nagyot kiáltottam rá:~- Vargakorgondorgok,
12  14|        délben a hajnalicskavirág.~Nagyot fújt Gyurka bácsi, és megtörülgette
13  14|       vagyok már puli!~Erre aztán nagyot nevetett az én öreg barátom,
14  19|         magánosan jött elejbem, s nagyot nézett, mikor a pajtásom
15  20|         olyan volt, mintha valaki nagyot rántott volna a ködmönömön.~
16  21|           van elõre, merre hátra? Nagyot rántottam az égbelátó elõremeredt
17  22|        teli tüdõre valót, s azzal nagyot lódítottam magamon. Éreztem,
18  23|        Hát hová akarnék? - néztem nagyot. - Az iskolába megyek, szülém.~