1896-bujdo | bujj-erdem | erdod-halal | halas-kedvi | kegye-lelki | lelku-nesze | nev-ringa | ringo-szomo | szoms-valak | valam-zugva
Rész
2001 II| volt neved.~Pedig durvább, kegyetlenebb~Név nincsen ennél a világon.~
2002 II| amerre járok:~Minden felül kegyetlenül~Derékba tört sudárok,~Az
2003 I| Hogy nem vagyok méltó e kegyre -~Ajkam halkan rebegte,~-
2004 I| Mindig lelt színig telt kehelyt.~Álomkristályból palotát
2005 IV| értetlenkedve révedez:~Az ő tulajdon kék-kötője ez!~Szoknyája is az, melyet
2006 III| az Isten hidege,~Csak úgy kékellik már az ajkam is bele!~Csattognak
2007 II| Gyermekek nevetnek,~Nagy az öröm kéklő~Mezején a mennynek.~Jókedvű
2008 III| komát.~Pirul, sápad, zöldül, kékül,~A karszékből majd kiszédül,~
2009 I| ugyse! - akartam~Kiáltani kékülő ajkkal.~- Nincs, aki ellenállhatna
2010 II| Éj van, halkan, reszketve kel~Az őszi szél zenéje,~Mintha
2011 III| az csak tréfa volt,~Csak kelepce tegnap este,~Csupa móka,
2012 III| ékem,~Vagy a biborkendőm kell-e?~Vagy a gyémántkőm tegyem
2013 IV| magam ajánlhatom.~Irja meg: kellek-e, irja meg: eljön-e,~Mátka-koszorúval
2014 I| Se mehetek oda -~Minek kellene hát~A harmadik szoba?~Csak
2015 IV| pávagalamb vigye~Permia-országnak kellős közepibe,~Egy öregasszonynak
2016 III| integet:~Aludni is láttam már kelmedet!~És szól Zsuzsánna, előrehajolva:~-
2017 II| lehetnék az idő,~Virág virágra kelne,~Ahol a lábad földet ér~
2018 I| fejemre tette s ajkán~Suttogva kélt a szó:~- Szaladj csak...
2019 II| betelik~S ha az angyalfecske kelteget:~Leghamarabb ottan ébredek!~(
2020 III| Hideg ellen legjobb a meleg kemence.~Gyujtass be csak, komám -
2021 III| furulyázik,~Jókötésű és kemény~Pillantású a legény.~Játszadozgat
2022 III| föld alá is -~Áll a juhász keményen -~Pödri bajszát kevélyen.~
2023 II| Az Isten titkait ki nem kémlelheted,~Csak gyermeklelken át.~
2024 IV| karék?~Űres fiókomat hiába kémlem,~Hogy hátha egy telet kifutna
2025 III| hagyott-szin öreg ember,~Haja kender, ránca tenger,~Szája csempe,
2026 III| Dabó!~De mit tegyek? A kendőm alá kaptam,~S hiszi, nem
2027 III| hajnalicska-óra,~Készülni kéne prédikációra,~De nincsen
2028 III| véle megfelezem!~Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt,~Tökszárdudát
2029 IV| KENYÉRÉRT VALÓ IMÁDSÁG~Isten, ki végzetünk
2030 IV| azóta meghalt a derű,~A kenyerünknek íze keserű,~Még a kakas-szós
2031 II| hol a Tisza árja~Királyi képet ölt magára,~Míg belehódol
2032 III| táj lelke volna,~Nevető képpel sikongva, csapongva~Egyik
2033 IV| A kocsiut porába! -~S ha kérded tőle a nevét,~Kezét nevetve
2034 III| félsz, én meg ugy se.«~»Az a kérdés, koma, mersz-e?«~»De komám,
2035 III| ledobban.~Lánya nyomban kérdezi,~Mi van véle, mi leli?~Hogy
2036 III| szentségtörés -~Mégis, csak azt kérdezte meg, hogy~Zöldűl-e a vetés?~
2037 II| valahol a húr,~Az is azt kérdi: hol az elnök úr?~Az ám,
2038 II| kéz zavarja,~S a földre kérdőleg mered~A holdnak véres arca.~
2039 I| kitárom~Szivemnek és nagyot kérek nagyon.~Mikor s miképp megilleti,~
2040 I| Szinte érzem: a violaágyat,~Kerekébül édes illat árad.~Szinte
2041 III| reám? sohse bántottalak! -~Kerekre nyitotta a csöppség a szemét:~-
2042 II| szép~Akad az utamba,~Lelket keresek~Gyerekésszel abba,~Mindig
2043 II| ver-e:~Nem tudom, de sose keresem,~Hogy melyik föld adja kenyerem.~
2044 I| Ilona szeretne~Másikat keresni,~Mert ő a két szobát,~Azt
2045 III| a rossz gyerek?~Gyerünk, keressük meg, jó emberek!~Meg is
2046 II| a költő porait~Legtovább kereste -~Míg le nem szállt rája
2047 II| igazad lehet,~Hogy itt kerestél nyúgovó helyet,~Ahol az
2048 II| Faragó-fúró~Szerszámot kerestem:~A hegedűnek~Húrjait leszedtem,~
2049 IV| angyalom.~Az olvasódnak ezüst a keresztje,~Szivárványt játszó gyöngyház
2050 IV| ez a két szó vállait~Minő keresztre szegzi!~A menyhez van ő
2051 III| megszakadt beszédünk.~A keresztutca szögletén elébünk~Valami
2052 IV| rózsaszála,~Csengetyűző szivü Kerezsi Kalára.~A fő cenz urakat
2053 III| hol?~Tán pittypalattyot kerget valahol?~Avagy tán Szent
2054 III| Farkasoknál nem szelidebb,~Kéri ám az uti passzust,~A burkusban
2055 III| a szomj gyötör. -~Nincs keritése, nincsen teteje:~Ebbe hullott
2056 IV| parancsold vissza már!~Térdelve kérlek, szóm zokon ne vedd,~Hisz
2057 I| Szép szóval az ember~Hiába kérleli.~Egyszer a jó kedve~Veri
2058 I| elébe,~Ha szived bármit kérne,~Hogy gyermekedet azzal
2059 I| megó.~S ha ő a miénk, mit kérnénk egyebet -~De dalos barátim,
2060 II| Lezárt szemmel bolyongtam~Egy kertbe valahol,~Az isten tudja,
2061 III| Bazsalikom illatot,~Mely a kertből áradott.~Kerek kertje közepében~
2062 III| Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.~Sok lakójuk fejét bujdosásnak
2063 III| kapuba kiáll:~- Vágjátok ki kertem minden ékességét,~A szóló
2064 IV| Nádaskeresztúrról,~Úri biró lánya, kerti rózsaszála,~Csengetyűző
2065 I| azt,~Amikor már a magunk kertjében~Pirul, szőkül a csengő barack.~
2066 II| messzire:~Kiköltözött az Isten kertjibe,~Hintós kocsin, virágos
2067 I| szivem -~Valahol az Isten kertjiben.~(1909)~
2068 I| Olcsóbb is lehetne,~De hogy kertre nyílik,~Az sokat ér benne.~
2069 I| szívedbe kél -~Lesz még kertünk nekünk is, ne félj!~Látod,
2070 I| vetem, vetem:~Mindig kis kertünket ültetem.~Szinte látom: dombnak
2071 III| fölébred Janika, Terike,~Hogy kerülhessek szemük elibe?~Tán siratják
2072 II| valaha,~Hogy városodba igy kerülj haza?~Omló levél közt, tar
2073 I| Rózsás örömeknek,~Messze kerüljetek minden olyan tájat,~Hol
2074 I| Egy régi, régi irkalap~Került kezembe a minap.~Én irtam
2075 III| lábad szeme menten.~»Hogy kerültél erre, húgom? «~»Hogy kerültem?
2076 III| kerültél erre, húgom? «~»Hogy kerültem? hát az uton.«~»Náditündér
2077 I| invitálást,~De majd máskor kérünk~Szíves vendéglátást.~Hiszen
2078 III| Aranytányér, aranyabrosz,~Arany a kés, villa ahhoz,~Aranyban az
2079 II| tanyáról,~A Bimbó tehénről, a Kesely lováról.~(1912)~
2080 II| pásztorgyerek~Ajkán kesergőd kesereg.~S hol sárgarigók enyelegnek,~
2081 III| szomszédok~Búsulgatnak, keseregnek,~Kicsi lánya a sarokban~
2082 II| tanyai pásztorgyerek~Ajkán kesergőd kesereg.~S hol sárgarigók
2083 III| hidege.~Körmét fúvogatta, keserűn köhintett,~Bölcs doktorainak
2084 IV| Bölcső felett és kórágyon keservbe~Sok éjet átvirrasztottál
2085 II| Amellyel véget ére ma,~Szelid keservvel nézem a~Záró szakaszt belőle.~
2086 IV| mai világban mennyit ér~E keskeny karikácska, melybe mégis~
2087 II| tehette volna!~Szépségedet, későn jövén,~Ó, pusztuló kert,
2088 IV| fülemilék,~Ha költözésre készt e zord vidék,~Pihenjen ott
2089 III| szegény.~Engem mosolyra késztetett e kép,~Mikor az asszony
2090 II| fény derengne. Tán~Pirulni készti szűz szemérme:~Haja kibomlott
2091 III| a hintó csak megállott~S kesztyüs kézzel a leventék~Mint egy
2092 I| fejében,~Rózsavizes üveg~A kesztyűs kezében.~Ahol szalutál már~
2093 III| Kilencre jár a hajnalicska-óra,~Készülni kéne prédikációra,~De nincsen
2094 III| országos lakodalom,~Sátor készült az udvaron,~Bársony ponyva,
2095 III| De az nem kap belüle,~Aki kétes felüle!~(1902)~
2096 III| most ővele?~Karddal vágják kétfele?~Avagy huzzák nyársba menten?~
2097 III| a bárányt, vagy megyek!«~Kétközben a juhászbojtár~Nagyot sóhajt,
2098 III| oltáron az irott angyalkák,~És kettejük közt ott feküdt a macska,~
2099 III| ilyesmi meg nem illet,~S ha kévéjérül olykor föltekintget~És özvegysége
2100 I| De ám az bor volt, nem kevert,~Nemes vesszőről szüretelt,~
2101 II| szó lehet sok, az ötlet keves,~S verébül száll, nem pilleként
2102 IV| Egy katonával van csak kevesebb,~Az is véletlen csak, hogy
2103 III| hóna alatt~Sokat lép, mégis keveset halad.~Szánnivalóan gúnyában,
2104 I| két szobát,~Azt mondja, kevesli.~Hogy most jut eszébe~-
2105 II| csoportba bolyganak,~Sugáraik kévéstől hullanak,~Fán a lomb ezrivel
2106 I| A csókok tűzesője helyt~Kézcsókkal is beérem.~Hogy újra megtaláljam~
2107 III| is már akkor én,~Forogni kezdett ég és föld velem -~De ő
2108 II| szemkeresést megin’ ujra kezdik.~S mikor sebesen tovakarikáznak~
2109 II| ha kitölt:~Hol szolgálni kezdtem, az a föld.~Ahol bölcsőm
2110 I| vélünk idebent,~Már-már kezdtük itthon érezni magunk -~S
2111 III| Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába,~Sűrű könnye pergett fehér
2112 III| királyom,~Életem-halálom kezedbe ajánlom,~Most dobtam bele
2113 II| szőnek~Aranyszálakból hű kezek,~Múló és nyíló életek.~Ott
2114 I| adhatott:~Bút, borongást bő kezekkel,~Fukarabban a napot!~Ó,
2115 I| régi, régi irkalap~Került kezembe a minap.~Én irtam éltem
2116 II| nézi,~Csak nézi, nézi~S kezembül kivészi.~Lágyan, szeretettel~
2117 III| már most menyasszonnyal,~Kezet fogtam a juhásszal,~Azaz
2118 II| tekintet,~Egy titkos szó, egy kézfogás.~Volt ő is ifjú, volt igen,~
2119 IV| kenyerünk!~Imára kulcsolt két kezünk~Csörget csufos bilincset,~
2120 III| Minthogyha unná furcsa lakhelyét,~Ki-kiütötte gömbölyű fejét,~De hogy
2121 II| szétzilálja~S „Lajkó, Lajkó!” kiabálja.~Hívja vissza szegény Lajkót,~
2122 III| Úr, kocsis összevissza kiabált,~Egy csürbe hordták a sok
2123 III| Szigorú paranccsal a kapuba kiáll:~- Vágjátok ki kertem minden
2124 I| megyek ugyse! - akartam~Kiáltani kékülő ajkkal.~- Nincs,
2125 II| Elsápadnának irigy angyalok,~Kialudnának rá a csillagok!~S hogy ne
2126 I| emlékek subáján heverészve.~S kialudni, mint a letett szivar,~Amely
2127 II| készti szűz szemérme:~Haja kibomlott szálait~És öleletlen vállait~
2128 II| fájdalomnak ikre,~S ahogy kibuggyant, a megenyhülés~Veti színes
2129 II| kiskoromba, nyári estelente~Kicsalt gunyhónk elé a naplemente,~
2130 I| azért épül,~Hogy szinte kicsattan.~Amúgy is megvagyok~Szegényi
2131 II| holdas estén, szőke hajnalon~Kicsendül hozzád férfi-vigalom.~Ha
2132 II| köhögött,~Úgy látszik, egy kicsikét kiszökött,~Keze helye még
2133 I| szárnyra bocsátom az én kicsinyem!~Hányszor űz még addig engem
2134 II| kisgazda baltája.~Patakja kicsordul szeme harmatának:~Diófakoporsót
2135 II| Tisztára söpri az ég udvarát.~Kidanolgat rá derűt, meleget -~Szeretem
2136 I| a nyári égbolt.~Beborul, kiderül,~Nem tudom, mi leli,~Szép
2137 III| Terike.~- Mit akar, néni? Kié a cica?~- Övé, azt erősíti
2138 IV| Isten, ki a szívbe látsz,~Kiében őmiattuk bűnt találsz,~Rongy
2139 III| leventék~Mint egy hordót kiemelték~Burkusoknak királyát,~Mátyás
2140 II| Mint gyűrű, melybül a kő kiesett,~Lány haj, melyből kihullt
2141 I| Ha a dülőúton szegényke kifáradt,~Szagos fodormenta, te vess
2142 I| Tarkulok, mint deres őszön~A kifosztott almafa -~Pedig még a kapuban
2143 II| taposta...~Ó, még ma is, kifosztva is~Minő királyi pompa!~Ki
2144 IV| kémlem,~Hogy hátha egy telet kifutna még.~Fiam, itt hasztalan
2145 I| Országútra a sövényen átal~Ha kihajlik megrakott galyával,~Ért
2146 III| Szellőzködni, szenderűzni~Kihajol az ablakon.~Nyárlehellte
2147 II| egy éve, hogy temetgetünk,~Kihozott íme hozzád, elnökünk,~A
2148 III| erdőt láttok,~Kandallóm kihülni addig ne hagyjátok.~Jaj,
2149 IV| emberek szemének csillagát~Kihunyni látod könnyek tengerében:~
2150 IV| viharban szárnyaló dalért.~Kiittuk rég az élet tűz-borát,~Mind
2151 I| Elmém el-elfutkározott.~Kikandikált az ablakon,~Ringott a ringó
2152 II| elhívták a mestert messzire:~Kiköltözött az Isten kertjibe,~Hintós
2153 III| csókai pap haragszik nagyon.~Kilencre jár a hajnalicska-óra,~Készülni
2154 III| király még meg se fordul,~A kilincs már megcsikordul,~Súlyos
2155 I| Anyukának keze~Zörög a kilincsen -~Jaj, a jó Isten ránk~Kegyesen
2156 II| pajkossággal tele,~Ti is kímélve bánjatok vele!~Mert nem
2157 IV| Mikor a katonavonathoz~Kimentünk apuka után.~Dalolva ment
2158 I| Mig valahol a fűzek megett~Kimérik néki a házhelyet.~Ó álmok,
2159 III| mind beesik:~Elázik a bábum kimosott ruhája,~Vasárnap délután
2160 IV| senki sem.~Ifjú királyné, kin rendcsillagok~Drágaköves
2161 IV| Az élőnek ne légyen élte kín,~Áldva nézzen föl rád a
2162 III| lenne annak lágy bele,~Gabót kinálnák először vele!~Nem, nem,
2163 IV| gazdag szíve, mely~Magát kínálva eléd térdepel!~Ifjú királyné,
2164 III| adnám a világon~Senki fia kincseért,~Semmilyen miniszterért.~
2165 IV| kanyarog,~Kerek világon kincses ház van-e~Oly könnyen nyíló
2166 III| nem jött egyedül:~Csoda kincset hord a hintó,~Száraz ágon
2167 I| virrasztalak, mint fösvény drága kincsét -~Eljössz-e hozzám, édes
2168 II| összetéve~(Ki nem volt gyerek,~Kinevethet érte):~Hogy jöjjön elő a~
2169 II| kaptam:~Zörgött, csikorgott,~Kinosan sikongott,~De nem kedveltem~
2170 IV| gondolatja,~Másik: anyja kínsohajja,~A harmadik: mátkaálom,~
2171 III| szent bibliát,~Találomra kinyitja valahol,~Borzasztó buzgalommal
2172 II| hogy a kalász ért szeme kipergjen,~Hogy gyönge madár töltse
2173 III| Kócsagszárnyon száll az álom~S kipihenhedd jól magad,~Még a hajnal
2174 III| hordót kiemelték~Burkusoknak királyát,~Mátyás király komáját.~
2175 I| Bújj el lába elül, szúrós királydinnye!~Ha a dülőúton szegényke
2176 III| határoz:~»Ez a bárány a királyé,~Csak tulajdon ő magáé,~
2177 III| Nohát akkor tromfra tromf,~A királyhoz odaront,~Elibéje térdepel,~
2178 IV| KIRÁLYNÉ-KÖSZÖNTÕ~Ifjú királyné, hold e föld
2179 IV| csillaga!~Kiszaladunk a kisajtóba,~Ott lesz a Bodri is hamar -~
2180 I| be~Gyötrelmes vágyamat.~A kisajtóban nagyzokogva~A szomszédasszony
2181 III| köztük én is.~Táncoltam a kisasszonnyal,~Azaz már most menyasszonnyal,~
2182 III| összecsapta~S nem ijedt meg a kisasszony:~»Oh, apám, ez ne agasszon!~
2183 III| begörbül.~Körülvette oldalaslag~Kísérőbe nagy lovashad,~Válogatott
2184 II| PUSZTULÓ KERT~Kisértetek sötétlenek~Elém, amerre
2185 II| diófája,~Csattog töveden a kisgazda baltája.~Patakja kicsordul
2186 IV| csillaga!~Hiszen olyan sok kisgyereknek~Itthon az apukája már,~Egyiknek
2187 II| Csak fojtogat, de nem birom kisírni,~S az a legszebb dalom,
2188 III| özvegysége nyomorát felejtni,~Kisirt szemét a gyermeken felejti,~
2189 II| TÚL A JEGENYÉKEN~Ha kiskoromba, nyári estelente~Kicsalt
2190 III| ki se mondhatom!~Csitri kislánynak látom magamat,~Hancúrozunk
2191 I| muzsikára nyilott ajaka.~- Amig kislányod szendereg,~Az úrhoz addig
2192 III| Matyi Verát hivtuk el, -~Kisruhavarró javasasszony,~Templompribék,
2193 II| sirja-zengi egy leány -~Kisüt a mosoly ajkad szegletén:~»
2194 III| tehetett-e egyebet? -~A padba egy kisvánkost tetetett.~(1913)~
2195 III| alatt~Tán még a világból is kiszaladt.~Azt meg nem fogja többet
2196 IV| irgalomnak~ Aranyos csillaga!~Kiszaladunk a kisajtóba,~Ott lesz a
2197 I| kezem,~Hogy vélem az éjbe kiszálljon -~De a másikat megszorítá~
2198 III| kékül,~A karszékből majd kiszédül,~Biborarccal a leány is~
2199 II| Úgy látszik, egy kicsikét kiszökött,~Keze helye még itt az asztalon -~
2200 III| érti jól -~A tornácra is kiszól,~Bajsza szárnyát megsodorván:~»
2201 I| Egyre csak azt hajtja -~Kitanulhatatlan~Ez az asszonyfajta!~Különben
2202 II| közé ő még el-elsuhan,~S kitárja vidoran a mennyek ajtaját:~
2203 I| ó szeráfom,~Ha ajtaját kitárom~Szivemnek és nagyot kérek
2204 III| az árnyék,~De azért mégis kitelelt,~Csakhogy mindég aludt a
2205 III| kend ne érjen,~Utjából is kitérjen!«~»Száz arany a foglaló!«~»
2206 IV| angyalom!~Ládd, olyan szépen kiterveltem én ezt,~Hogy jegygyűrűnknek
2207 II| eltemet,~Földi szegődségem ha kitölt:~Hol szolgálni kezdtem,
2208 I| lepottyan.~Porcelánhuszárnak~Kitörött a nyaka,~Szívhasadva nézi~
2209 IV| földre,~A kis madárfiók kiül~Az utc’ajtó küszöbre.~Már
2210 III| e világból...~Ekkor Gabó kiugrott a kosárból~És a gabonásszekerek
2211 IV| Erdőnek, mely elvénhedett,~Kivágatás a része.~Mi sorsunk: fejsze
2212 III| sokallom.~Nagy a vétkem, de kivallom:~Hogy a hajnal ütközött,~
2213 II| sajgani,~Hogy »az elnök nem kiván szólani«...~(1918)~
2214 II| hol együtt,~Mikor miképen~Kivánta a játék.~Az igaz célra~Rá
2215 I| válik belőle.~Nem tudom kivárni.~Olyan csipkeforma:~Kék
2216 I| amig majd engem tüske, kő kivérez,~Te sem pihensz ám bársonypamlagon -~
2217 III| ARANYSZÖGGEL...~Aranyszöggel nincs kiverve,~Virágokkal nincs beszórva,~
2218 II| Csak nézi, nézi~S kezembül kivészi.~Lágyan, szeretettel~Lefujja
2219 III| lenvirágszemibe.~Az ajaka kláris, a foga rizskása,~Csacsog,
2220 I| szálló fellegen repült.~A kő-Krisztus komor fején~Soká pihent
2221 IV| rongyosabban.~Szélfiúk ott kóborolnak,~Hogy ijesszék, rácsaholnak,~
2222 III| fogadást elveszejtéd!~Mert a kőbül~Nem nagy tralla tejet fejni~
2223 III| füle kajsza,~Szeme kancsal, kóc a bajsza-~Ámde nem jött
2224 II| borunknak íze keserű,~S ha koccan is az éltető pohár,~Annak
2225 III| Szépsége, kedvessége elpereg.~Kócos paraszt lesz, szilaj és
2226 II| hattyú, hófehér,~Sem királyi kócsag,~A szerelem bújdosó~Gerlicéje
2227 III| subámon,~Mert ezen a rónatájon~Kócsagszárnyon száll az álom~S kipihenhedd
2228 III| elébünk~Valami harminc búzás kocsi állt,~Úr, kocsis összevissza
2229 II| az Isten kertjibe,~Hintós kocsin, virágos volt az útja -~
2230 III| Mátyás király palotáján~Kőcsipkés az ablakpárkány,~Onnan nézte
2231 III| harminc búzás kocsi állt,~Úr, kocsis összevissza kiabált,~Egy
2232 IV| mennyi kincs, ó mennyi báj~A kocsiut porába! -~S ha kérded tőle
2233 IV| öreg nép dalol,~Itt lent a ködbe, völgybe valahol,~Mint a
2234 IV| ibolyául születe,~Hajnal ködén fehérlő látomás,~Félig valóság,
2235 I| ott.~Híres, amit varrt, ködmön és suba,~Neve sokáig él
2236 II| meg.~De egyszer aztán, egy ködös napon,~Ha fojtogat az életunalom,~
2237 III| Körmét fúvogatta, keserűn köhintett,~Bölcs doktorainak bosszúsan
2238 II| Az ám, még az elébb itt köhögött,~Úgy látszik, egy kicsikét
2239 III| tőle.~Odanéz a koporsóra,~Kökényszeme könnybe lábad~S azt feleli:
2240 III| Négyesztendős volt. A bűbáj maga.~Kökényszemébe hullt aranyhaja.~Napsütte
2241 IV| zokogó magyar fülemilék,~Ha költözésre készt e zord vidék,~Pihenjen
2242 I| angyalom?~Koldús vagyok, a költöző rigónál~Egy árva fillérrel
2243 IV| hallom én,~Az emberszívbe költözz már bele -~Az istennek csak
2244 II| a te ünneped,~Művészek, költők hódolnak neked,~Szivük verése
2245 II| Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:~S mig te a gyermekek könnyét
2246 IV| világon kincses ház van-e~Oly könnyen nyíló s oly színig tele.~
2247 II| könnyeit:~S mig te a gyermekek könnyét törölgeted,~Egy láthatatlan
2248 IV| már~Elmén az édesanyja,~Könnyével mosni a ruhát~És őt magára
2249 II| csillagokat ringat új mennyég,~Könnyező szemre jön majd nevető,~
2250 III| csendes volt szegény,~De könnyit éreztem kezem fején~S Gabó
2251 IV| átvirrasztottál vele!~Sok könnyűd szentelé meg értem is,~Könyörgő
2252 I| megkimélni:~Sohse adjatok néki~Könnyűket, melyek el nem sírhatók.~(
2253 III| nevetett a bolond,~S nevetett köntösén a sok aranykolomp.~Kergeti
2254 II| EGYTESTVÉR~Két egy testvér a könyű és a dal,~Soká vajúdó fájdalomnak
2255 IV| fövenyeddel!~Szél, aki halk könyűnk szárítgatod.~Vígy fölibük
2256 IV| dolgát se értem én,~Csak a könyűt édes szülőm szemén~És reszketek,
2257 I| én... Én írtam-e?~Szívem könyűvel fut tele:~Ki e sorok fölé
2258 II| várás hasztalan:~A titkos könyv már csukva van,~Mit Isten
2259 II| a mennyek ajtaját:~Hiába könyveid, hiába lángeszed,~Az Isten
2260 III| zengi,~S a Krisztusatyafiság Könyvibe~Nem ejt bűnbánó könnyet
2261 III| Rongyosnál rongyabb rossz köpenyeget -~Meglopom, mondok, a két
2262 III| néma lőn,~Fátyolával messze körbe~Ráhajolt az ég a földre~
2263 III| Ott bujócskázott véle körbe-körbe.~Ha nem kergeti, olyankor
2264 I| drágább lelkem üdvösséginél~S köréd szerelmem olyan glóriát
2265 III| szegényt az Isten hidege.~Körmét fúvogatta, keserűn köhintett,~
2266 II| Válladra száll pihenni a bohó,~Körös-körül a cserjék ágbogán~Mesterének
2267 III| Mint aminő a többi itt körötte...~Mért is nem szállnak
2268 IV| nyitottak,~S rigó fütyült a körtefán,~Mikor a katonavonathoz~
2269 III| tűkörablakos,~Szűz Mária-képem, körülcsillagos,~Diófaágyam, paplan, dunna,
2270 II| Mesterének köszönt a csalogány~S körüldanolgat harmattal tele~A mormoló
2271 III| szalutálnak~S a tálakkal körüljáró~Fityfirity is csupa báró.~
2272 III| gömbölyű fejét,~De hogy körültekintett, megriadva~A nagy zajon,
2273 III| Mátyásék az ereszaljba~Körülveszik a vendéget~(Mert csak vendég,
2274 III| az álom, csak begörbül.~Körülvette oldalaslag~Kísérőbe nagy
2275 III| szét...«~»Fogjátok meg, kössétek meg,~Üssétek le a fejét!«~»
2276 IV| konyhába vetnek.~S mikor szépen köszön nekik,~Orcáját összecsipkedik,~
2277 II| szivét az öröm megteli,~S köszönetét, akár az esti fuvalom,~Mely
2278 I| vannak,~Meg is megértettük.~Köszönjük is szépen~A nagy invitálást,~
2279 II| cserjék ágbogán~Mesterének köszönt a csalogány~S körüldanolgat
2280 II| DANKÓ KÖSZÖNTÉSE~Omló levél közt, tar ligetnek
2281 II| se álnok barát~Rád nem köszönti epés poharát;~Mind tiszta
2282 I| mindig ad helyet,~Testvérképp köszöntjük füstös népetek!~(1905)~
2283 I| nektek, Isten kőmívesei,~Köszöntőtök vígan elcsicsergeni,~Hisz
2284 III| Örvendezve és feláll.~Kardot is köt, dolmányt is ránt,~Hivatja
2285 I| padlásra...~Hozz egy... kötés... lugast neki...~De válogass...
2286 II| S beleszövé az álmokat~A kötésbe, a horgolásba,~És kis szobája
2287 IV| Kalász-szín hajamból kerek kontyot kötni?~Ha előbb nem lehet, buzaaratáskor,~
2288 II| Szivárványszalagból~Csokrot kötögetnek,~Amikor a földön~Gyermekek
2289 III| virágát hozta ki.~Hogy jól kötött-e, minden szirmát~Letépte
2290 I| simogat vele.~Tegnap a szép kötőm egy kis kávé érte,~A csipkéjét
2291 IV| sebit,~Reá hagyott-szin kék kötőt terít. -~Veron értetlenkedve
2292 IV| Szent Antal-szobor, -~Ő kötte azt oda valamikor!~Ő símogatta
2293 I| halkan rebegte,~- Isten fehér követje, mondd el ott!~De már ha
2294 I| sátorukban már hiába járnék,~Nem követne a kedves öreg árnyék~S kezem
2295 III| karom volt kalodája.«~»S nem követted nyomdokát!«~»Üztem árkon-bokron
2296 II| szőnyegűl eléd,~Neved aranylik kövön, koszorún -~S te nézed mindezt
2297 I| soha vissza nem tér már közéjük,~Hajtsanak inkább sűrü koronát~
2298 III| Szeme bágyadt, maga lomha -~Közelebb ér a leány.~Hát egyszerre
2299 IV| szegzi!~A menyhez van ő közelébb,~Megértőn hogy nézhetne
2300 III| szentem,~Hadd nézlek meg közelebbrül...«~Kis királylány odaperdül,~
2301 III| szállna~A búzarendek napfényes közén.~Oh, milyen szép volt! Nem
2302 IV| Permia-országnak kellős közepibe,~Egy öregasszonynak adja
2303 II| válik,~Néha egy-egy villám~Közibük cikázik,~Mintha ostor volna,~
2304 II| Mert soha nem volt kivel közlened,~És senkinek se szólhatsz
2305 III| odakint.~Pedig jól éltek és közöttük~Sohase volt szentségtörés -~
2306 IV| A legpirosabb muskátlik közül~Mind tépd le nékik, ami
2307 I| világot én is elfelejtem.~S ha közünk egymáshoz nem leszen,~Magamat
2308 IV| valamennyien most -~Tedd ölébe a kokárdás babád.~Taníts azokrul játszi
2309 I| Eljössz-e hozzám, édes angyalom?~Koldús vagyok, a költöző rigónál~
2310 I| tanyánk falán:~Koldus a koldusnak mindig ad helyet,~Testvérképp
2311 III| nyakán~Álmosan cseng már kolompja,~Szeme bágyadt, maga lomha -~
2312 II| A KOLTÓI CIGÁNYLÁNY~Méla tücsök vagyok
2313 III| királyát,~Mátyás király komáját.~Ám a hintó ablakára~Ráfelejt
2314 III| sugára,~Bár nem éppen a komára,~Ki hagyott-szin öreg ember,~
2315 III| koronád.«~Hideg rázza a komát.~Pirul, sápad, zöldül, kékül,~
2316 III| hányhatsz,~A királlyal is komázhatsz!~Minek ez a szörnyű dér-dur?«~»
2317 I| S egyformán elvégződik a~Komédia, tragédia.~Nem baj, nem,
2318 I| lakozóhelyet.~Könnyű nektek, Isten kőmívesei,~Köszöntőtök vígan elcsicsergeni,~
2319 III| elszorul,~Kedves fejét felüti komorul~S bár inkább elszaladni
2320 III| a szája marad tátva~S a kőnek is szive dobban,~Hogyha
2321 III| elő a bolond,~Cseng-peng, kong-bong rajta a sok aranykolomp,~
2322 IV| Kalász-szín hajamból kerek kontyot kötni?~Ha előbb nem lehet,
2323 IV| egy-két falatkát neki~Minden konyhába vetnek.~S mikor szépen köszön
2324 III| is szorult tőlük király a konyhára,~Rájuk is parancsolt mindjárt
2325 I| alkonyul,~Szemembe hamvas haj konyul.~S talán az éj is útba már,~
2326 II| Megfrissül minden, mire rálehel,~Kopasz gallyon is virágot nevel,~
2327 III| Nekeresdországban van is nagy kopogás,~Ripegés-ropogás, siralom,
2328 II| rózsáink szirmai~Lágyan kopogva fognak hullani,~Szívünk
2329 I| kis fehér kezem~S mint a kopókölyök szokott,~Elmém el-elfutkározott.~
2330 III| találták. Mezők közepében~Kopolyakút ásitozik setéten,~Mocskos
2331 III| is az özvegy~Varróasszony koporsója.~Mig mellette jó szomszédok~
2332 III| szomszédok kérdik tőle.~Odanéz a koporsóra,~Kökényszeme könnybe lábad~
2333 III| egyes-egymagában.~Vállát kopottka nagykendő takarta,~Rossz
2334 IV| szeme,~Bölcső felett és kórágyon keservbe~Sok éjet átvirrasztottál
2335 III| ZSUZSANNA~A templomkertben, a kőrispadon~A csókai pap haragszik nagyon.~
2336 III| szurokgyertya égett,~Hogy kormos lett még az ég is.~Ott mulattam
2337 III| gúnyában, erőben,~Elszáradt kóró a napos mezőben.~No most
2338 III| várjatok!~S hogy kis gyomruk korogta a delet,~Biztattam őket:
2339 III| kevélyen,~Nagy terebély koronája,~Egyetlen kis száraz ága~
2340 III| parancsot is neki:~Az ünneplő koronáját~Nyomban fényesitse ki!~És
2341 III| két királyok,~Leteszik a koronájok,~Zárt lakatját gondnak,
2342 III| palástom!~Aki segít rajtam: koronám, kenyerem~Tőle nem sajnálom,
2343 I| közéjük,~Hajtsanak inkább sűrü koronát~S őrizzék soká a lába nyomát.~
2344 III| Ekkor Gabó kiugrott a kosárból~És a gabonásszekerek alatt~
2345 II| ágrul-ágra szállani,~Mint kőszobornak itt borongani!~Omló levél
2346 II| borúd,~Minden tavasz ujítja koszorúd~S illatuk néked fogják ontani~
2347 II| eléd,~Neved aranylik kövön, koszorún -~S te nézed mindezt mélán,
2348 III| pipacsok, tört búzavirágok~Koszorúzták meg a kis barna arcot,~Mely
2349 II| legszentebb parancs nincs kőtáblára irva -~Mosolygó kedviben,
2350 IV| járőrcsapatot,~S egy repülőgép kotlott a magasban,~Máskülönben:
2351 III| Parolát is csaptak rája,~Kotyogott a kulacs szája -~A fogadás
2352 II| mennybe,~Az Isten elejbe~S kristályteremekbe~Az angyalok serge~Játszna
2353 IV| dúcolgatva holt fiát.~A Krisztus az, az Urkrisztus, - de
2354 III| szent nevét se zengi,~S a Krisztusatyafiság Könyvibe~Nem ejt bűnbánó
2355 II| elterítve felhőfátyolát,~Aludni küldi a sok csillagot,~Megitat
2356 I| bársonypamlagon -~Eljegyzett társa küszködéseimnek,~Eljössz-e hozzám, édes
2357 III| mielőtt beköszön,~bekémlel a küszöbön.~Aranyasztal, aranylóca,~
2358 III| is parancsolt mindjárt a kuktákra:~- Asztalt terigetni, ökröt
2359 III| csaptak rája,~Kotyogott a kulacs szája -~A fogadás igy esett.~
2360 II| hogyan, véletlenül~A pókhálós kulcs elibéd kerül.~Próbálod véle
2361 II| rejtett zugba betekints;~Hogy kulcsa hol van, el is feleded,~
2362 IV| mindennapi kenyerünk!~Imára kulcsolt két kezünk~Csörget csufos
2363 III| asztalfőn észveszejtőn~A vén kupec vigyorog.~És mellette mint
2364 III| mellett tornyos házat,~»Kupec-e kend, vén tütünke,~Vagy
2365 IV| nyugalom -~Höfer jelenti kurtán, fukaron.~Az ágyú csak vaktában
2366 II| van a padon,~Gyertek, a kutamból hordjuk teli,~Szegény szülém
2367 IV| szabadon,~Szent akaratod én nem kutatom -~De ládd, azóta meghalt
2368 I| csak sötétbe lángolt,~S míg kútvizen tartá a jámbort,~Csak álma
2369 I| lót-fut, mint az~Örlősök kutyája~S mit ér az élete,~Ha csupa
2370 III| tűskebokrot lekaszáltam ám,~Hogy a lábacskád meg ne szúrja többet...~
2371 II| hajnallik, hogyha jő,~Csöpp lábai nyomán az öröm kertje zsendül,~
2372 II| fejű házak sorát,~Mik őrzik lábaid nyomát.~Ó, ott sokat elemlegetnek!~
2373 III| S nem fogta meg parányi lábait~A mélységtől, hol a halál
2374 III| már megcsikordul,~Súlyos lábak lépte dobban,~Hármat ajtó
2375 I| felmondanod,~Jobb lesz, ha ide a lábamhoz ülve,~Halkan a Bibliát lapozgatod.~
2376 I| teneked adom én -~Egyik lábára már úgyis sánta szegény.~(
2377 I| bogrács, új az üstünk,~Ép a lábas, szép a bögre,~Nincs minékünk
2378 III| nyakába,~Tenyerébe szedte lábát,~És elindult megkeresni~
2379 II| sebet, a rőt avar~Egy durva lábnyomot takar:~Azét, ki el taposta...~
2380 I| simuljatok lágyan~Két kis fehér lábra.~Szelíden vigyétek napos
2381 I| lehellet, értesd puha szád.~Lábujjhegyen tipegj el a kis ágyig~És
2382 I| pattog a bakon.~Hamar azt a ládát! Mert pénz az idő:~No Bogár
2383 II| kiabálja.~Hívja vissza szegény Lajkót,~Reggel óta, a kis rajkót,~
2384 II| PÓSA LAJOS SÍRJÁRA~SZÉKFOGLALÓ A PETŐFI
2385 I| hozzá,~Nekem mutathatja.~A lakásunk marad,~Aki volt, a régi,~
2386 III| Leteszik a koronájok,~Zárt lakatját gondnak, bajnak~Nyitogatják
2387 III| Minthogyha unná furcsa lakhelyét,~Ki-kiütötte gömbölyű fejét,~
2388 II| juttassad részemül,~Mint lakhelyül a végtelen eget,~Hogy éljek
2389 III| sokadalom,~Lett országos lakodalom,~Sátor készült az udvaron,~
2390 III| sarokra nyitotta,~Városa lakóit összekurjantotta:~- Olyan
2391 III| a gyümölcsös kertek.~Sok lakójuk fejét bujdosásnak adta,~
2392 I| idegenebb~Tájon árendálván lakozóhelyet.~Könnyű nektek, Isten kőmívesei,~
2393 I| szépen -~Hetedik hónapja~Lakunk benne éppen.~S mert a tiszta
2394 IV| leesett,~Váratlan kialudt a lámpafény,~Megindult a könny két szem
2395 IV| télen~Az ördögé lett függő, lánc, karék?~Űres fiókomat hiába
2396 I| jámbort,~Csak álma szűre néki lángbort.~De ám az bor volt, nem
2397 II| ajtaját:~Hiába könyveid, hiába lángeszed,~Az Isten titkait ki nem
2398 III| Tűzvirágok szirmosodnak,~Piros lángok táncba fognak,~Gallyat rájuk
2399 IV| forrani,~Fagyos keblébe lángoló szivül -~S a mi tüzünkön
2400 I| Hogy napja csak sötétbe lángolt,~S míg kútvizen tartá a
2401 III| pap~S haragja, érzi, újra lángra kap.~Jó, jó - azt mondja -,
2402 I| ránk rikolt.~Mint a tenger, langyos déli szélben~Szines hullámot
2403 III| Duzzadt szemű, kövér kalászok,~Lankadt pipacsok, tört búzavirágok~
2404 II| holtnak legyen édes álma,~Lányáról, fiáról, a gyepes tanyáról,~
2405 III| utra kelni -~S valahol a lányra lelni?~Jaj, de mit mond
2406 I| lábamhoz ülve,~Halkan a Bibliát lapozgatod.~De ne ott olvasd, ahol
2407 I| nádban!~Légy a legyezője, te lapu levele!~Fecskefarkú pille,
2408 III| Aki vélem szembeformán~Ott lapul az asztal ormán.~Ha felséged
2409 III| Csitt csak! mit jelent e lárma!~A király még meg se fordul,~
2410 IV| hosszat.~Ha bánatot hozol, lassítsd a jövésed,~Esti harangszókor
2411 I| Minden delejt feledve lejt~Lassúbb ütemre vérem,~A csókok tűzesője
2412 I| Elkéstél már. Se hall, se lát,~Alig lélegzik. Tán azóta~
2413 II| Fejem felett a felleget~Látatlan kéz zavarja,~S a földre
2414 II| rejteke,~Amelybe senki nem láthat bele;~Hisz magad elül is
2415 II| könnyét törölgeted,~Egy láthatatlan kéz a csillagok felett~Letörli
2416 III| végzed, öcskös itten?«~»Láthatja kend, mit csinálok:~Hol
2417 II| sehogysem, elnök úr!~Hisz láthatod, vagyunk, vagyogatunk,~Csaljuk
2418 III| A gyertya, hogy már nem láthattam őket!~Elcsicsisgattam a
2419 IV| Kis Veron,~A víz tükrében látja Máriát,~Ölében dúcolgatva
2420 II| vissza bár ezerszer,~Nem látják többet sohase.~A szív a
2421 III| Válogatott szép legények~(Látni őket utcanépek~Majd betörték
2422 III| mégegyszer megtalálná~A bűbájos látomást,~Nem tehetne most se mást!~
2423 II| istenem, ott újra beszegék~Látómezőmet újabb jegenyék.~Az év-madarak
2424 IV| itélő Isten, ki a szívbe látsz,~Kiében őmiattuk bűnt találsz,~
2425 III| se tudom, ki vagy, sohase láttalak.~Mért haragszol reám? sohse
2426 III| nélkül integet:~Aludni is láttam már kelmedet!~És szól Zsuzsánna,
2427 III| ez országban amig erdőt láttok,~Kandallóm kihülni addig
2428 IV| napkelet~E hűs nyugatra lávaképp vetett,~Minden zugába szikrát
2429 II| hogyha hamva vizbe hullna, ó,~Lávává forrna tőle tó s folyó!~
2430 II| sarokba.~Én meg sieték,~Lázban dideregve,~Csuda-hegedűm~
2431 II| mennynek.~Jókedvű angyalkák~Le-lekukucskálnak,~Fellegek nyílásán~Csókokat
2432 I| Rég fátyolos homályt vete,~Le-lesimulva raja.~Szegett szárnyú madárkám,~
2433 II| velem.~A harmatos hajnal leánya ő,~Ablakot tárok néki, hogyha
2434 III| Feltette a vaskalapot,~Leányt, legényt összeadott,~S két
2435 III| kövér.~S hogy ingecskéje lebegett utána,~Olyan volt, mintha
2436 I| kell,~Hanem ha virágszemed lecsukódik,~Repülj inkább a jó Istenhez
2437 III| sarokban~Mint a vert vad csak ledobban.~Lánya nyomban kérdezi,~
2438 III| Olyan jó volt, mikor tövig leégett~A gyertya, hogy már nem
2439 IV| megett~Egy feszület a falról leesett,~Váratlan kialudt a lámpafény,~
2440 IV| tengerében:~Egy miatyánkot lefekvés után~Külön rebegjen a te
2441 I| csicsergésteken,~Amivel a házbért lefizetitek,~Vagy leveri durván öreg
2442 III| S öreg szemem egy kicsit lefogom -~Olyan szép az, hogy ki
2443 II| kivészi.~Lágyan, szeretettel~Lefujja porát,~Megpengeti halkan~
2444 III| Átfülve izzott, reszketett a lég~A buzaföldek, a mezők felett.~
2445 I| Jöttél te arra, hogy mi a~Legbölcsebb filozófia?~Nem baj? Hány
2446 I| egyszerre elejbem az Úr~Legbúsabb angyala álla.~A világ örök
2447 II| Az akácfa-termő homokon.~Legédesebb álmom ott esik,~Mig az igért
2448 III| de az ég fátyolos~És köd legel a házak tetején.~A kapualjba
2449 II| alkonyaton~El-elnézem őket,~Ahogy legelésznek~Mezején az égnek.~Mikor
2450 III| kezes!«~»Nem tudott tán még legelni?«~»Számbul adtam néki enni.«~»
2451 III| az arató csapat,~Lánynak, legénynek hangos kedve támad,~Vidám
2452 III| Feltette a vaskalapot,~Leányt, legényt összeadott,~S két lud, egy
2453 II| sugárát mindegyikre.~S az a legfájóbb könnyem, amelyik~Csak fojtogat,
2454 II| az angyalfecske kelteget:~Leghamarabb ottan ébredek!~(1908)~
2455 III| Inkább apja bánatáért,~Leginkább a piros szájért,~Bodorodó
2456 III| a szelence:~Hideg ellen legjobb a meleg kemence.~Gyujtass
2457 IV| szád is,~A szürkülő fejűkre legkivált -~Hátha köztük van a te
2458 II| akárhol részemül jutott,~S legkiváltképp áldom a helyet,~Ahol fészket
2459 II| betonfalak:~Légvárak ütnek legnagyobbat,~Ha összeomlanak!~(1923)~
2460 I| meg!~Én térdre hullottam legott~S mig szivem gyorsan dobogott,~-
2461 IV| mennek a katona bácsik,~A legpirosabb muskátlik közül~Mind tépd
2462 I| PAPUCSOK~Pillangós papucsok, legszebbek az egész~Szegedi vásárba,~
2463 II| ám még ez a kút -~Mikor legszebben fénylik a tejút,~Titkos
2464 II| között vala az Ur jelen,~E legszentebb parancs nincs kőtáblára
2465 II| Vadgerlice-gyászát.~Ő a költő porait~Legtovább kereste -~Míg le nem szállt
2466 III| kedves ténsuram!~Ámbátor legutolsó vagyonom,~Az úrnak pár hatoson
2467 II| ólomtetők és~Nem a betonfalak:~Légvárak ütnek legnagyobbat,~Ha összeomlanak!~(
2468 III| olyan nyugasztaló a csend,~A legyecskék se csípnek odabent,~S olyan
2469 I| meg,~Hogy véled egy hiten legyek!~Nem baj, valóban semmi
2470 I| mint a sólyommadár,~Sebesek legyetek!~(1911)~
2471 I| napfény kacsingat bele,~Legyezi lágyan a lugas levele,~A
2472 I| te rigó a nádban!~Légy a legyezője, te lapu levele!~Fecskefarkú
2473 III| Bölcs doktorainak bosszúsan legyintett:~- Bölcsekkel az időt ne
2474 III| a széltül is,~A rászálló légytül is!«~»Amire én rákivánok,~
2475 III| szégyenelvén~Tányérjára lehajolt.~Ugy? hát az csak tréfa
2476 I| elborongott,~Kicsi száddal róla~Leheld el a gondot.~Virágfejecskédet~
2477 II| ezelőtt,~Mikor mint a tavaszi lehelet,~Dudorászva jártál a föld
2478 I| barázdás homlokához,~Mint a lehellet, értesd puha szád.~Lábujjhegyen
2479 IV| megjön anyja,~Fáradt csókot lehelve rá,~Gyöngéden ölbe kapja~»
2480 I| beteg?~Megfogyott arcáról lehervadt a rózsa,~Jókedvének elszállt
2481 IV| bánthatott?~S örömed abba néked lehet-e,~Hogy árvával van a világ
2482 III| ordit,~Hogy felfütse, vagy lehütse,~Nem mond többet, bát se,
2483 III| Szólt, s eláradt az örökálom~Lehunyott szemein.~Azóta, ha a tanyaszélben~
2484 II| a szegény kis szenvedőt,~Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:~
2485 III| Kergeti a király ki a sok léhűtőt:~Hozzák fülön fogva az udvari
2486 I| angyalom!~Minden delejt feledve lejt~Lassúbb ütemre vérem,~A
2487 III| kiált: anyám,~A tűskebokrot lekaszáltam ám,~Hogy a lábacskád meg
2488 I| aratója,~Kit Isten a földre lekülde,~Hogy mit az ő keze szórt
2489 II| Ér, mely folyóra sohse lel,~Megálmodatlan álom,~Gyémánt,
2490 III| tücskök csirpegése~S a virágok lélegzése~Nevetett.~S hogy a hajnal
2491 II| érezed~A fojtott sírást, halk lélegzetet~Átaltörni a titkos rejteken.~
2492 I| már. Se hall, se lát,~Alig lélegzik. Tán azóta~A szive is megállt.~
2493 III| enyhelyre nem találok.~Jótét lélek tán akad,~Ki egy árvát befogad.«~»
2494 III| Tűz az arca, szeme vér,~S lelkefogytán egy sarokban~Mint a vert
2495 IV| szád is -~A hadak útján lelkek szállanak.~Hátha köztük
2496 I| Számon mosollyal, könnyel lelkemen,~S ilyenkor ifjú bimbóm,
2497 II| ami szép~Akad az utamba,~Lelket keresek~Gyerekésszel abba,~
2498 II| Szerelem édes harmata~Az ő lelkét is valaha~Bepermetezte tisztán.~
2499 IV| Lelketek Isten lássa kegyesen,~A
2500 III| rossz fát tett a tűzre.~És a lelkiismeret~Addig fúrta, addig üzte,~
2501 IV| őmiattuk bűnt találsz,~Rongy lelkinek az itéletnapon~Szined előtt
2502 IV| szemét lezárja.~A harmadik: lelkit várja.~(1915)~
|