Rész

 1   4|     mihozzánk, hol mink megyünk fel õhozzájuk. Olyankor én mindig
 2   5|    oktalanul csak mégse nõhetsz fel, mint a lósóska az árokparton.~
 3   6|       az öreg Gáspár nem ébredt fel, és én elégedetten surrantam
 4  11|        gyerek.~Csak arra kaptam fel a fejemet a tányérból, mikor
 5  12|    árvácskákat urasan - ütöttem fel a fejemet büszkén.~- Sose
 6  13|  Cötkény csak olyankor rántotta fel õket, mikor szép tiszta,
 7  14|      orrom hegyéig. Minduntalan fel kellett tologatnom, hogy
 8  14|   tanító úr, és engem szólított fel elsõnek, ránéztem a fogason
 9  18|       az édesapád mért nem jött fel veled?~A bice-bóca féloldalt
10  18|         vett. Csak arra rezzent fel, mikor beültem a padba,
11  20|         akit minden karácsonyra fel szokott vinni apukája Budapestre
12  20| kacagásainak sortüze ébresztett fel. Az ünnepi sortûz a tanító
13  22|       úgy elaludtam volna, hogy fel sem ébredek többet, ha félálomban
14  23|   hiszen szemünk láttára tették fel a nagyvendéglõ szakácsai