Rész
1 I| is adhatok,~Hiszen tudod, hogy napszámos szülémtől~Örökül
2 I| apánkék!~Soraikat vettük.~Hogy vannak, mint vannak,~Meg
3 I| sétál,~Mikor nem akar is?~De hogy a sorunkat~Szálára beszéljem,~
4 I| asszony,~Most már ráfogtam, hogy~Ő maga dagasszon.~Nem is
5 I| karajban -~Hanem azért épül,~Hogy szinte kicsattan.~Amúgy
6 I| könnybe lábad~S ő érzi, hogy meghal,~Egyre csak azt hajtja -~
7 I| kicsit~Olcsóbb is lehetne,~De hogy kertre nyílik,~Az sokat
8 I| szobát,~Azt mondja, kevesli.~Hogy most jut eszébe~- Mondom
9 I| mi módon~Jöttél te arra, hogy mi a~Legbölcsebb filozófia?~
10 I| És példa hány taníta meg,~Hogy véled egy hiten legyek!~
11 I| aki jó:~Bennünket, tudom, hogy mindenhol megó.~S ha ő a
12 I| megyek, ha néked nem lehet.~S hogy ne is tudjon elröpülni,
13 I| a napot!~Ó, de nem baj, hogy szeszélye~Behavazta szöghajam:~
14 I| gerlice,~Ki nem hallja, hogy mi jajgat~Bent az erdő mélyibe.~
15 I| hova lett -~Csak örülj, hogy együtt értünk~Hét nyarat
16 I| Ha szived bármit kérne,~Hogy gyermekedet azzal áldja
17 I| szivem gyorsan dobogott,~- Hogy nem vagyok méltó e kegyre -~
18 I| annyi álmomrul lemondtam,~Hogy a lelkem csupa temető:~A
19 I| megkerül,~S megtanulom, hogy nevetni hogy kell,~A lugasnak
20 I| megtanulom, hogy nevetni hogy kell,~A lugasnak gerlicéjitül.~
21 I| Édes jó anyukám, tudod-e, hogy beteg?~Megfogyott arcáról
22 I| Isten a földre lekülde,~Hogy mit az ő keze szórt el,~
23 I| kezivel megfogta kezem,~Hogy vélem az éjbe kiszálljon -~
24 I| helyt~Kézcsókkal is beérem.~Hogy újra megtaláljam~Eltünt
25 I| újság -~Csak annyit mondj, hogy: apu sír nagyon.~(1913)~
26 I| szél,~Mindig azt gondolom, hogy ő beszél.~Az öreg műhelyt
27 I| el nyarát, ha nyár volt,~Hogy napja csak sötétbe lángolt,~
28 II| néha olyan bűvös éjszaka,~Hogy megnyilik a mennyek ablaka,~
29 II| tőlem rossz neven ne vedd,~Hogy ajkaimra így veszem neved:~
30 II| vagy, mindig egyedül.~Igaz, hogy elmulatgatod magad:~Mozdítod
31 II| lakhelyül a végtelen eget,~Hogy éljek benne örök életet,~
32 II| magad elül is takargatod,~Hogy akaratlanul mit tartasz
33 II| tovább s többé eszedbe sincs,~Hogy ama rejtett zugba betekints;~
34 II| rejtett zugba betekints;~Hogy kulcsa hol van, el is feleded,~
35 II| szíved rejtekét,~Örülsz neki, hogy fordul benne még-~Csak akkor
36 II| Szépséged teljességiben~Jaj, hogy megőrzenélek!~Ha én lehetnék
37 II| Fejed fölött megállnák,~Hogy nyarad sohse múljon el,~
38 II| nyarad sohse múljon el,~Hogy hozzád sohse jusson el~Az
39 II| Zajátul zeng völgy és halom,~Hogy számüzetve elfut a halál,~
40 II| égi madárra.~Az Ur akará, hogy buza teremjen~És hogy a
41 II| akará, hogy buza teremjen~És hogy a kalász ért szeme kipergjen,~
42 II| kalász ért szeme kipergjen,~Hogy gyönge madár töltse kedvit
43 II| madár töltse kedvit azzal,~Hogy várja szegényt a teritett
44 II| föl-fölijedeznek:~Ők még nem tudják, hogy mindig övék a~Betakarított
45 II| Betakarított termés maradéka~S hogy a tanyai nép apraja-nagyja~
46 II| érezte ő is, mint akárki más,~Hogy üdvözit meg egy tekintet,~
47 II| volt igen,~És volt idő, hogy sziviben~Ábrándok óceánja
48 II| Ábrándok óceánja ringott -~Hogy mért, nem tudja senkise,~
49 II| sirni is szegény,~De ugy, hogy más ne lássa.~S mikor már
50 II| Utánuk megy a másvilágba,~Hogy hátha folytatódnak ott...~
51 II| szálait~És öleletlen vállait~Hogy férfiszem ne nézze.~Nézd,
52 II| betakarlak hát, szegény halott,~S hogy legalább holtod legyen virágos,~
53 II| tudom, de sose keresem,~Hogy melyik föld adja kenyerem.~
54 II| Ó, pusztuló kert, mért, hogy én~Már csak sirathatom ma!~(
55 II| cigány, hitted-e valaha,~Hogy városodba igy kerülj haza?~
56 II| Dölyfös kacajjal elszalad,~Hogy megalázva, elgyötörve~Visszalopódzzék
57 II| neszekbe gazdag éjjelen,~Tudom, hogy itt Janika megjelen.~Nem
58 II| egyűgyün eltünődtem afelett,~Hogy túl a jegenyéken mi lehet?~
59 II| Kapok-e végre rá feleletet,~Hogy túl a jegenyéken mi lehet?~(
60 II| EMLÉKÜNNEPÉN~Kit már egy éve, hogy temetgetünk,~Kihozott íme
61 II| ezt a rossz tréfát velünk,~Hogy egyre sír belé szivünk,
62 II| Isten tudja, igazad lehet,~Hogy itt kerestél nyúgovó helyet,~
63 II| mindig frissen fog sajgani,~Hogy »az elnök nem kiván szólani«...~(
64 II| Pacsirtákkal szállani,~Hogy merészelnék én?~Mig ők himnuszt
65 II| volt csak.~Nyárest volt, hogy megpihent~A Petőfi vállán,~
66 II| Kialudnának rá a csillagok!~S hogy ne maradjon a mennyég setét,~
67 II| olykor,~Persze akaratlan,~Hogy vonómmal a~Húrok közé kaptam:~
68 II| gyerek,~Kinevethet érte):~Hogy jöjjön elő a~Tündér, aki
69 II| lenne:~Megtudom mindjárt,~Hogy mi lakik benne?~Faragó-fúró~
70 II| játék vesztit:~Sirattam azt, hogy~Nem találtam semmit...~Azóta
71 III| megszegett kenyér.~Már tudta is, hogy meg kell halni,~De róla
72 III| csavarta~A szentelt olvasót.~S hogy az első hetipiackor~Az ura
73 III| Még azt se tudakolja tőle,~Hogy búsulnak-e odakint.~Pedig
74 III| csak azt kérdezte meg, hogy~Zöldűl-e a vetés?~Olyan
75 III| Első virágát hozta ki.~Hogy jól kötött-e, minden szirmát~
76 III| Letépte gonddal a beteg,~S hogy kár volt akkorát letörni,~
77 III| kövér rozsot,~Érzem mindég, hogy éjjelente~A Rozál lelke
78 III| térde gömbölyű, kövér.~S hogy ingecskéje lebegett utána,~
79 III| volt! Nem is hiszem én,~Hogy édesanyja nem csodálta meg~
80 III| szemét a gyermeken felejti,~Hogy - ha szivére nem ölelheti -~
81 III| legalább is a barázda-szélbe.~S hogy visszatér, vigan kiált:
82 III| tűskebokrot lekaszáltam ám,~Hogy a lábacskád meg ne szúrja
83 III| Sötét sejtések árnya rezdül:~Hogy mire felnő ez a szép gyerek,~
84 III| szállnak az évek fölötte~Ugy, hogy ne vinnék el, mi benne égi,~
85 III| vinnék el, mi benne égi,~Hogy maradhatna örökkön a régi.~
86 III| Ki-kiütötte gömbölyű fejét,~De hogy körültekintett, megriadva~
87 III| csak délig várjatok!~S hogy kis gyomruk korogta a delet,~
88 III| tövig leégett~A gyertya, hogy már nem láthattam őket!~
89 III| eltökéltem álmatlan-magamban,~Hogy, ha másképp nem, eladom
90 III| dagasztva.~Elnyávogta magát, hogy fölemeltem,~Föl is rettent
91 III| hiszi, ténsúr, megsirattam.~Hogy mit beszél a nyomorult,
92 III| fölébred Janika, Terike,~Hogy kerülhessek szemük elibe?~
93 III| már a kis lány mondta azt, hogy: ácsi,~Mégis csak jó bácsi
94 III| Olyan meleg van itt, hogy sok egymagamnak,~Juttatok
95 III| nincsen hozzá kedve semmi sem.~Hogy is lehetne, édes istenem, -~
96 III| szigorú nagyon:~Tudja-e, hogy ma vasárnap vagyon,~És tudja-e
97 III| tudja-e a parancsolatot,~Hogy: megszenteljed a vasárnapot?~
98 III| egyűgyüséggel mosolyog.~Hogy a pap úr így szóba állt
99 III| nem is~És azt feleli rá, hogy: igenis,~Csak a két libát
100 III| máskor nem szokott.~Tudom, hogy szereti a templomot.~- Lelkem-galambom, -
101 III| lefogom -~Olyan szép az, hogy ki se mondhatom!~Csitri
102 III| Hancúrozunk a feszület alatt~S hogy elszunditok a reves padon,~
103 III| szeme ragyog -~Oh Istenem, hogy ez is én vagyok!~Fátyolban
104 III| velük - azt mondja - a tóra,~Hogy visszaérjek prédikációra. -~
105 III| Egyszer, ahogy veszi észre,~Hogy szűkül a szeme rése~S ringatja
106 III| mint egy szál szalma.~S hogy azt lopni megtanitsa,~Vagy
107 III| Vigyorog a burkus király,~Hogy ő holnap próbát csinál~S
108 III| próbát csinál~S nem hiszi, hogy szégyent valljon.~Mondja
109 III| hegyek táján~Az alkonytűz hogy lobog.~»De szép itt a napleszállás!«~»
110 III| arany a foglaló!«~»Mondom, hogy nem eladó!«~»Megajánlok
111 III| akárhogy sir, vagy ordit,~Hogy felfütse, vagy lehütse,~
112 III| kérdezi,~Mi van véle, mi leli?~Hogy tán nem jót tett a séta?~
113 III| S nyöszörögve elmesélte,~Hogy mi történt, mi se véle.~
114 III| Haja éjszín, mint a holló,~Hogy ne légyen szerte-bomló,~
115 III| égő szempár:~»Nem tudtam, hogy nem szabad...«~»Gyere inkább
116 III| könnybe lábad szeme menten.~»Hogy kerültél erre, húgom? «~»
117 III| kerültél erre, húgom? «~»Hogy kerültem? hát az uton.«~»
118 III| érő~És az is csak valami,~Hogy szelekkel minden reggel~
119 III| virágok lélegzése~Nevetett.~S hogy a hajnal ég az égen,~A királylány
120 III| Nagy a vétkem, de kivallom:~Hogy a hajnal ütközött,~Cserebárány
121 III| Cserebárány megszökött...«~»Hogy nem voltál most szemes?«~»
122 III| burkushoz odafordul:~»Koma, hogy vág a bajusz!~Ugye mondtam,
123 III| Annyi szurokgyertya égett,~Hogy kormos lett még az ég is.~
124 IV| cserébe téged megtanít,~Hogy kell jóllakni a kenyér hajával.~
125 IV| keresztül,~S azt hallod, hogy kint tombol az öröm,~S cigányok
126 IV| hamar -~Nem mondjuk meg, hogy a gonosz csont~Szünetlen
127 IV| És átöleljük a nyakát,~S hogy megváltozott mostanában,~
128 IV| Szélfiúk ott kóborolnak,~Hogy ijesszék, rácsaholnak,~Öregebbje
129 IV| mi az a háború,~De látom, hogy mindenki szomorú.~A katonák
130 IV| háborút parancsold vissza már!~Hogy miért bocsájtottad szabadon,~
131 IV| szóm zokon ne vedd,~Hisz hogy szállhassak pörbe én veled:~
132 IV| örömed abba néked lehet-e,~Hogy árvával van a világ tele,~
133 IV| világ tele,~Ki azt se tudja, hogy ő árva már? -~Uram, a háborút
134 IV| kevesebb,~Az is véletlen csak, hogy elesett,~És csak eggyel
135 IV| könny két szem szegletén,~Hogy folydogáljon mindörökre
136 IV| kis bogár~Mit tudhatná, hogy ez mi,~S hogy ez a két szó
137 IV| tudhatná, hogy ez mi,~S hogy ez a két szó vállait~Minő
138 IV| van ő közelébb,~Megértőn hogy nézhetne még~Életre és halálra?~
139 IV| megmutatja, hogyha kell,~Hogy borul a nyakába,~Mert aranymókust
140 IV| van hervadt ősz fején,~S hogy könnyel mossa a holt szent
141 IV| SZÁMVETÉS~Hogy is vagyunk csak? Hát ugye
142 IV| Űres fiókomat hiába kémlem,~Hogy hátha egy telet kifutna
143 IV| ószereshez menjetek vele!~Hogy a jegygyűrűnk? Számoltam
144 IV| jegygyűrűnk? Számoltam már én is,~Hogy a mai világban mennyit ér~
145 IV| Jaj, a tündérek szárnya hogy kihullt!~De azért ugye,
146 IV| szépen kiterveltem én ezt,~Hogy jegygyűrűnknek haszna hogy
147 IV| Hogy jegygyűrűnknek haszna hogy leszen:~Majd jönni fog egy
|