Rész

 1  20|                               AZ ÉGBELÁTÓ~Mire másnap fölértem az
 2  20|    fejünket, hogy mi lehet az az égbelátó.~Elõadás után megtudtuk
 3  20|        közepén ott ágaskodott az égbelátó. Három lába volt, mint a
 4  20| teleszkóp, se nem optikus, hanem égbelátó és látószerkereskedõ!~Többet
 5  20|          mikor beléptem, csak az égbelátó. Barátságosan nézett rám
 6  20|   nyögtem ki a választ.~- Néz az égbelátó.~- Micsoda? - nevette el
 7  20|  süllyedne velem a föld, mert az égbelátó csakugyan engem nézett.
 8  20|           Azt mondja rá, nézi az égbelátó.~Kezdtem éledezni. Úgy látszik,
 9  20|          bennünket az udvaron az égbelátó körül, amelynek gömbölyûbb
10  20|       mire sorra kerültem, és az égbelátó elé álltam. Nem is lepett
11  20|     dadogtam, és csavargattam az égbelátó oldalán a srófot elõre-hátra.
12  20|    fogadtam, és örültem, hogy az égbelátó kint marad az udvaron, és
13  21|        csak mi ketten, én meg az égbelátó. Szinte örültem, mikor az
14  21|        hiszen puhára estem. S az égbelátó olyankor mindig biztatóan
15  21|       hátra? Nagyot rántottam az égbelátó elõremeredt lábain: most
16  21|          már elhallgatott még az égbelátó is. Nem csörrent meg, akárhogy
17  22|         ködmön is rajtam van, az égbelátó is a nyakamban. Az oldalam
18  23|        srófja se görbült meg.~Az égbelátó üvegszeme vidáman és barátságosan