Rész

 1  13|           a csizmát, kis pajtásom, Gáborka meg az apja. Fölrántom:
 2  13|     csizmád - simított rajta végig Gáborka nagy szakértelemmel. - Az
 3  13|           szorít a csizma. Szegény Gáborka is ríva fakadt velem együtt,
 4  13|       léptem, és gyorsan kocogtam, Gáborka pedig erõtlen, vézna lábaival
 5  13|          végképp elmaradt mellõlem Gáborka. Elment tamburázni az égi
 6  13|           angyalkák. Azt hiszem, a Gáborka mennyei szobájában aranyszögön
 7  13| lábatlankodtam a mûhelyben, mert a Gáborka elmúlása után is tartottam
 8  13|        jössz, Báró! Nézd e, kész a Gáborka csizmája. Mindjárt kiakaszthatjuk
 9  13|           nem less, azs ott marad.~Gáborka akkoriban sûrûn járogathatott
10  13|            magam munkáját.~- Nem a Gáborka hordta ám el a csizmákat,
11  13|     cigánygyerekek lábán is csak a Gáborka csizmái azok. Hallgassa
12  16|           adna egy rézgarast, mert Gáborka nagyon félt a kutyáktól,