1-500 | 501-1000 | 1001-1101
Rész
1 I| galambom, jut-e még eszedbe~Az a mosolygós nyári alkonyat,~
2 I| már s im én eljöttem érted~A régi szóval lázas ajkamon,~
3 I| ajkamon,~Te álmodod-e még a régi álmot,~Eljössz-e hozzám,
4 I| angyalom?~Koldús vagyok, a költöző rigónál~Egy árva
5 I| Csak két galamb búg rád a tiszta dúcból,~Pintyőke
6 I| tiszta dúcból,~Pintyőke szól a jázminágakon~S csak én fogadlak
7 I| zugoly,~Hová nem hallik a világ morajja,~Síró kacaj
8 I| nékem szentebb lészel, mint a szentek~És drágább lelkem
9 I| édes angyalom?~De hogyha a nap szárnyait behúzva,~Kék
10 I| veszlek~S megnyúgoszunk a tüzhely enyhiben.~Szedve
11 I| tüzhely enyhiben.~Szedve a boldogság virágait, míg~
12 I| alkonyúló napja életünknek~A sírhalomnak szélein pihen,~
13 I| szélein pihen,~Megifjulunk a csöndes, tiszta multnak~
14 I| galambom, jut-e még eszedbe~Az a mosolygós nyári alkonyat,~
15 I| S im én eljöttem érted~A régi szóval lázas ajkamon:~
16 I| ajkamon:~Te álmodod-e még a régi álmot,~Eljössz-e hozzám,
17 I| megértettük.~Köszönjük is szépen~A nagy invitálást,~De majd
18 I| Nem is mennénk: szállnánk!~A pitvarküszöbig~De meg se
19 I| Forgó-szálló vendég -~De mikor a dolog~Rí utánam mindég!~
20 I| Mikor nem akar is?~De hogy a sorunkat~Szálára beszéljem,~
21 I| Szokás szerint hóka,~Hanem a menyecske~Rózsább, mint
22 I| menyecske~Rózsább, mint a rózsa.~S mivelhogy már elmúlt~
23 I| dagasszon.~Nem is olyan áros~A magunk sütése,~Meg a pékkenyeret~
24 I| áros~A magunk sütése,~Meg a pékkenyeret~Nem szívelem
25 I| Válogat egy kicsit,~Néha a levesnek~Nem érzi az ízit,~
26 I| Nem érzi az ízit,~Máskor a kalácsát~Otthagyja karajban -~
27 I| Ruhakímélésben~Sem valami mustra,~A szivarhamut is~Az abroszra
28 I| néha,~Hanem aztán ennek~A fele se tréfa.~Mert Ilona
29 I| Hamar változékony,~Mint a nyári égbolt.~Beborul, kiderül,~
30 I| ember~Hiába kérleli.~Egyszer a jó kedve~Veri föl a házat,~
31 I| Egyszer a jó kedve~Veri föl a házat,~A másik percben már~
32 I| kedve~Veri föl a házat,~A másik percben már~Szeme
33 I| Különben most mindig~Motollál a keze,~Selyemmel, pamuttal,~
34 I| tele,~Horgolótű, ráma~S a manó tudná mi -~Mi válik
35 I| hozzá,~Nekem mutathatja.~A lakásunk marad,~Aki volt,
36 I| lakásunk marad,~Aki volt, a régi,~A Fodor utcai,~A kis
37 I| marad,~Aki volt, a régi,~A Fodor utcai,~A kis udvarbéli.~
38 I| a régi,~A Fodor utcai,~A kis udvarbéli.~Nem mondom,
39 I| Másikat keresni,~Mert ő a két szobát,~Azt mondja,
40 I| Lakunk benne éppen.~S mert a tiszta szoba~Ugyis be van
41 I| vendéget nem hoz~Valakit a lába~S én, még ha akarok,~
42 I| oda -~Minek kellene hát~A harmadik szoba?~Csak én
43 I| Csak én meg ne bánjam!~Adja a szót vissza.~No ez az asszonynép~
44 I| irhatom, mert~Kint pöröl a gangon.~Hanem a levélbül~
45 I| Kint pöröl a gangon.~Hanem a levélbül~Tán elég is ennyi,~
46 I| lesz~Igről-igre szedni.~A hány betű benne,~Annyit
47 I| enyém,~Utamról tiédre ömlik a fény~S mikorra a hajad aranyodik,~
48 I| tiédre ömlik a fény~S mikorra a hajad aranyodik,~Az enyém
49 I| szemeim,~S én alszom majd el a te dalodon,~Csicsija, bubuja,
50 I| Mert kis kötője elszakadt~A nagy hancurozás alatt.~Nem
51 I| Parányi fílozófom,~Eszem a csöpp szádat, mi módon~Jöttél
52 I| Jöttél te arra, hogy mi a~Legbölcsebb filozófia?~Nem
53 I| jaj~S egyformán elvégződik a~Komédia, tragédia.~Nem baj,
54 I| tragédia.~Nem baj, nem, semmi a világon,~De megsiratnám,
55 I| VÁNDORMADARAK~Jönnek már a fecskék, mink meg elmegyünk~
56 I| kacsingat bele,~Legyezi lágyan a lugas levele,~A vén szarufának
57 I| Legyezi lágyan a lugas levele,~A vén szarufának ótalma alatt~
58 I| űz még addig engem tétova~A dús dölyfe és a magunk nyomora!~
59 I| engem tétova~A dús dölyfe és a magunk nyomora!~Nem ti,
60 I| újra menőbe vagyunk.~Ebben a sarokban babát ringatott~
61 I| amott.~Az ágy szögletén volt a tisztaszoba;~Ingyen nem
62 I| Türelmetlen ostor pattog a bakon.~Hamar azt a ládát!
63 I| pattog a bakon.~Hamar azt a ládát! Mert pénz az idő:~
64 I| no Csilla, gyihő!~De jó a jó Isten, ahhoz, aki jó:~
65 I| hogy mindenhol megó.~S ha ő a miénk, mit kérnénk egyebet -~
66 I| csicsergésteken,~Amivel a házbért lefizetitek,~Vagy
67 I| uj tanyánk falán:~Koldus a koldusnak mindig ad helyet,~
68 I| A GYÖNGYVIRÁGOS CSÉSZE~Uzsonnázgat
69 I| GYÖNGYVIRÁGOS CSÉSZE~Uzsonnázgat a mi Pankánk~Gyöngy virágos
70 I| Gyöngyvirágos csészikébe~Hull a könnye kék szeméből.~Szegény
71 I| drótos megy az utcán,~Megesik a szive rajta:~Be kell hivni
72 I| néki ágyat!~Olyan bágyadt a nézése,~Olyan fakó az orcája:~
73 I| mosolyogva:~Kis madaram, a drótosnak~Nincs minálunk
74 I| minálunk semmi dolga.~Jó a bogrács, új az üstünk,~Ép
75 I| bogrács, új az üstünk,~Ép a lábas, szép a bögre,~Nincs
76 I| üstünk,~Ép a lábas, szép a bögre,~Nincs minékünk csorba
77 I| fazék nincs összetörve!~A mi Pankánk a szobában~Mint
78 I| összetörve!~A mi Pankánk a szobában~Mint a fürge mókus
79 I| Pankánk a szobában~Mint a fürge mókus néz szét -~Utóljára
80 I| Gyöngyvirágos csészikéjét,~Rámutat a cserepekre~S tapsikolva
81 I| mondja: igy ni!~Anyukám, a drótos bácsit~Föl lehet
82 I| feleségem,~Simogasd meg a hajam -~Több fehér szál
83 I| Tarkulok, mint deres őszön~A kifosztott almafa -~Pedig
84 I| kifosztott almafa -~Pedig még a kapuban áll~Életemnek tavasza.~
85 I| bő kezekkel,~Fukarabban a napot!~Ó, de nem baj, hogy
86 I| Behavazta szöghajam:~Csak a tiéd, az maradjon,~Mint
87 I| tiéd, az maradjon,~Mint a szived, szinarany!~Csak
88 I| napsugár, amely~Örvényén a mély vizeknek~Mosolyogva
89 I| el.~Ó, ne nézd te, lent a mélyben~Mily sötét a forgatag:~
90 I| lent a mélyben~Mily sötét a forgatag:~Te csak azt lásd,
91 I| Te csak azt lásd, fent a színen~Mily szelíd és lágy
92 I| színen~Mily szelíd és lágy a hab!~Ó, ne nézd, az erdőmélynek~
93 I| összetört:~Te csak azt lásd, a te gallyad~Ma is milyen
94 I| feleségem,~Simogasd meg a hajam~S áldjon Isten annyiszor
95 I| vársz~Pillangós cipőbe?~»A ki megöntözzön,~Várom a
96 I| A ki megöntözzön,~Várom a gavallért.~Nem sajnálok
97 I| tőle.«~Nem marad gazdátlan~A tojás, a tallér:~Ott jön
98 I| marad gazdátlan~A tojás, a tallér:~Ott jön már, ott
99 I| Ott jön már, ott jön már~A híres gavallér!~De nem gyalog
100 I| Porcelánszamáron.~Kacagány a vállán,~Csákó a fejében,~
101 I| Kacagány a vállán,~Csákó a fejében,~Rózsavizes üveg~
102 I| fejében,~Rózsavizes üveg~A kesztyűs kezében.~Ahol szalutál
103 I| már~Az üvegpolc sarkán,~A bajusza végén~Sodor egyet
104 I| végén~Sodor egyet nyalkán.~A bodor baba már~Rá is mosolyodik,~
105 I| Rá is mosolyodik,~Mikor a szamárka~Nekiszilajodik.~
106 I| koppan,~Porcelánszamárka~A földre lepottyan.~Porcelánhuszárnak~
107 I| Porcelánhuszárnak~Kitörött a nyaka,~Szívhasadva nézi~
108 I| baba.~Anyukának keze~Zörög a kilincsen -~Jaj, a jó Isten
109 I| Zörög a kilincsen -~Jaj, a jó Isten ránk~Kegyesen tekintsen!~(
110 I| Szelid világot hinte szárnya~A rózsaszin kis ágyra~S halk
111 I| Egy-két könnyű csalódás~A boldogságot drágábbá teszi.~
112 I| SZÕLÕÚTON~Mely felénk int túlnan a garádon,~A virágos, gyümölcsös
113 I| felénk int túlnan a garádon,~A virágos, gyümölcsös liget,~
114 I| nincs miért tagadjad,~Azt a vágyat, mely szívedbe kél -~
115 I| álmomrul lemondtam,~Hogy a lelkem csupa temető:~A többinek
116 I| Hogy a lelkem csupa temető:~A többinek sírjára borultan~
117 I| éjnek éjszakáján~Szántogatva a papir-barázdán,~A betű-magot
118 I| Szántogatva a papir-barázdán,~A betű-magot vetem, vetem:~
119 I| jegenyék.~Szinte érzem: a violaágyat,~Kerekébül édes
120 I| illat árad.~Szinte hallom: a vidám rigót,~Örömében ahogy
121 I| ahogy ránk rikolt.~Mint a tenger, langyos déli szélben~
122 I| szélben~Szines hullámot vet a virág~És a szirmok tarka
123 I| hullámot vet a virág~És a szirmok tarka tengerében~
124 I| tarka tengerében~Hintálódzik a gyümölcsös ág.~Országútra
125 I| gyümölcsös ág.~Országútra a sövényen átal~Ha kihajlik
126 I| kell várnod azt,~Amikor már a magunk kertjében~Pirul,
127 I| kertjében~Pirul, szőkül a csengő barack.~Édes terhét
128 I| maga is sokallva~Húzza ágát a mosolygó alma~S te megéred,
129 I| mikor érni kezd~Szóló szőlőn a tömött gerezd.~Te megéred
130 I| szeliden elmélázgatok.~Mig a füzek sátra rejt el engem,~
131 I| füzek sátra rejt el engem,~A világot én is elfelejtem.~
132 I| hogy nevetni hogy kell,~A lugasnak gerlicéjitül.~Könnyű
133 I| gerlicéjitül.~Könnyű néki, mert övé a fészke -~Leszek én még a
134 I| a fészke -~Leszek én még a magam szegénye!~Ha előbb
135 I| Megfogyott arcáról lehervadt a rózsa,~Jókedvének elszállt
136 I| csak simogat vele.~Tegnap a szép kötőm egy kis kávé
137 I| kötőm egy kis kávé érte,~A csipkéjét pedig... Mégse
138 I| Mint bukdácsoló kis fiára a madár!~Szegény anyukámon
139 I| istenke!~Juttass arcára a rózsák pirosából,~Fénytelen
140 I| ANYA~Éjfél felé hozták a sürgönyt,~Hét éles tőr volt
141 I| szava:~- Anyánkat megöli a szive~Reggelre. Jöjj haza!~
142 I| éjszakában~Zúgva repült a gyorsvonat,~De még szárnnyal
143 I| be~Gyötrelmes vágyamat.~A kisajtóban nagyzokogva~A
144 I| A kisajtóban nagyzokogva~A szomszédasszony fogadott:~-
145 I| fogadott:~- Már harmadnapja a galambom~Egy hangot se adott!~
146 I| galambom~Egy hangot se adott!~A tornác oszlopának dőlve~
147 I| Alig lélegzik. Tán azóta~A szive is megállt.~S amikor
148 I| tette s ajkán~Suttogva kélt a szó:~- Szaladj csak... Julkám...
149 I| Szaladj csak... Julkám... a padlásra...~Hozz egy...
150 I| Ferink... tudod jól,~Csak a... ropogóst... szereti...~(
151 I| Szelíden te simítsd~Puhára a vánkost,~Ágyam szélire is~
152 I| ide már most.~Homlokomon a bú~Nagyon elborongott,~Kicsi
153 I| Kicsi száddal róla~Leheld el a gondot.~Virágfejecskédet~
154 I| apukádnak,~Úgy, mintha mesélnél~A hajas babádnak.~„Volt egy
155 I| LÁTOMÁS~Sápadt sugarában a holdnak~Ingottak, lengtek
156 I| árnyak,~Mikor én ott jártam a szélin~A halál csöndes folyamának.~
157 I| Mikor én ott jártam a szélin~A halál csöndes folyamának.~
158 I| unottan az este~Bámultam a gyertyavilágba~S egyszerre
159 I| Legbúsabb angyala álla.~A világ örök aratója,~Kit
160 I| örök aratója,~Kit Isten a földre lekülde,~Hogy mit
161 I| szótalan álla.~Érzem merevedni a pillám~S halkult a szivem
162 I| merevedni a pillám~S halkult a szivem dobogása.~- Ó, még
163 I| fölemeltem,~- Még annyi a tennivalóm! -~Szólt a halál
164 I| annyi a tennivalóm! -~Szólt a halál angyala: nem, nem!~-
165 I| egyre vetettem?~Még annyi a várnivalóm! -~Szólt a halál
166 I| annyi a várnivalóm! -~Szólt a halál angyala: nem, nem!~-
167 I| az éjbe kiszálljon -~De a másikat megszorítá~Kicsiny
168 I| szivére:~S erejét vesztvén a halál,~Egyedül suhogott
169 I| Amit gondatlan ifjuként~A hajnal hinte széjjel,~Mind
170 I| széjjel,~Mind összeszedte már a fényt~Az est fukar kezével.~
171 I| pókja~Lomhán kapaszkodik föl a falon,~Már nyolcra jár az
172 I| vállamon,~Orcád hűs, mint a márvány -~Gyerünk aludni,
173 I| lejt~Lassúbb ütemre vérem,~A csókok tűzesője helyt~Kézcsókkal
174 I| Amit gondatlan ifjuként~A hajnal hinte széjjel,~Mind
175 I| széjjel,~Mind összeszedte már a fényt~Az est fukar kezével.~
176 I| pókja~Lomhán kapaszkodik föl a falon,~Már szivünk is befonta -~
177 I| Ha visszahozzátok, mint a sólyommadár,~Sebesek legyetek!~(
178 I| PANKA...~Sétálni megy Panka a búzamezőbe,~Pillangós papucsba,
179 I| Fütyülj neki szépet, te rigó a nádban!~Légy a legyezője,
180 I| te rigó a nádban!~Légy a legyezője, te lapu levele!~
181 I| szúrós királydinnye!~Ha a dülőúton szegényke kifáradt,~
182 I| csillagfejetekkel!~S őre a mezőnek, szép jegenyenyárfa,~
183 I| szivem, ma este~Nem kell a földrajzot felmondanod,~
184 I| felmondanod,~Jobb lesz, ha ide a lábamhoz ülve,~Halkan a
185 I| a lábamhoz ülve,~Halkan a Bibliát lapozgatod.~De ne
186 I| Uristen~Haraggal néz el a világ felett -~Hanem ott
187 I| este~Nóta nélkül altasd el a babád~És apuka barázdás
188 I| barázdás homlokához,~Mint a lehellet, értesd puha szád.~
189 I| Lábujjhegyen tipegj el a kis ágyig~És liliomlágyan
190 I| suhanj bele~És le ne rúgjad a kis csipkepaplant,~Bár ma
191 I| lecsukódik,~Repülj inkább a jó Istenhez el.~S aranyhajad
192 I| várjanak már haza engemet.~A sárgarigó-fészkes ághegyen~
193 I| maradtam,~Nem hiszek már én a csengő barackban.~Vén almafáinknak
194 I| hiába járnék,~Nem követne a kedves öreg árnyék~S kezem
195 I| lesz még mosolygó alma!~A szóló szőlőknek is üzenek:~
196 I| sűrü koronát~S őrizzék soká a lába nyomát.~Azután van
197 I| egy üzenet:~Hű akácunknak a gunyhó felett.~Együtt születtek,
198 I| teremjen többet új levele,~A halálban se maradjon el
199 I| és suba,~Neve sokáig él a faluba.~Magam is sokat elemlegetem,~
200 I| Sírhatnékom van, ha eszembe jut~A szeles éj, amelyen elaludt~
201 I| valahányszor hörögve sír a szél,~Mindig azt gondolom,
202 I| műhelyt sírja vissza tán,~Fáj a sötétség néki s a magány,~
203 I| tán,~Fáj a sötétség néki s a magány,~A hideg ellen hallat
204 I| sötétség néki s a magány,~A hideg ellen hallat tán panaszt -~
205 I| hallat tán panaszt -~Mi fáj a holtnak, isten tudja azt.~
206 I| isten tudja azt.~Ám megjött a tél tegnap délelőtt,~Beszitálta
207 I| délelőtt,~Beszitálta hóval a temetőt,~S az öreg szűcs
208 I| szűcs már szépet álmodik.~A hó fehér, selymes, sürű,
209 I| takarja be, mint meleg suba~S a télizöld, mely hegyig belevész,~
210 I| belevész,~Az rajta zöld irhábul a szegés.~(1914)~
211 I| régi irkalap~Került kezembe a minap.~Én irtam éltem reggelén~
212 I| Én irtam éltem reggelén~A második pad szegletén.~Dülöngő,
213 I| Póklábúk és verébfejűk,~A t-nek gyomrán a kalap,~Az
214 I| verébfejűk,~A t-nek gyomrán a kalap,~Az r a k hajába kap.~
215 I| t-nek gyomrán a kalap,~Az r a k hajába kap.~Én irtam,
216 I| volt kis fehér kezem~S mint a kopókölyök szokott,~Elmém
217 I| Kikandikált az ablakon,~Ringott a ringó gallyakon,~Hol a torony
218 I| Ringott a ringó gallyakon,~Hol a torony hegyére ült,~Hol
219 I| szálló fellegen repült.~A kő-Krisztus komor fején~
220 I| komor fején~Soká pihent a cinegén,~Csőrén gubancos
221 I| mint borzas szakáll.~S a paplak füves udvarán~Vadrózsa
222 I| ha néma csónakába vész,~A perc nekem nem lesz nehéz.~
223 I| Nincsen más ríme, mint a: sír.~(1918)~
224 I| uracska -~Ma vitte el nyarát a macska.~Ma vitte el nyarát,
225 I| lángolt,~S míg kútvizen tartá a jámbort,~Csak álma szűre
226 I| szelíd öreget,~Mig valahol a fűzek megett~Kimérik néki
227 I| fűzek megett~Kimérik néki a házhelyet.~Ó álmok, álmok,
228 I| mind elfogyátok,~Mit érnek a való világok?~Ó, jobb belőlük
229 I| heverészve.~S kialudni, mint a letett szivar,~Amely lassan
230 II| EGYTESTVÉR~Két egy testvér a könyű és a dal,~Soká vajúdó
231 II| Két egy testvér a könyű és a dal,~Soká vajúdó fájdalomnak
232 II| ikre,~S ahogy kibuggyant, a megenyhülés~Veti színes
233 II| sugárát mindegyikre.~S az a legfájóbb könnyem, amelyik~
234 II| nem birom kisírni,~S az a legszebb dalom, amely csupán~
235 II| éjszaka,~Hogy megnyilik a mennyek ablaka,~S az örök
236 II| egyedül, de mindig egyedül.~A csillagok csoportba bolyganak,~
237 II| Sugáraik kévéstől hullanak,~Fán a lomb ezrivel nő, a méh rajban
238 II| Fán a lomb ezrivel nő, a méh rajban repül:~Nem teremtettél
239 II| Telepesen támad, nő és enyész~A fal tövén az egynapos penész:~
240 II| egynapos penész:~De inkább ezt a sorsot juttassad részemül,~
241 II| részemül,~Mint lakhelyül a végtelen eget,~Hogy éljek
242 II| őszi szél zenéje,~Mintha a föld zokogna fel~Vádat,
243 II| panaszt az égre.~Fejem felett a felleget~Látatlan kéz zavarja,~
244 II| Látatlan kéz zavarja,~S a földre kérdőleg mered~A
245 II| a földre kérdőleg mered~A holdnak véres arca.~Egy
246 II| arca.~Egy óriási árny suhan~A mindenségen átal,~S egy
247 II| reszketve, fázva,~Amint a létnek rám szakad~Egész
248 II| Hanem azért sokáig érezed~A fojtott sírást, halk lélegzetet~
249 II| halk lélegzetet~Átaltörni a titkos rejteken.~De valahára
250 II| hol van, el is feleded,~A zárt pedig a rozsda eszi
251 II| is feleded,~A zárt pedig a rozsda eszi meg.~De egyszer
252 II| tudod, hogyan, véletlenül~A pókhálós kulcs elibéd kerül.~
253 II| sohse jusson el~Az ősz, a tél, az árnyék.~Ha én lehetnék
254 II| Virág virágra kelne,~Ahol a lábad földet ér~S az örök
255 II| üdén~Röpítenélek által én~A halhatatlanságba!~(1906)~
256 II| SZERESD A GYERMEKET!~Szeresd a gyermeket!
257 II| SZERESD A GYERMEKET!~Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen,~
258 II| GYERMEKET!~Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen,~Hol villámok
259 II| emberszívbe irta.~Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya
260 II| gyermeket! Még néki szárnya van,~A csillagok közé ő még el-elsuhan,~
261 II| el-elsuhan,~S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:~Hiába könyveid,
262 II| gyermeklelken át.~Szeresd a gyermeket! A lét napfénye
263 II| át.~Szeresd a gyermeket! A lét napfénye ő,~Estellik,
264 II| víg kacaja zendül?~Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás
265 II| fuvalom,~Mely félve játszadoz a harmatos galyon,~Oly halkan
266 II| Oly halkan rebegi.~Szeresd a gyermeket, öleld szivedre
267 II| szivedre őt,~Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt,~Lehunyt
268 II| töröld le könnyeit:~S mig te a gyermekek könnyét törölgeted,~
269 II| törölgeted,~Egy láthatatlan kéz a csillagok felett~Letörli
270 II| A SZERETET AZ ÉLET~Ha majd
271 II| Átalragyog egy röpke fény,~És a föltámadás igéivel~Az arkangyalnak
272 II| Ébredjetek, ébredjetek!~A hosszú rabság véget ér,~
273 II| hosszú rabság véget ér,~A földre újra visszatér~Az
274 II| halom,~Hogy számüzetve elfut a halál,~S az angyalfecske
275 II| A SZELEK~Szeretem nagyon a
276 II| A SZELEK~Szeretem nagyon a déli szelet,~Ha fák hegyén
277 II| hegyén szökellve integet.~A természet pajkos suhanca
278 II| meleget -~Szeretem nagyon a déli szelet.~A keleti szellőt
279 II| Szeretem nagyon a déli szelet.~A keleti szellőt is szeretem,~
280 II| elbeszélget szelíden velem.~A harmatos hajnal leánya ő,~
281 II| nevel,~Könnyem letörli, mint a lágy selyem -~A keleti szellőt
282 II| letörli, mint a lágy selyem -~A keleti szellőt is szeretem.~
283 II| keleti szellőt is szeretem.~A nyugati szelet is szívelem,~
284 II| sírdogál álmatlan éjeken,~A tengereknek méla vándorát,~
285 II| felhőfátyolát,~Aludni küldi a sok csillagot,~Megitat erdőt,
286 II| Szomju virágot úton-útfelen -~A nyugati szelet is szívelem.~
287 II| süvöltözés között,~Mint óriás sas a világ fölött.~Olyankor egy
288 II| didereg az édesanyám,~Pereg a könnye, szíve csupa bú,~
289 II| GALAMBOK A TARLÓN~Szögön pihen már
290 II| TARLÓN~Szögön pihen már a kasza, a sarló:~Búzamezőkön
291 II| Szögön pihen már a kasza, a sarló:~Búzamezőkön mered
292 II| Néptelen, némán nyujtózik a róna,~Csak itt-ott sír még
293 II| szedegetnek.~Kinek befedi a világot szárnya,~Van gondja
294 II| hogy buza teremjen~És hogy a kalász ért szeme kipergjen,~
295 II| azzal,~Hogy várja szegényt a teritett asztal.~Öregje
296 II| asztal.~Öregje békén eszik a seregnek,~Mig a fiókák föl-fölijedeznek:~
297 II| békén eszik a seregnek,~Mig a fiókák föl-fölijedeznek:~
298 II| tudják, hogy mindig övék a~Betakarított termés maradéka~
299 II| Betakarított termés maradéka~S hogy a tanyai nép apraja-nagyja~
300 II| madarát becsületbe tartja.~A szorgos csapat lassu pityegéssel~
301 II| ölyü, kánya lebben.~Hanem a veszélyt hamar elfelejtik,~
302 II| veszélyt hamar elfelejtik,~S a szemkeresést megin’ ujra
303 II| tovakarikáznak~Piros tüziben a napnyugovásnak,~Szárnyuk
304 II| Ki vélünk átellen lakott,~A vénkisasszony ablakot~Mosolygva
305 II| tiszta ablakát örökre~Lezárta a halál keze.~Mint aki alszik,
306 II| értetlenül pittyeg neki~Ébresztőt a kanári.~S mintha az éji
307 II| Ébresztés, várás hasztalan:~A titkos könyv már csukva
308 II| Szelid keservvel nézem a~Záró szakaszt belőle.~Valami
309 II| Halál mátkája, vénleány!~A vénleány. Ez volt neved.~
310 II| kegyetlenebb~Név nincsen ennél a világon.~Bimbó, mely bimbóul
311 II| fiatal,~Kedves volt néki is a dal,~Amelyet hozzá irtak
312 II| száraz rozmaringot.~Igen és a tavaszra jött a nyár,~Csók
313 II| Igen és a tavaszra jött a nyár,~Csók is csattant el
314 II| S beleszövé az álmokat~A kötésbe, a horgolásba,~És
315 II| beleszövé az álmokat~A kötésbe, a horgolásba,~És kis szobája
316 II| álom elfogyott,~Utánuk megy a másvilágba,~Hogy hátha folytatódnak
317 II| sokszor hányt-vetett,~Mint a szél a száraz levelet,~Törzsökömtül
318 II| hányt-vetett,~Mint a szél a száraz levelet,~Törzsökömtül
319 II| jutott,~S legkiváltképp áldom a helyet,~Ahol fészket raknom
320 II| mely bárhol ránk borul,~Egy a nap, mely kél és alkonyul,~
321 II| Hol szolgálni kezdtem, az a föld.~Ahol bölcsőm fája
322 II| tört sudárok,~Az elvadult, a gyomlepett,~A holt virágtarlók
323 II| elvadult, a gyomlepett,~A holt virágtarlók felett~
324 II| száraz ágok.~Tört ág bogán a csalogány~Csillagsugárra
325 II| Hinár, penész buján tenyész~A holt vizű tavon már,~S a
326 II| A holt vizű tavon már,~S a lombtalan pálmák alatt~A
327 II| a lombtalan pálmák alatt~A csonka istenszobrokat~Benőtte
328 II| istenszobrokat~Benőtte vad folyondár.~A napsugár csak halni jár~
329 II| napsugár csak halni jár~A pókhálós lugasba:~Lebeg
330 II| pókhálós lugasba:~Lebeg a por, hamvas, komor~Gyászfátyol
331 II| hamvas, komor~Gyászfátyol a magasba,~S mint mély sebet,
332 II| magasba,~S mint mély sebet, a rőt avar~Egy durva lábnyomot
333 II| AMIKOR A FÖLDÖN...~Amikor a földön~
334 II| AMIKOR A FÖLDÖN...~Amikor a földön~Gyermekek zokognak,~
335 II| Vidám kacajuknak~Megszegül a szárnya,~Felhőt borítanak~
336 II| Könnyek harmatoznak,~Amikor a földön~Gyermekek zokognak.~
337 II| Gyermekek zokognak.~Amikor a földön~Gyermekek nevetnek,~
338 II| Nagy az öröm kéklő~Mezején a mennynek.~Jókedvű angyalkák~
339 II| Csokrot kötögetnek,~Amikor a földön~Gyermekek nevetnek.~(
340 II| márvány!~Ezren ünneplik a te ünneped,~Művészek, költők
341 II| dicsőség teneked - holott~A magyar nóta véled elfogyott!~
342 II| magyar nóta véled elfogyott!~A nótafának nincs virága rég,~
343 II| márvány!~Urának téged vall ez a liget:~Itt minden ág teneked
344 II| néma márvány!~Ha hazajön a vándorló rigó,~Válladra
345 II| Válladra száll pihenni a bohó,~Körös-körül a cserjék
346 II| pihenni a bohó,~Körös-körül a cserjék ágbogán~Mesterének
347 II| ágbogán~Mesterének köszönt a csalogány~S körüldanolgat
348 II| körüldanolgat harmattal tele~A mormoló Tiszának lágy szele.~
349 II| sirja-zengi egy leány -~Kisüt a mosoly ajkad szegletén:~»
350 II| olyan, mely téged eltakar!~A madár ajkán elhalhat a dal:~
351 II| A madár ajkán elhalhat a dal:~Zeng hegedűdön örök
352 II| Zeng hegedűdön örök diadal!~A feledés minket mind eltemet:~
353 II| halálát siratja,~Koronád a bánat szellője ringatja.~
354 II| diófája,~Csattog töveden a kisgazda baltája.~Patakja
355 II| tanyaudvar öreg diófája,~Öledben a holtnak legyen édes álma,~
356 II| álma,~Lányáról, fiáról, a gyepes tanyáról,~A Bimbó
357 II| fiáról, a gyepes tanyáról,~A Bimbó tehénről, a Kesely
358 II| tanyáról,~A Bimbó tehénről, a Kesely lováról.~(1912)~
359 II| A SZÍV~A szív a legfurcsább
360 II| A SZÍV~A szív a legfurcsább csavargó,~
361 II| A SZÍV~A szív a legfurcsább csavargó,~Vigyázzatok
362 II| Vigyázzatok reá nagyon!~A megszokás halála néki,~De
363 II| Ha nyílik raja alkalom.~A szív a legfurcsább csavargó,~
364 II| nyílik raja alkalom.~A szív a legfurcsább csavargó,~A
365 II| a legfurcsább csavargó,~A tolvaj-utat kedveli,~Hiába
366 II| Még vakmerőbben megy neki.~A szív a legfurcsább csavargó,~
367 II| vakmerőbben megy neki.~A szív a legfurcsább csavargó,~Minden
368 II| Pár ragyogó szem ablakán.~A szív a legfurcsább csavargó,~
369 II| ragyogó szem ablakán.~A szív a legfurcsább csavargó,~Ne
370 II| Nem látják többet sohase.~A szív a legfurcsább csavargó -~
371 II| látják többet sohase.~A szív a legfurcsább csavargó -~Dölyfös
372 II| elgyötörve~Visszalopódzzék a küszöbre,~Hol csupa dacból
373 II| NAGYON...~Szeretem én nagyon~A bárányfelhőket,~Csöndes
374 II| Mezején az égnek.~Mikor a nap hunytát~Siratja a harmat,~
375 II| Mikor a nap hunytát~Siratja a harmat,~Terelgetik őket~
376 II| Friss, fürge fuvalmak~Le a szemhatárba,~A kerek karámba.~
377 II| fuvalmak~Le a szemhatárba,~A kerek karámba.~Lassan ezüstgyapjuk~
378 II| Elalusznak szépen,~Álmuk a hű pásztor~Virrasztja az
379 II| Cigányvajda felesége~Sírva néz a siket éjbe.~Könnye szakad
380 II| szegény Lajkót,~Reggel óta, a kis rajkót,~Kit temettek
381 II| ég földre szállna.~Szól a vajda: »Fent repülnek.«~
382 II| asszony: »Hegedülnek.«~Szól a vajda: »Madaracskák.«~Szól
383 II| könnye csordúl:~»Minek hát a sírás-rívás?~Köztük ő lett,
384 II| sírás-rívás?~Köztük ő lett, ládd, a prímás.«~(1913)~
385 II| közepén,~Kis gömbölyű gödör a tetején,~Könnyű gyerekláb
386 II| sarka fúrta:~Mindössze ennyi a Janika kútja.~Az ágast venyigébül
387 II| piros cirokbúl van neki,~A cérnaláncon makkvödör remeg -~
388 II| merítette meg.~Mert elhívták a mestert messzire:~Kiköltözött
389 II| most elhagyatva omladoz a kútja.~Vigyázva járjon,
390 II| nem gazdátlan ám még ez a kút -~Mikor legszebben fénylik
391 II| Mikor legszebben fénylik a tejút,~Titkos neszekbe gazdag
392 II| megjelen.~Nem egymaga suhan a földre le,~Égy fészekalja
393 II| mosásba fog ma hajnalon,~A nagy teknő már itt van a
394 II| A nagy teknő már itt van a padon,~Gyertek, a kutamból
395 II| itt van a padon,~Gyertek, a kutamból hordjuk teli,~Szegény
396 II| szorgoskodnak az angyalkacsók,~A vödör cuppog, mint az anyacsók.~
397 II| mint az anyacsók.~És ahogy a fövénybe megmerűl,~Álmában
398 II| földerűl.~S mikor hajnalban a teknőhöz áll,~Vizében a
399 II| a teknőhöz áll,~Vizében a homokra rátalál,~S megérti,
400 II| súgja:~Sohsem szárad ki a Janika kútja!~(1913)~
401 II| TÚL A JEGENYÉKEN~Ha kiskoromba,
402 II| estelente~Kicsalt gunyhónk elé a naplemente,~Gyerekszemem
403 II| eltünődtem afelett,~Hogy túl a jegenyéken mi lehet?~Amikor
404 II| nagyobbacska lettem,~És a barázdán átalmenni mertem~
405 II| barázdán átalmenni mertem~A fügefészkes nádasig, ahol~
406 II| fügefészkes nádasig, ahol~A fátylas ég a földre ráhajol,~
407 II| nádasig, ahol~A fátylas ég a földre ráhajol,~Jaj istenem,
408 II| Útam közel végébe suttog a~Temetőszéli jegenyék sora -~
409 II| végre rá feleletet,~Hogy túl a jegenyéken mi lehet?~(1913)~
410 II| LAJOS SÍRJÁRA~SZÉKFOGLALÓ A PETŐFI TÁRSASÁGBAN~Költő
411 II| ráteszem.~Ott termett, hol a Tisza árja~Királyi képet
412 II| belehódol kanyaros~Futással a szilaj Maros.~Ott termett,
413 II| ahol délibábos~Tükörbe néz a régi város.~Puszták ölén
414 II| Puszták ölén álomsziget,~A dús, a bús, a hű Szeged.~
415 II| ölén álomsziget,~A dús, a bús, a hű Szeged.~Hol az
416 II| álomsziget,~A dús, a bús, a hű Szeged.~Hol az idő sosem
417 II| sokat elemlegetnek!~Ott még a szívek melegebbek,~S az
418 II| muskátlibokra~Mindig nyit a kis ablakokba,~S a tanyai
419 II| nyit a kis ablakokba,~S a tanyai pásztorgyerek~Ajkán
420 II| enyelegnek,~Márványhegedűs a ligetnek~Árnyán csak rólad
421 II| csupán azt hoztam el,~Mit a Te földed megnevel.~Vagyok
422 II| TÖMÖRKÉNY~A SZEGEDI BOHÉMEK EMLÉKÜNNEPÉN~
423 II| Kihozott íme hozzád, elnökünk,~A mélabúvá enyhült fájdalom~
424 II| még néha csöndes vígalom~A Tisza partján esti hajnalon -~
425 II| vagyunk önfényű csillagok~S a halászcsárda »összes termei«~
426 II| termeni.~Sürűn megdöccen a fanyar derű,~Unott borunknak
427 II| sincs vidám muzsikája már.~A szó lehet sok, az ötlet
428 II| És ha megzendül valahol a húr,~Az is azt kérdi: hol
429 II| gödribe,~Mért tetted ezt a rossz tréfát velünk,~Hogy
430 II| Rejtőzködőn virágos paplanod,~Mit a teremtő Isten keze szőtt -~
431 II| volt ezelőtt,~Mikor mint a tavaszi lehelet,~Dudorászva
432 II| lehelet,~Dudorászva jártál a föld felett,~Áldást, derűt,
433 II| szét -~Ej, minden elmult, a jó reggelét!~Azóta olyan
434 II| Szeged,~Mint gyűrű, melybül a kő kiesett,~Lány haj, melyből
435 II| Lány haj, melyből kihullt a pántlika.~Azóta más fodrot
436 II| pántlika.~Azóta más fodrot vet a Tisza,~Azóta ül köd a cigány
437 II| vet a Tisza,~Azóta ül köd a cigány soron,~Azóta hizik
438 II| soron,~Azóta hizik utjain a gyom,~És együgyűen, árván
439 II| együgyűen, árván tévelyeg~A Kárász utcán Halbőr Förgeteg.~
440 II| Halbőr Förgeteg.~Azóta... ej, a zokszóból elég:~Új csillagokat
441 II| ó temető,~Futnak az évek a holtak felett,~Száraz babér
442 II| A KOLTÓI CIGÁNYLÁNY~Méla tücsök
443 II| hófehér,~Sem királyi kócsag,~A szerelem bújdosó~Gerlicéje
444 II| Nyárest volt, hogy megpihent~A Petőfi vállán,~Piros rózsát
445 II| Fellegeknél feketébb~Szivemen a bánat!~Várkisasszony habkeze~
446 II| hegytetőn:~Hamva szállt a szélbe.~Soha mirtuszt nem
447 II| feledé~Vadgerlice-gyászát.~Ő a költő porait~Legtovább kereste -~
448 II| Felgyujtogatná titkunk a vadont!~És hogyha hamva
449 II| forrna tőle tó s folyó!~A szél megrészegedve hallaná,~
450 II| szél megrészegedve hallaná,~A csillagos mennyégre sodraná!~
451 II| angyalok,~Kialudnának rá a csillagok!~S hogy ne maradjon
452 II| csillagok!~S hogy ne maradjon a mennyég setét,~Az Úristen
453 II| nem az ólomtetők és~Nem a betonfalak:~Légvárak ütnek
454 II| A HEGEDÛ~Gyerek voltam még,~
455 II| Poros nyugalomban~Leltem a lomban,~Valamely sarokban.~
456 II| ki felejtette,~Hol porlad a kéz,~Amely odatette:~De
457 II| nyűtten~Hevere vonója.~Róluk a port biz~Le se törülgettem~
458 II| Szolgálatba vettem:~Lónak a hangszert,~Kardnak a nyirettyüt.~
459 II| Lónak a hangszert,~Kardnak a nyirettyüt.~Mulattam vélük~
460 II| együtt,~Mikor miképen~Kivánta a játék.~Az igaz célra~Rá
461 II| találék,~Bármi csapongó~A gyermeki elme.~(Ó, ha ma
462 II| akaratlan,~Hogy vonómmal a~Húrok közé kaptam:~Zörgött,
463 II| sikongott,~De nem kedveltem~Ezt a fura hangot.~Egyszer azonban,~
464 II| betoppan.~Orcája sápadt,~A ruhája tépve,~Nem mertem
465 II| szemébe.~Megáll előttem,~A hegedűt nézi,~Csak nézi,
466 II| porát,~Megpengeti halkan~A húrok sorát,~Aztán szilajan~
467 II| szilajan~Álla alá kapja,~A tépett vonót~A húrokra csapja,~
468 II| alá kapja,~A tépett vonót~A húrokra csapja,~És húzza,
469 II| rengve-ringva~Szállnék föl a mennybe,~Az Isten elejbe~
470 II| szenderegtem~Lassú dalán,~Mikor a vándor~Ment, ahogy jött:
471 II| lopva,~Hegedűm dobva~Szótlan a sarokba.~Én meg sieték,~
472 II| dideregve,~Csuda-hegedűm~Zárni a szivemre.~Esengtem neki,~
473 II| Kinevethet érte):~Hogy jöjjön elő a~Tündér, aki benne~Lakik
474 II| Fátyolköntösében,~Ahogy tanultam~A dajkamesében,~Csak jöjjön
475 II| dajkamesében,~Csak jöjjön elő~A drága, a fényes~S ami az
476 II| Csak jöjjön elő~A drága, a fényes~S ami az enyém,~Minden
477 II| szorosabban~Szoritom szivemre.~A fa nyöszörgött,~Mintha lelke
478 II| Faragó-fúró~Szerszámot kerestem:~A hegedűnek~Húrjait leszedtem,~
479 II| darabokra,~Néztem zokogva~A drága romokra.~Ó, de nem
480 II| drága romokra.~Ó, de nem a kárt,~Nem a játék vesztit:~
481 II| romokra.~Ó, de nem a kárt,~Nem a játék vesztit:~Sirattam
482 II| Mindig apróra~Bontogatom.~S a semmit mindig~Megsiratom.~(
483 III| A FÖLD~Parasztasszony volt
484 III| Egy este mégis idehozták~A tanyájukról betegen.~Esett
485 III| tanyájukról betegen.~Esett a hó, a szél sodorta,~Épp
486 III| tanyájukról betegen.~Esett a hó, a szél sodorta,~Épp gyertyaszentelő
487 III| előtt~S mert mind rokonok a szegények,~Hát befogadtuk
488 III| szegények,~Hát befogadtuk őt.~A doktor urat drágálották,~
489 III| rendelése ellen~Sokat még a nyulháj se ér,~Fogyogatott
490 III| Fogyogatott Rozál az ágyban,~Akár a megszegett kenyér.~Már tudta
491 III| róla sohse ejte szót,~Csak a csuklójára csavarta~A szentelt
492 III| Csak a csuklójára csavarta~A szentelt olvasót.~S hogy
493 III| kérdezte meg, hogy~Zöldűl-e a vetés?~Olyan volt már, akár
494 III| kitelelt,~Csakhogy mindég aludt a jámbor,~S ha szóltunk hozzá,
495 III| hozzá, nem felelt.~Csak ha a tanyáról bejöttek,~Olyankor
496 III| szavát:~- Ugyan nyitják-e már a szőlőt~Minálunk, odaát?~
497 III| ággal~Kedveskedett ura neki:~A kis oltvány, a tűköralma,~
498 III| ura neki:~A kis oltvány, a tűköralma,~Első virágát
499 III| szirmát~Letépte gonddal a beteg,~S hogy kár volt akkorát
500 III| Álmában félre is beszélt,~A halál mezsgyéjére térve,~
1-500 | 501-1000 | 1001-1101 |