Rész

1   1|           Boldogan suhantam vele kifelé. Mikor az ajtóba értem,
2   3|          ördöngõs ember, és ment kifelé nagy dohogva, de a küszöbrõl
3   6|    hernyócskákat.~Hát ahogy hull kifelé a korpa, egyszer csak csendül,
4  12|       föl a nap, és belülrõl süt kifelé a világra.~A csöppke tündér
5  13|         s csak akkor készülõdött kifelé, mikor Gáspár apó már a
6  16|       szülém. Míg azt hámozgatta kifelé a csõsz a tarisznyából,
7  18|          könyveimet, és húzódtam kifelé az ajtón nagy léhvel-pléhvel.
8  22|        valami mély kútból néznék kifelé, s azon úgy lebegett a hold,
9  22| Mindnyájának a belsejébõl ömlött kifelé a fény, egyikbõl piros,