Rész

 1   1|    már bekönyökölt az este az ablakon.~Az ám, csakhogy édesapám
 2   1|     szél libbent be a nyitott ablakon, kicsit meglebegtette, meg
 3   2|   keserveset, és kilebbent az ablakon.~- Csin-csen, csincsen -
 4   6|       rávetettem magam. Ha az ablakon keresztül megláttam, hogy
 5   6|   olyan vidám volt. A nyitott ablakon bebújtak a virágos orgonagallyak,
 6   6|       bepiroslott a hajnal az ablakon, imádkoztak odakint a fülemülék,
 7   8|   szerencse, hogy édesapám az ablakon keresztül meglátta a viadalt,
 8   9|       már bevilágít a hold az ablakon. Aztán ágyazhatsz is, mert
 9  12|    kacagott rám a vasköröm az ablakon.~- Hát... kilyukasztom.~-
10  13|     tisztuljak haza, s még az ablakon se nézzek ki ezen az estén,
11  18|      s ahogy bepiroslottak az ablakon a napáldozati felhõk, mintha
12  21|      téli nap már besütött az ablakon, és sugarai éppen a teleszkóp
13  21|      az óbányába.~Kinéztem az ablakon, szép nagy pihékben sûrûn
14  23| orgonaszag áradt be a nyitott ablakon. Szülém sápadt arca mosolygott