Rész

 1   I|       enyhiben.~És együtt hagyjuk itt e szürke földet,~És együtt
 2   I|                 Hogy nem vagyok méltó e kegyre -~Ajkam halkan rebegte,~-
 3   I|          Szívem könyűvel fut tele:~Ki e sorok fölé hajolt,~Sötéthajú
 4   I|              hirtelen elcsengni, mint e dal.~(1919)~
 5  II|              között vala az Ur jelen,~E legszentebb parancs nincs
 6  II|             tán el, néma márvány,~Mit e dicsőség teneked - holott~
 7  II|             mélabúvá enyhült fájdalom~E bujkálós napu vasárnapon.~
 8  II|          zengnek az~Örökkévalóról,~Én e halk dalt cirpelem~Pila
 9  II|         Hazajáró csalogány~Sokat sirt e síron -~Selyemkendőül reá~
10  II|          síron -~Selyemkendőül reá~Én e dalt borítom.~(1923)~
11 III|             Engem mosolyra késztetett e kép,~Mikor az asszony csak
12 III|              Együtt múljunk el négyen e világból...~Ekkor Gabó kiugrott
13 III|          Egyetlen kis száraz ága~S im e percben száraz ágra~Szarka
14 III|                Csitt csak! mit jelent e lárma!~A király még meg
15 III|           Vagy hazug szón megpiritsa,~E világnak nincs hatalma!«~
16 III|          húzott,~Hold fogytán volt és e végett~Annyi szurokgyertya
17  IV| KIRÁLYNÉ-KÖSZÖNTÕ~Ifjú királyné, hold e föld felett,~Hallgasd meg
18  IV|             királyné, minket napkelet~E hűs nyugatra lávaképp vetett,~
19  IV|               s oly színig tele.~Mint e szegény faj gazdag szíve,
20  IV|        fülemilék,~Ha költözésre készt e zord vidék,~Pihenjen ott
21  IV|               mai világban mennyit ér~E keskeny karikácska, melybe