Rész

 1  11|       azért sí-í-í-rok - eredt meg újra fájdalmam patakja.~A kis
 2  11|            tündér kis kacajocskája újra felcsendült.~- Nem téged
 3  12| letapasztotta a hajamat, a másikon újra égnek ágaskodott.~- Nagyon
 4  17|        megyek haza - buggyantak ki újra a kis Pipitér könnyei.~-
 5  20|      elhallgatott Péter apó, aztán újra kezdte:~- Küsmödi már bányamester
 6  21|           a hangom könnyel, amikor újra elkiáltottam:~- Szülé-é-m!~
 7  21|        hatalmas faderekat érintek. Újra kezdõdik a kopácsolás, éppen
 8  21|           holdlámpát? A bátorságom újra feléledt. Ha visszatalálnék
 9  22|     kellett messzire mennem, mikor újra hallom a hangot jobb kéz
10  22|         Kicsit elhallgatott, aztán újra kezdte:~- De jó volna egyszer
11  22|       percben, ahogy levált rólam, újra megszólaltak a kövek körülöttem.
12  23|           tudott elhagyni. Majd ha újra megnyitják a bányát, keresztet