Rész

 1   I|       sívó domboldalon,~Nem lesz, ki érted írigyeljen engem -~
 2   I|            Gondtalan kis gerlice,~Ki nem hallja, hogy mi jajgat~
 3   I|        vársz~Pillangós cipőbe?~»A ki megöntözzön,~Várom a gavallért.~
 4   I|         gyümölcsét hadd hullajtsa ki:~Tikkadt vándor lesz, ki
 5   I|          ki:~Tikkadt vándor lesz, ki felszedi.~Ne nevesd ki biztató
 6   I|            ki felszedi.~Ne nevesd ki biztató beszédem!~Megládd,
 7   I|          madár!~Szegény anyukámon ki segit, ha nem te?~Gyógyitsd
 8   I|      Kalászt sohse szedjek-e hát,~Ki idáig egyre vetettem?~Még
 9   I|           halál,~Egyedül suhogott ki az éjbe.~(1911)~
10   I| Fürtetlenül gyászolja venyigéjük,~Ki soha vissza nem tér már
11   I|         Szívem könyűvel fut tele:~Ki e sorok fölé hajolt,~Sötéthajú
12  II|         hányszor,~Az isten tudja, ki.~S ahányszor karja átfont,~
13  II|       lángeszed,~Az Isten titkait ki nem kémlelheted,~Csak gyermeklelken
14  II|       nyugati szelet is szívelem,~Ki sírdogál álmatlan éjeken,~
15  II|        tengereknek méla vándorát,~Ki elterítve felhőfátyolát,~
16  II|              MEGHALT EGY VÉNLEÁNY~Ki vélünk átellen lakott,~A
17  II|      durva lábnyomot takar:~Azét, ki el taposta...~Ó, még ma
18  II|  kifosztva is~Minő királyi pompa!~Ki elhagyá, átok reá,~Mivé
19  II|         közt, tar ligetnek árnyán~Ki elmerengve állsz itt, néma
20  II|         Az ágast venyigébül mérte ki,~Géme piros cirokbúl van
21  II|           kútja.~Vigyázva járjon, ki erre jár,~Az útra rá ne
22  II|        lelke súgja:~Sohsem szárad ki a Janika kútja!~(1913)~
23  II|     birodalmu dalkirály!~S apród, ki voltam udvarodba,~S most
24  II|     sarokban.~Az Isten tudja,~Ott ki felejtette,~Hol porlad a
25  II|   Esengtem neki,~Kezem összetéve~(Ki nem volt gyerek,~Kinevethet
26 III|     tűköralma,~Első virágát hozta ki.~Hogy jól kötött-e, minden
27 III|          Mellette imádkozgatott.~»Ki ne peregjen ám a borsó,~
28 III|          nincs sehol!~Jó emberek, ki látta s merre hol?~Tán pittypalattyot
29 III|         anyókán veszett a szemem,~Ki álldogált egyűgyű-csöndesen~
30 III|      kövér Janika, Terike.~Megint ki akart ugrani Gabó,~De visszasímogatta
31 III|        fujtak minden ablak alatt:~Ki tud orvosságot a király
32 III|     aranykolomp.~Kergeti a király ki a sok léhűtőt:~Hozzák fülön
33 III|          kapuba kiáll:~- Vágjátok ki kertem minden ékességét,~
34 III|      kislány, ácsi!~Azt se tudom, ki vagy, sohase láttalak.~Mért
35 III|         ereszte.~Szemében buggyan ki szivének harmatja,~Szöghaját
36 III|         nyüzsgött, mint a tenger.~Ki is szorult tőlük király
37 III|           sugárzik olyan hidegen.~Ki jár templomba? Kisforró
38 III|      búmat feledem,~S ott pihenem ki magam egy kicsit -~Mindjárt
39 III|     lefogom -~Olyan szép az, hogy ki se mondhatom!~Csitri kislánynak
40 III|      koronáját~Nyomban fényesitse ki!~És enyelgő tréfa formán,~-
41 III|           Bár nem éppen a komára,~Ki hagyott-szin öreg ember,~
42 III|      Mesebeli rózsabimbó~A leány, ki benne ül.~Szeme zárul, aki
43 III|          Az urakat szidják-e még?~Ki az ország dolgát varrja,~
44 III|       akárki -~Mit akarok, találd ki!«~Juhászbojtár vállát vonja:~»
45 III|    találok.~Jótét lélek tán akad,~Ki egy árvát befogad.«~»Ide
46 III|           reggel~Az Uristen sepri ki.~S puha párnán, pelyhes
47 III|         Becsületem lesz az ára.«~»Ki igy ura szavának,~Maradjon
48  IV|           HÁBORÚS GYERMEKSZOBÁBAN~Ki fényesebb vagy, mint a csillagok~
49  IV|         árvával van a világ tele,~Ki azt se tudja, hogy ő árva
50  IV|    háborút parancsold vissza már!~Ki ott villámlasz a kardok
51  IV|           Angyalt festhetne róla.~Ki ránéz, annak szive fáj:~
52  IV|          karját ölelőn terjesztve ki,~Magát a kút káváján átveti.~
53  IV|         dalljatok!~S itélő Isten, ki a szívbe látsz,~Kiében őmiattuk
54  IV|     KENYÉRÉRT VALÓ IMÁDSÁG~Isten, ki végzetünk felett~Úr vagy