Rész

 1   4|  napsugárban, hogy káprázott bele a szemem.~- Arany ez, ugye, édesapám?~-
 2   5|          hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a
 3   6|           darabja. De ahogy akkor a szemem rávetettem, mindjárt tudtam,
 4   8| patkódarabot, s kerekre nyitottam a szemem, hogy mind beleférjen a
 5   9|             a mókus - villant föl a szemem.~- Derék dolog - veregette
 6   9|             derekamat. Telefutott a szemem könnyel, ahogy a malomházi
 7  15|        meggörnyed alatta.~Rátátom a szemem az asszonyra, s ahogy a
 8  15|      nyakkal néznek utána, de az én szemem megint csak a nénikén van.
 9  22|       csináltam a két tenyerembõl a szemem elé, úgy néztem körül. Egyszerre
10  22|              s nyomban lefogódott a szemem. Nem éreztem én se éhséget,
11  22|    báránykám!~- Ohó - pattant föl a szemem -, a kövek megint beszélnek!
12  22|       minden angyala?~Lecsukódott a szemem, és ködmönöstül, égbelátóstul