Rész
1 I| Ifjúságod nekem virítva hervad,~Mint vadszegfű sívó domboldalon,~
2 I| De nékem szentebb lészel, mint a szentek~És drágább lelkem
3 I| szerelmem olyan glóriát fon,~Mint semmi gyémánt, semmi égi
4 I| két karom~S virrasztalak, mint fösvény drága kincsét -~
5 I| Soraikat vettük.~Hogy vannak, mint vannak,~Meg is megértettük.~
6 I| sincsen rája,~Mindig lót-fut, mint az~Örlősök kutyája~S mit
7 I| Hanem a menyecske~Rózsább, mint a rózsa.~S mivelhogy már
8 I| Olyan csöndes - szótlan,~Mint ezelőtt voltam.~Napszámos
9 I| Ilona mostan~Nem olyan, mint rég volt,~Hamar változékony,~
10 I| volt,~Hamar változékony,~Mint a nyári égbolt.~Beborul,
11 I| veletek?~Szeret-e majd, mint mi, úgy az idegen?~Örül-e
12 I| A mi Pankánk a szobában~Mint a fürge mókus néz szét -~
13 I| fehér szál van már benne,~Mint amennyi barna van!~Tarkulok,
14 I| amennyi barna van!~Tarkulok, mint deres őszön~A kifosztott
15 I| Csak a tiéd, az maradjon,~Mint a szived, szinarany!~Csak
16 I| áldjon Isten annyiszor meg,~Mint amennyi szála van!~Csak
17 I| Örömében ahogy ránk rikolt.~Mint a tenger, langyos déli szélben~
18 I| bárcsak csacsogna már,~Mint bukdácsoló kis fiára a madár!~
19 I| Szemét hidegen szögezé rám~S mint jégszobor, szótalan álla.~
20 I| nyugszik vállamon,~Orcád hűs, mint a márvány -~Gyerünk aludni,
21 I| teremnek.~Mikor elviszitek, mint az ólommadár,~Lassan tipegjetek,~
22 I| tipegjetek,~Ha visszahozzátok, mint a sólyommadár,~Sebesek legyetek!~(
23 I| apuka barázdás homlokához,~Mint a lehellet, értesd puha
24 I| sürű, puha,~Ugy takarja be, mint meleg suba~S a télizöld,
25 I| Lassú volt kis fehér kezem~S mint a kopókölyök szokott,~Elmém
26 I| gubancos cérnaszál~Csüngött le, mint borzas szakáll.~S a paplak
27 I| erre: ir,~Nincsen más ríme, mint a: sír.~(1918)~
28 I| csak gyalogost meneget,~Mint ahogy illet szelíd öreget,~
29 I| heverészve.~S kialudni, mint a letett szivar,~Amely lassan
30 I| Vagy hirtelen elcsengni, mint e dal.~(1919)~
31 II| sorsot juttassad részemül,~Mint lakhelyül a végtelen eget,~
32 II| nevel,~Könnyem letörli, mint a lágy selyem -~A keleti
33 II| bősz süvöltözés között,~Mint óriás sas a világ fölött.~
34 II| örökre~Lezárta a halál keze.~Mint aki alszik, ugy pihen,~Félős
35 II| tisztán.~S érezte ő is, mint akárki más,~Hogy üdvözit
36 II| engem sokszor hányt-vetett,~Mint a szél a száraz levelet,~
37 II| Gyászfátyol a magasba,~S mint mély sebet, a rőt avar~Egy
38 II| volna ágrul-ágra szállani,~Mint kőszobornak itt borongani!~
39 II| angyalkacsók,~A vödör cuppog, mint az anyacsók.~És ahogy a
40 II| emlék nem úgy múlik el,~Mint meleg arcon hópehely.~Ott
41 II| Dalomnak nincs sok cifrasága:~Mint almafa virágos ága,~Magától
42 II| szebb volt ezelőtt,~Mikor mint a tavaszi lehelet,~Dudorászva
43 II| Azóta olyan minekünk Szeged,~Mint gyűrű, melybül a kő kiesett,~
44 III| aranyhaja.~Napsütte arca, ajka, mint a vér,~Kacsója, térde gömbölyű,
45 III| Emberbarommá teszi a nyomor,~Mint aminő a többi itt körötte...~
46 III| játékuk sincs nekik,~Már mint az én két kicsi unokámnak,~
47 III| mind a kettő olyan étkes,~Mint a tollasodó fiókveréb,~Pedig
48 III| bújtak a kis istenadták,~Mint az oltáron az irott angyalkák,~
49 III| foga rizskása,~Csacsog, mint az erdők zengő muzsikása:~-
50 III| délután mit adok reája?~Mint amikor nap süt a jeges ereszre,~
51 III| márványtéglákon nyüzsgött, mint a tenger.~Ki is szorult
52 III| még nem járt soha nálam,~Mint a saját népem - nagy meseországban...~(
53 III| giling-galang,~És szárnyal a hang, mint szelid galamb.~Másodszor
54 III| görnyed rejtekén.~Bóbiskol, mint öreg varjúmadár,~Utoljára
55 III| bal oldalon.~Ha beleomlok, mint a holttetem,~Minden bajomat,
56 III| galang,~És szárnyal a hang, mint szelíd galamb.~A harmadikat
57 III| farka lebben,~Csőre csörren, mint szokása.~»Vendégünk lesz,
58 III| S egy aranyos leptika,~Mint az álom, csak begörbül.~
59 III| kesztyüs kézzel a leventék~Mint egy hordót kiemelték~Burkusoknak
60 III| az asszonynépek,~Szépek, mint az írott-képek.~Vecsernyére
61 III| meg nem csalna,~Annyival, mint egy szál szalma.~S hogy
62 III| Selyemfüvű legelőn~Szerteszét, mint a kalangya,~Több a bárány,
63 III| kalangya,~Több a bárány, mint a hangya~S ahol párnát vet
64 III| Vigyázz!«~S azon nyomban, mint a nyul,~Mind a két eb meglapul.~»
65 III| bárány...«~A legény fuj, mint a sárkány:~»Ahhoz meg kend
66 III| az ember,~Lesz aranyad, mint a tenger,~Mindenkinek fittyet
67 III| Visszamégyen~Őfelsége, s mint a gyermek,~Kit nagyobbak
68 III| lelkefogytán egy sarokban~Mint a vert vad csak ledobban.~
69 III| Olyan biztos, fogadom,~Mint vasárnap a mise,~Nem lesz
70 III| semmi se!«~Haja éjszín, mint a holló,~Hogy ne légyen
71 III| az orcáján,~Mely fehér, mint havas márvány~S bíborkendő
72 III| bíborkendő van a vállán,~Tündöklő mint a szivárvány.~És az utca,
73 III| Selyemfűvű legelőn~Szerteszét mint a kalangya,~Több a bárány
74 III| kalangya,~Több a bárány mint a hangya~S ahol párnát vet
75 III| Odabámul a juhász,~Némán, mint a kapubálvány,~Még rá nem
76 III| Nincs oly édes nyugalom,~Mint ezen az én subámon,~Mert
77 III| Ügyelnem kell jobban erre,~Mint tulajdon két szememre,~Óvnom
78 III| de mikor olyan szép volt,~Mint a rét és mint az égbolt!~
79 III| szép volt,~Mint a rét és mint az égbolt!~És ahogy szólt
80 III| kupec vigyorog.~És mellette mint a hold,~Kivel szive tele
81 IV| össze a te két kacsód is,~Mint liliomok, hogyha zúg az
82 IV| ónos hályog,~Néz az éjbe, mint az átok -~Valahol a varjú
83 IV| GYERMEKSZOBÁBAN~Ki fényesebb vagy, mint a csillagok~S oly nagy,
84 IV| szülőm szemén~És reszketek, mint a fiókmadár -~Uram, a háborút
85 IV| villámlasz a kardok hegyén,~Mint a nagyoktól sokszor hallom
86 IV| belőlük kerek udvarunkba.~Mint a citrusfáé, olyan a növése,~
87 IV| citrusfáé, olyan a növése,~Mint a mosott égbolt, szeme nevetése.~
88 IV| kis hadiárva!~A szeme: mint a lenvirág,~A szája: mint
89 IV| mint a lenvirág,~A szája: mint a rózsa,~Festő a szent oltár
90 IV| nyoszolyán~Alszik a hadiárva.~De mint aranynyil, úgy suhan~Ez
91 IV| keresztet vet, és~Elfoszlik, mint a füst, a jelenés.~Déltájban,
92 IV| ködbe, völgybe valahol,~Mint a turáni fűves téreken~Ősei
93 IV| oly gyöngéd, oly puha,~Mint szivünkben a szeretet-selyem -~
94 IV| nyíló s oly színig tele.~Mint e szegény faj gazdag szíve,
95 IV| leszek fösvényebb én se, mint te:~Vedd ezt a dús lombú
|