Rész

 1   1|      végezték a fülemülék, de én úgy éreztem, engem csúfolnak.~- Tudsz-e
 2   1|              kezdett a szívem.~Akkor éreztem életemben elõször fájdalmat
 3   4|              járni. Mikor fölhúztam, éreztem, hogy most már igazi báró
 4  11|         másikat: hát egész világosan éreztem, hogy a jobb fülem máris
 5  11|        tettem a kezem a kezébe, mert éreztem, hogy ez az öreg néni nem
 6  11|            vézna, finom ujjacskát, s éreztem, hogy a középsõ ujján keményebb
 7  13|          honnan hozod ezt a kisfiút?~Éreztem, hogy a sok gyerek most
 8  13|              engem, én az apám kezét éreztem az övében.~A mester nagyon
 9  15| egyszer-kétszer mégis nagyon szűknek éreztem az én bő ködmönömet.~Egyszer
10  15|             semmit, most meg már úgy éreztem, mintha a vállamat szorongatná
11  15|           Végigcirókálta az arcomat, éreztem, hogy az egyik ujján nagy
12  16|              barátom miatt, mert úgy éreztem, hogy nem egészen urasan
13  19|         nyivákolt a vadkörtefán. Úgy éreztem, szebb madárszót nem hallottam,
14  20|            voltak, és most mégis úgy éreztem, mintha csakugyan szúrnának,
15  20|            ördöngõs masinára, és úgy éreztem, mintha süllyedne velem
16  22|          fordultam, amerre a hideget éreztem.~Olyan szûk folyosóba jutottam,
17  22|           nagyot lódítottam magamon. Éreztem, hogy csak egy-két lépés
18  22|             lefogódott a szemem. Nem éreztem én se éhséget, se félelmet,