Rész

 1   I|       hajtja -~Kitanulhatatlan~Ez az asszonyfajta!~Különben
 2   I|         Adja a szót vissza.~No ez az asszonynép~Csak igazán
 3   I|      többinek sírjára borultan~Ez az egy vágy eleven fenyő.~
 4   I|        UTÁN~Barackfáinknak mén ez üzenet:~Ne várjanak már
 5  II| mátkája, vénleány!~A vénleány. Ez volt neved.~Pedig durvább,
 6  II|     márvány!~Urának téged vall ez a liget:~Itt minden ág teneked
 7  II|       mosoly ajkad szegletén:~»Ez az én nótám, ez is az enyém...«~
 8  II|    szegletén:~»Ez az én nótám, ez is az enyém...«~Omló levél
 9  II|      Mert nem gazdátlan ám még ez a kút -~Mikor legszebben
10  II|       Nemcsak megnőttem,~Hanem ez egyben,~Meg is öregedtem:~
11 III|       magadra, édes csillagom!~Ez meg, amilyen nagy munkába
12 III|        rezdül:~Hogy mire felnő ez a szép gyerek,~Szépsége,
13 III|   minden kis harasztot!~Széles ez országban amig erdőt láttok,~
14 III|      ragyog -~Oh Istenem, hogy ez is én vagyok!~Fátyolban
15 III|     pénze, hát vehet.«~»Teszem ez az arany bárány...«~A legény
16 III|   Hosszú botját, igy határoz:~»Ez a bárány a királyé,~Csak
17 III| királlyal is komázhatsz!~Minek ez a szörnyű dér-dur?«~»Bolond
18 III|       a kisasszony:~»Oh, apám, ez ne agasszon!~Csak mondd
19 III|        innen, se tova!~Jó nagy ez az én karámom,~Megférsz
20 III|   ördögé lett,~Mit ér most már ez az élet?~Nem jobb lenne
21 III|       ül.~A fekete cserebárány~Ez a felséges királylány,~Aki
22  IV|       bogár~Mit tudhatná, hogy ez mi,~S hogy ez a két szó
23  IV|   tudhatná, hogy ez mi,~S hogy ez a két szó vállait~Minő keresztre
24  IV|      mint aranynyil, úgy suhan~Ez ima föl a mennybe,~Mosolygó
25  IV|       Az ő tulajdon kék-kötője ez!~Szoknyája is az, melyet
26  IV|     bár ott ég fején a glória,~Ez nem a Mária, ez az ő fia,~
27  IV|        glória,~Ez nem a Mária, ez az ő fia,~Infanterista Papdi