1896-bujdo | bujj-erdem | erdod-halal | halas-kedvi | kegye-lelki | lelku-nesze | nev-ringa | ringo-szomo | szoms-valak | valam-zugva
Rész
3004 II| Pedig durvább, kegyetlenebb~Név nincsen ennél a világon.~
3005 I| amit varrt, ködmön és suba,~Neve sokáig él a faluba.~Magam
3006 I| szarufának ótalma alatt~Nevelhettek benne sok fecskefiat.~Biz
3007 II| Tüskebokor szült, barna éj nevelt,~Az élet, hej, sokat rád
3008 III| király Nekeresd országba.~Nevenincs királynak nagy volt a bánata,~
3009 I| vándor lesz, ki felszedi.~Ne nevesd ki biztató beszédem!~Megládd,
3010 I| Virágfejecskédet~Hajtsd szivem fölébe,~Nevess éjszakára~Csillagot beléje.~
3011 I| Búzavirág-szeme mosolyog reátok:~Nevessetek vissza rá, búzavirágok!~
3012 IV| Mint a mosott égbolt, szeme nevetése.~Piros az orcája, göndör
3013 I| megkerül,~S megtanulom, hogy nevetni hogy kell,~A lugasnak gerlicéjitül.~
3014 III| döngicséltek, a gerlicék nevettek,~És Kisforró Zsuzsánna soksarku
3015 III| okos varga,~S van-e a sok nevezetes~Miniszter közt becsületes?~»
3016 IV| nagy az engedelme.~Iván nevezetű, ugyan most már Jani...~
3017 I| bámulója,~Betakar holmi névtelen zugoly,~Hová nem hallik
3018 III| Zsuzsánna,~A pap tünődve nézdegél utána.~Aztán - hát tehetett-e
3019 II| aranylik kövön, koszorún -~S te nézed mindezt mélán, szomorún.~
3020 III| házak tetején.~A kapualjba nézelődtem én,~S öreg anyókán veszett
3021 II| ére ma,~Szelid keservvel nézem a~Záró szakaszt belőle.~
3022 I| néki ágyat!~Olyan bágyadt a nézése,~Olyan fakó az orcája:~Isten
3023 III| És ahogy szólt s ahogy nézett~És ahogy járt: kész igézet!~
3024 IV| közelébb,~Megértőn hogy nézhetne még~Életre és halálra?~Se
3025 II| ligetnek árnyán,~Reánk nevetve nézhetsz, büszke márvány!~Születhet,
3026 III| inkább édes szentem,~Hadd nézlek meg közelebbrül...«~Kis
3027 III| szentek a falon~Azért is néznek olyan szilajon~S az angyalocskák
3028 II| ruhája tépve,~Nem mertem nézni~Ragyogó szemébe.~Megáll
3029 II| széttört~Apró darabokra,~Néztem zokogva~A drága romokra.~
3030 IV| fürész,~De gyönge sarjainkra nézz~S add meg nekünk~A mindennapi
3031 IV| ne légyen élte kín,~Áldva nézzen föl rád a földhatár -~Uram,
3032 IV| Mint a citrusfáé, olyan a növése,~Mint a mosott égbolt, szeme
3033 III| Tőrvetés a becsületre?~Nohát akkor tromfra tromf,~A királyhoz
3034 IV| istennek csak ott lehet helye.~Nőjjön virág a holtak sírjain,~
3035 II| nóta véled elfogyott!~A nótafának nincs virága rég,~Jobb volna
3036 II| ajkad szegletén:~»Ez az én nótám, ez is az enyém...«~Omló
3037 II| földed megnevel.~Vagyok nótázó emberecske,~Magam zugának
3038 I| Együtt születtek, együtt nőtt vele -~Ne teremjen többet
3039 I| NOVEMBER-EST~Amit gondatlan ifjuként~
3040 I| Porcelánhuszárnak~Kitörött a nyaka,~Szívhasadva nézi~Szegény
3041 III| fel magam!«~»Leüttethedd a nyakam,~Uram-király, nem sokallom.~
3042 III| aranybárány~S ahogy mozdul, a nyakán~Álmosan cseng már kolompja,~
3043 IV| az ölébe,~És átöleljük a nyakát,~S hogy megváltozott mostanában,~
3044 I| bajusza végén~Sodor egyet nyalkán.~A bodor baba már~Rá is
3045 II| Fejed fölött megállnák,~Hogy nyarad sohse múljon el,~Hogy hozzád
3046 II| Idestova már vége lesz nyaramnak,~Útam közel végébe suttog
3047 I| hogy együtt értünk~Hét nyarat és hét telet!~(1909)~
3048 III| OMÁR~Szikrát szórt a nyárderéki ég -~Átfülve izzott, reszketett
3049 II| bújdosó~Gerlicéje volt csak.~Nyárest volt, hogy megpihent~A Petőfi
3050 III| szenderűzni~Kihajol az ablakon.~Nyárlehellte fuvalom~Halksóhajtva hord
3051 III| vágják kétfele?~Avagy huzzák nyársba menten?~Avagy megnyuzzák
3052 I| újra megtaláljam~Eltünt nyarunkat sápadt ajkadon,~Az álom
3053 III| beszélhetsz~Holtodig,~Vagy még nyelved~Elkopik,~Burkusoknak jó
3054 III| hazudott a juhászom:~Amit nyertem fogadáson,~Övé a fél koronád.«~
3055 III| hangos kedve támad,~Vidám nyihárzás veri föl a tájat.~Felszedelődik
3056 I| Vadrózsa arcu szolgalány~Nyikorgatá az ó-kutat,~Míg írtam az
3057 IV| csipog,~A kut is halkan nyikorog:~Ne félj, kis hadiárva!~
3058 III| a táltos?«~Szók parázsos nyila szálldos~Mig a bojtár, földbe
3059 IV| Mikor a naprózsa nyílik, nyiladozik,~Minden levelirül harmat
3060 II| Le-lekukucskálnak,~Fellegek nyílásán~Csókokat dobálnak,~Szivárványszalagból~
3061 IV| Hol annyi élet hervadt el nyílatlan -~Máskülönben: a helyzet
3062 I| kis ágyra~S halk muzsikára nyilott ajaka.~- Amig kislányod
3063 II| dalaid muskátlibokra~Mindig nyit a kis ablakokba,~S a tanyai
3064 III| hallottuk szavát:~- Ugyan nyitják-e már a szőlőt~Minálunk, odaát?~
3065 III| lakatját gondnak, bajnak~Nyitogatják Ó-Tokajnak~Hámozott szőlőjivel.~
3066 IV| BESZÉLNEK~A hajnalicskák még nyitottak,~S rigó fütyült a körtefán,~
3067 I| útba már,~Amelyet ajtóm nyitva vár~S ha néma csónakába
3068 II| Szoritom szivemre.~A fa nyöszörgött,~Mintha lelke lenne:~Megtudom
3069 III| is csak úgy reszket bele!~Nyöszörög a fűtő: - Felséges királyom,~
3070 III| Elveszett a staffirungod!«~S nyöszörögve elmesélte,~Hogy mi történt,
3071 I| kapaszkodik föl a falon,~Már nyolcra jár az óra,~Gyerünk aludni,
3072 II| hogyha jő,~Csöpp lábai nyomán az öröm kertje zsendül,~
3073 III| kalodája.«~»S nem követted nyomdokát!«~»Üztem árkon-bokron át.«~»
3074 III| komor,~Emberbarommá teszi a nyomor,~Mint aminő a többi itt
3075 I| A dús dölyfe és a magunk nyomora!~Nem ti, két hazájú friss
3076 III| föltekintget~És özvegysége nyomorát felejtni,~Kisirt szemét
3077 III| megsirattam.~Hogy mit beszél a nyomorult, szegény,~Hallottam is,
3078 II| Puszták rózsaszála volt:~Nyomtalan lepergő.~Erdők gerlicéje
3079 IV| apám...~S már a vetetlen nyoszolyán~Alszik a hadiárva.~De mint
3080 III| ember,~A márványtéglákon nyüzsgött, mint a tenger.~Ki is szorult
3081 II| ócska,~Vén hegedű, mit~Poros nyugalomban~Leltem a lomban,~Valamely
3082 III| olyan szépszagú,~Aztán olyan nyugasztaló a csend,~A legyecskék se
3083 IV| királyné, minket napkelet~E hűs nyugatra lávaképp vetett,~Minden
3084 III| Egész éjszaka nem volt nyugodalmam,~Mig eltökéltem álmatlan-magamban,~
3085 II| lehet,~Hogy itt kerestél nyúgovó helyet,~Ahol az álom olyan
3086 II| éles tarló.~Néptelen, némán nyujtózik a róna,~Csak itt-ott sír
3087 III| S azon nyomban, mint a nyul,~Mind a két eb meglapul.~»
3088 III| rendelése ellen~Sokat még a nyulháj se ér,~Fogyogatott Rozál
3089 III| zsirt, babot,~S megkente nyúlhájjal az asszonyt,~Aztán ráolvasott.~
3090 II| Mire való vóna.~Mellette nyűtten~Hevere vonója.~Róluk a port
3091 III| üttek,~Kilenc banda vigat nyúzott,~A tizedik búsat húzott,~
3092 I| szolgalány~Nyikorgatá az ó-kutat,~Míg írtam az ir ri ur-at.~
3093 III| gondnak, bajnak~Nyitogatják Ó-Tokajnak~Hámozott szőlőjivel.~Burkuséknál
3094 II| hogy sziviben~Ábrándok óceánja ringott -~Hogy mért, nem
3095 IV| ha ize vesz,~Ha csűreink ocsuja lesz:~Add meg nekünk~A mindennapi
3096 III| nyitják-e már a szőlőt~Minálunk, odaát?~Husvét felé virágos ággal~
3097 III| Lompos farkát lobogatva.~Odabámul a juhász,~Némán, mint a
3098 III| Mink elhuzódtunk egy kicsit odább.~- Egész éjszaka nem volt
3099 II| Mikor már csak hamut lelsz odabenn.~(1905)~
3100 III| vagyonom,~Az úrnak pár hatoson odadom.~Az úrnak az igazán semmi
3101 II| Egyszerre csak valamerrűl~Odafentrül zene zendűl,~Mintha az éj
3102 III| könnye csordul,~A burkushoz odafordul:~»Koma, hogy vág a bajusz!~
3103 III| tovakarikázik,~Omár utána egészen odáig~A fügefészkes nádasig, ahol~
3104 III| rátekintett,~Megrebbenve odaintett~S mosolyogva győzedelmén~
3105 III| tudakolja tőle,~Hogy búsulnak-e odakint.~Pedig jól éltek és közöttük~
3106 III| akkor megemlegeti,~Ahogy ő odamondogat neki.~A rózsák összesúgtak,
3107 III| szomszédok kérdik tőle.~Odanéz a koporsóra,~Kökényszeme
3108 III| lehajol,~Csak lopva mer odanézni, ahol~Fiát gyanítja túl
3109 III| S elforditva a fejét,~Odanyujtja a kezét.~S félsötétbe, csillagfénybe~
3110 III| közelebbrül...«~Kis királylány odaperdül,~S könnybe lábad szeme menten.~»
3111 III| tromfra tromf,~A királyhoz odaront,~Elibéje térdepel,~És a
3112 I| Kicsiny kezivel kezemet~Odaszorította szivére:~S erejét vesztvén
3113 III| Kezes bárány nem szelidebb,~Odatáncol buffogatva,~Lompos farkát
3114 II| Hol porlad a kéz,~Amely odatette:~De megörültem~Én neki felette,~
3115 III| arany-bárány,~Csillagos a homloka -~Odatoppan a koma.~Hát egyszerre két
3116 III| hol megállok.«~»No hát öcsém, gyere ide,~A szerencse
3117 III| Fogadj Isten!«~»Mire végzed, öcskös itten?«~»Láthatja kend,
3118 III| visszahorkan.~Foga csattog, öklit rázza~- Jó távolbul - a
3119 IV| csókot lehelve rá,~Gyöngéden ölbe kapja~»Kis szivem, már aludni
3120 II| tanyaudvar öreg diófája,~Öledben a holtnak legyen édes álma,~
3121 II| rebegi.~Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt,~Ringasd el
3122 I| gyermekem~Szivemre melegebben ölelem.~Sírhatnékom van, ha eszembe
3123 II| Haja kibomlott szálait~És öleletlen vállait~Hogy férfiszem ne
3124 III| felejti,~Hogy - ha szivére nem ölelheti -~Legalább intsen egy csókot
3125 I| Apánkat, anyánkat~Annyiszor öleljük,~Annyiszor csókoljuk~Mennyük
3126 III| csak vendég, noha német),~Ölelkeznek, csókolódznak,~Vége-hossza
3127 IV| mélyebbre kandikál~S két karját ölelőn terjesztve ki,~Magát a kút
3128 I| elpihen,~Ujult erővel én ölembe veszlek~S megnyúgoszunk
3129 II| néz a régi város.~Puszták ölén álomsziget,~A dús, a bús,
3130 II| Tisza árja~Királyi képet ölt magára,~Míg belehódol kanyaros~
3131 III| anyjuk még tavaly~Tiszába ölte szégyen és a baj.~Eladogattam,
3132 IV| szeretet-selyem -~S nem öltözik beléje senki sem.~Ifjú királyné,
3133 II| össze-összerebben,~Hogyha fölötte ölyü, kánya lebben.~Hanem a veszélyt
3134 I| az enyém,~Utamról tiédre ömlik a fény~S mikorra a hajad
3135 I| ÖNARCKÉP~NEGYVENEDIK SZÜLETÉSNAP~ ~
3136 II| ragyog,~S mi nem vagyunk önfényű csillagok~S a halászcsárda »
3137 I| mogorva, szeme csacska,~Önön sulyától fáradtacska,~Szivében
3138 IV| Permia-országnak kellős közepibe,~Egy öregasszonynak adja ott kezibe,~Hajnalhasadáskor
3139 III| azalatt - gondolja magába -~Az öregasszonyt elviszi a lába~S ő menekül
3140 IV| Hogy ijesszék, rácsaholnak,~Öregebbje megcibálja:~Meg-megrándul
3141 II| Hanem ez egyben,~Meg is öregedtem:~Hiába tanultam,~Meg nem
3142 I| LEVÉL AZ ÖREGEKNEK~Édes jó apánkék!~Soraikat
3143 I| Mint ahogy illet szelíd öreget,~Mig valahol a fűzek megett~
3144 II| szegényt a teritett asztal.~Öregje békén eszik a seregnek,~
3145 I| Mindig lót-fut, mint az~Örlősök kutyája~S mit ér az élete,~
3146 III| idejin« -~Szólt, s eláradt az örökálom~Lehunyott szemein.~Azóta,
3147 II| az igért óra érkezik,~Az Örökkévaló szemén~Átalragyog egy röpke
3148 II| Mig ők himnuszt zengnek az~Örökkévalóról,~Én e halk dalt cirpelem~
3149 III| benne égi,~Hogy maradhatna örökkön a régi.~Az ártatlan, gondatlan
3150 II| Szemének tiszta ablakát örökre~Lezárta a halál keze.~Mint
3151 I| hogy napszámos szülémtől~Örökül én csak jókedvet kapok.~
3152 II| Káprázatos hatalmad hasztalan,~S örökvoltod csak gyötrelmedre van,~Ha
3153 IV| végzetünk felett~Úr vagy örömbe, búba,~Ó, légy atyánk s
3154 I| vigyétek napos mezejére~Rózsás örömeknek,~Messze kerüljetek minden
3155 I| átvirrasztott éjem,~Hány örömem, hány szenvedésem~És példa
3156 IV| Permia-országból hozz is feleletet.~Ha örömet hozol, fényes délbe hozzad,~
3157 I| mint mi, úgy az idegen?~Örül-e majd szíve csicsergésteken,~
3158 I| fénye hova lett -~Csak örülj, hogy együtt értünk~Hét
3159 III| Hát én már semminek se örülök,~Csak a templomba hogyha
3160 II| Próbálod véle szíved rejtekét,~Örülsz neki, hogy fordul benne
3161 III| Szól magában a király~Örvendezve és feláll.~Kardot is köt,
3162 I| Játszi napsugár, amely~Örvényén a mély vizeknek~Mosolyogva
3163 III| mersz-e?«~»De komám, hát ugy ösmersz-e?«~»Felteszem a fél országom.«~
3164 II| szerteszéjjel,~De nagyijedten össze-összerebben,~Hogyha fölötte ölyü, kánya
3165 III| vaskalapot,~Leányt, legényt összeadott,~S két lud, egy liba,~Nincsen
3166 III| a főúr szegény~Mindegyre összébb görnyed rejtekén.~Bóbiskol,
3167 III| gyöngyömadta,~Kis kacsóit összecsapta~S nem ijedt meg a kisasszony:~»
3168 III| fogja a csigabigát,~Majd összecsapva két kerek bokáját,~Rikoltoztatja
3169 IV| szépen köszön nekik,~Orcáját összecsipkedik,~S azt mondják: jaj, te
3170 IV| érkezésed,~Mikor a naprózsa összecsukorodik,~Minden leveliről vércsepp
3171 II| világ szülemlik, százannyi összedül,~Gyujthatsz minden porszembül
3172 III| Vagy a máj nem szuperál?~Összehordott berket-ungot,~Mig az apja
3173 IV| álmos egy kicsit,~A házat összejárja,~S az udvart napfény teli
3174 III| nyitotta,~Városa lakóit összekurjantotta:~- Olyan meleg van itt,
3175 II| Légvárak ütnek legnagyobbat,~Ha összeomlanak!~(1923)~
3176 III| gondatlan szép gyerek! -~De összeretten s ujra felrebeg~- Rekedt
3177 II| csillagok~S a halászcsárda »összes termei«~Se tudnak már jókedvet
3178 III| odamondogat neki.~A rózsák összesúgtak, a loncok integettek,~A
3179 II| szivemre.~Esengtem neki,~Kezem összetéve~(Ki nem volt gyerek,~Kinevethet
3180 I| erdőmélynek~Mennyi fája összetört:~Te csak azt lásd, a te
3181 I| kancsónk,~Se fazék nincs összetörve!~A mi Pankánk a szobában~
3182 III| búzás kocsi állt,~Úr, kocsis összevissza kiabált,~Egy csürbe hordták
3183 II| már.~A szó lehet sok, az ötlet keves,~S verébül száll,
3184 II| nem tudják, hogy mindig övék a~Betakarított termés maradéka~
3185 III| kévéjérül olykor föltekintget~És özvegysége nyomorát felejtni,~Kisirt
3186 III| tegyen mást? Visszamégyen~Őfelsége, s mint a gyermek,~Kit nagyobbak
3187 III| aranyos dalia,~Bejelentve őkegyelmét,~Burkusország fejedelmét.~
3188 II| Meg nem javultam,~Máig se okultam.~Ma is, ami szép~Akad az
3189 I| Nem mondom, egy kicsit~Olcsóbb is lehetne,~De hogy kertre
3190 I| ültetem.~Szinte látom: dombnak oldalában~Tarka-barkán mosolyog felénk,~
3191 II| sokat rád térdepelt,~Napos oldalán sose járatott,~Szemedre
3192 III| csak begörbül.~Körülvette oldalaslag~Kísérőbe nagy lovashad,~
3193 II| megveri~Mohos sírhalmok oldalát,~És zengi ébresztő dalát:~
3194 III| padom~Ott a sarokban, a bal oldalon.~Ha beleomlok, mint a holttetem,~
3195 III| Egymagában suttog-setteg~Tű meg olló a kezében,~Teli ronggyal
3196 I| Mikor elviszitek, mint az ólommadár,~Lassan tipegjetek,~Ha visszahozzátok,
3197 II| fala...~De jaj, nem az ólomtetők és~Nem a betonfalak:~Légvárak
3198 III| kis istenadták,~Mint az oltáron az irott angyalkák,~És kettejük
3199 III| Kedveskedett ura neki:~A kis oltvány, a tűköralma,~Első virágát
3200 IV| közel,~Fiam, add tán az olvasód is el!~Nézd, nem leszek
3201 IV| el az órát, angyalom.~Az olvasódnak ezüst a keresztje,~Szivárványt
3202 III| is, asszonyunk,~S kiált: Omárkám, hol vagy? Indulunk!~Másodszor
3203 IV| ki a szívbe látsz,~Kiében őmiattuk bűnt találsz,~Rongy lelkinek
3204 II| útja -~S most elhagyatva omladoz a kútja.~Vigyázva járjon,
3205 IV| gyilkosok«.~Zavarodottan földre omlik, és~Megint csak elfüstöl
3206 III| ásitozik setéten,~Mocskos vizű omlós agyaggödör,~- Kincs a parasztnak,
3207 IV| A HADIÁRVA~Onnanhazul hajnalba már~Elmén az édesanyja,~
3208 IV| vér szivárog,~Szeme tükrén ónos hályog,~Néz az éjbe, mint
3209 II| hangszer, mely csodákat ont:~Mezőkön csendülő kolomp.~
3210 II| koszorúd~S illatuk néked fogják ontani~Haldokló rózsák sápadt szirmai!~
3211 III| székeket:~Volt egy nagy órám, tűkörablakos,~Szűz Mária-képem,
3212 II| HAJNALI DAL~Amint éjféli órán~Az álom szárnya ért:~Álmomba
3213 IV| alkalom,~Hát adjuk el az órát, angyalom.~Az olvasódnak
3214 III| esti tündér-gyermek!~Az az orca, az a termet!~Tán nem is
3215 I| bágyadtán nyugszik vállamon,~Orcád hűs, mint a márvány -~Gyerünk
3216 I| liget,~Fellegárnyat sugaras orcádon,~Mondsza, édes szívem, mért
3217 III| csatja,~Selyemtintok az orcáján,~Mely fehér, mint havas
3218 IV| mikor szépen köszön nekik,~Orcáját összecsipkedik,~S azt mondják:
3219 III| ott~És akárhogy sir, vagy ordit,~Hogy felfütse, vagy lehütse,~
3220 I| fűvek, csillagfejetekkel!~S őre a mezőnek, szép jegenyenyárfa,~
3221 III| a sokféle drága kép,~Az orgona is olyan szépszavú,~A tömjénfüst
3222 II| süvöltözés között,~Mint óriás sas a világ fölött.~Olyankor
3223 II| holdnak véres arca.~Egy óriási árny suhan~A mindenségen
3224 II| tudja senkise,~Imakönyvében őrize~Egy száraz rozmaringot.~
3225 III| áldást hinteget,~Tovább őrizvén azt a földet,~Amelybül vétetett.~(
3226 I| Hajtsanak inkább sűrü koronát~S őrizzék soká a lába nyomát.~Azután
3227 IV| liliomok, hogyha zúg az orkán, -~Talán valami szép pillét
3228 IV| harmat hulladozik...~Sok orosz rabokat hoztak a falunkba,~
3229 III| a gyermek,~Kit nagyobbak orronvernek,~Nagy dohogva mén, azonban~
3230 III| egyszer egy király Nekeresd országba.~Nevenincs királynak nagy
3231 III| kis harasztot!~Széles ez országban amig erdőt láttok,~Kandallóm
3232 III| ösmersz-e?«~»Felteszem a fél országom.«~Mondja Mátyás: »Én meg
3233 III| Begyült a nagy sokadalom,~Lett országos lakodalom,~Sátor készült
3234 II| messzire,~Országszélrül országszélire.~Mégis áldok minden kis
3235 II| Törzsökömtül messzi, messzire,~Országszélrül országszélire.~Mégis áldok
3236 I| Hintálódzik a gyümölcsös ág.~Országútra a sövényen átal~Ha kihajlik
3237 I| festett rácsos kapujában~Őrül állnak karcsu jegenyék.~
3238 III| minden ablak alatt:~Ki tud orvosságot a király bajáról,~Hol az
3239 III| elaludt a rendek enyhiben~S az őrző-angyal karjában pihen?~Vagy elbujt
3240 III| merre fut,~S nem ő, az őrzőangyal elaludt,~S nem fogta meg
3241 I| KISLÁNYOM ÕRZÕANGYALA~Kislányom őrzőangyala~Elejbem állt az éjszaka,~
3242 I| KISLÁNYOM ÕRZÕANGYALA~Kislányom őrzőangyala~Elejbem
3243 IV| biró lánya,~Szellőtül is őrzött bimbós majoránna,~A rabkatonának
3244 IV| Mint a turáni fűves téreken~Ősei tették holdas éjeken.~Ifjú
3245 II| rája várnak~S hivatlanul oson be másnap~Pár ragyogó szem
3246 IV| hasáb fát minden levele,~Az ószereshez menjetek vele!~Hogy a jegygyűrűnk?
3247 II| halkan, reszketve kel~Az őszi szél zenéje,~Mintha a föld
3248 I| hangot se adott!~A tornác oszlopának dőlve~Csöndesen sirdogált
3249 I| van!~Tarkulok, mint deres őszön~A kifosztott almafa -~Pedig
3250 II| vissza szegény Lajkót,~Reggel óta, a kis rajkót,~Kit temettek
3251 I| levele,~A vén szarufának ótalma alatt~Nevelhettek benne
3252 II| angyalfecske kelteget:~Leghamarabb ottan ébredek!~(1908)~
3253 I| ízit,~Máskor a kalácsát~Otthagyja karajban -~Hanem azért épül,~
3254 II| ágyat, ott!~Ott leszek én otthon, csak azon~Az akácfa-termő
3255 III| egyszer egy cipót.~Vackukhoz óvakodtam csöndesen,~A takarójukat
3256 III| Mint tulajdon két szememre,~Óvnom kell a széltül is,~A rászálló
3257 II| én~Gyalogösvény szélén -~Pacsirtákkal szállani,~Hogy merészelnék
3258 I| éltem reggelén~A második pad szegletén.~Dülöngő, potrohos
3259 III| tehetett-e egyebet? -~A padba egy kisvánkost tetetett.~(
3260 I| Szaladj csak... Julkám... a padlásra...~Hozz egy... kötés...
3261 III| hullongázik, eső is szemezik,~A mi padlásunkra az most mind beesik:~Elázik
3262 III| olyan jó híves is az én padom~Ott a sarokban, a bal oldalon.~
3263 II| kis madár.~S ti szélfiúk, pajkossággal tele,~Ti is kímélve bánjatok
3264 IV| vendéglátón susog.~Verébke pajtásul csipog,~A kut is halkan
3265 III| utcanépek~Majd betörték a palánkot)~No, a hintó csak megállott~
3266 IV| Ifjú királyné, kit himes palást~Boldog hízelgéssel takar
3267 III| Hiába takargat aranyos palástom!~Aki segít rajtam: koronám,
3268 II| tavon már,~S a lombtalan pálmák alatt~A csonka istenszobrokat~
3269 III| benne gyöngyvirágom.~Nincs palota vele érő,~A teteje égig
3270 III| Abbamaradt a dolog.~Mátyás király palotáján~Kőcsipkés az ablakpárkány,~
3271 I| kehelyt.~Álomkristályból palotát faragott,~Álomsarlóval rózsát
3272 I| Motollál a keze,~Selyemmel, pamuttal,~Vagy mivel van tele,~Horgolótű,
3273 I| álmok, drága álmok,~Mi panasza lehetne rátok?~De ha ti
3274 I| S az öreg szűcs már nem panaszkodik,~Az öreg szűcs már szépet
3275 II| Lány haj, melyből kihullt a pántlika.~Azóta más fodrot vet a
3276 III| Mindjárt megyünk már, csitt, papatyi, csitt!~A főúr olyan mélán
3277 I| ír -~Ebben hazudtál, kis papír,~De az életnek erre: ir,~
3278 I| éjszakáján~Szántogatva a papir-barázdán,~A betű-magot vetem, vetem:~
3279 I| mint borzas szakáll.~S a paplak füves udvarán~Vadrózsa arcu
3280 III| körülcsillagos,~Diófaágyam, paplan, dunna, párna,~Szép sifonérom,
3281 II| vonod~Rejtőzködőn virágos paplanod,~Mit a teremtő Isten keze
3282 III| szivárvány.~És az utca, hol papucsa~Aranypatkós sarka csattog,~
3283 I| a búzamezőbe,~Pillangós papucsba, hófehér kötőbe.~Dalolgatva
3284 III| didergő király.~Szigorú paranccsal a kapuba kiáll:~- Vágjátok
3285 II| Ur jelen,~E legszentebb parancs nincs kőtáblára irva -~Mosolygó
3286 III| vasárnap vagyon,~És tudja-e a parancsolatot,~Hogy: megszenteljed a vasárnapot?~
3287 III| király a konyhára,~Rájuk is parancsolt mindjárt a kuktákra:~- Asztalt
3288 III| Hivatja a nádorispánt,~S ad parancsot is neki:~Az ünneplő koronáját~
3289 III| kedvessége elpereg.~Kócos paraszt lesz, szilaj és komor,~Emberbarommá
3290 III| A FÖLD~Parasztasszony volt Rózsi néni,~Nekünk
3291 III| rá elmerengni gyermekén.~Parasztasszonyt ilyesmi meg nem illet,~S
3292 III| omlós agyaggödör,~- Kincs a parasztnak, kit a szomj gyötör. -~Nincs
3293 III| tán kend a táltos?«~Szók parázsos nyila szálldos~Mig a bojtár,
3294 II| napvilágra sohse jut,~Rím, amely párja nélkül cseng el -~Ó, van-e
3295 III| Hát az aranyszőrű bárányt~Parlagi sas tépte szét...«~»Fogjátok
3296 IV| senki fel!~Ifjú királyné, Párma ligete~Kit pompás ibolyául
3297 III| Diófaágyam, paplan, dunna, párna,~Szép sifonérom, dupla volt
3298 III| Uristen sepri ki.~S puha párnán, pelyhes ágyon,~Majd meglátod
3299 III| Mátyás: »Én meg állom.«~Parolát is csaptak rája,~Kotyogott
3300 II| csöndes vígalom~A Tisza partján esti hajnalon -~De hej,
3301 III| szelidebb,~Kéri ám az uti passzust,~A burkusban elfogy a szusz.~
3302 II| Elalusznak szépen,~Álmuk a hű pásztor~Virrasztja az égen:~Telihold
3303 II| kis ablakokba,~S a tanyai pásztorgyerek~Ajkán kesergőd kesereg.~
3304 II| töveden a kisgazda baltája.~Patakja kicsordul szeme harmatának:~
3305 II| csillagot,~Megitat erdőt, rétet, patakot,~Szomju virágot úton-útfelen -~
3306 I| babája.~Piros rokolyába,~Patyolat kötőbe,~Bodor baba, kit
3307 I| babaháznak~Rácsos kapujába~Páváskodik Panka~Szép bodor babája.~
3308 I| áros~A magunk sütése,~Meg a pékkenyeret~Nem szívelem én se.~Különben
3309 I| örömem, hány szenvedésem~És példa hány taníta meg,~Hogy véled
3310 III| Elcseréltem - feketével.«~»Példabeszéd szavával:~Jár a csere csalával.~
3311 III| sepri ki.~S puha párnán, pelyhes ágyon,~Majd meglátod angyalom,~
3312 III| tücsök sirt, csak a kasza pengett,~S mintha a sugaras táj
3313 III| vennék, ha lehet.«~»Ha van pénze, hát vehet.«~»Teszem ez
3314 III| Mókázna a jámbor, serdűl, perdűl, fordul,~De a király rája
3315 II| Sokat didereg az édesanyám,~Pereg a könnye, szíve csupa bú,~
3316 III| Mellette imádkozgatott.~»Ki ne peregjen ám a borsó,~Azt meg kell
3317 II| fohásza,~Mit, beleveszve az ég peremébe,~Fölvisznek az Úr szent
3318 I| S ha napom süllyed az ég peremin,~Te fogod majd le az én
3319 IV| az ég eressze,~Gyöngyöt perget piros hajnal,~Feje fölött
3320 III| fázott keze-lába,~Sűrű könnye pergett fehér szakállába:~- Akármit
3321 IV| pávagalamb, vidd el levelemet,~Permia-országból hozz is feleletet.~Ha örömet
3322 IV| felhőn pávagalamb vigye~Permia-országnak kellős közepibe,~Egy öregasszonynak
3323 III| Gyámolatlan árva lány,~Kit nagy perpatvar között~Mostohám elüldözött;~
3324 IV| Isten lássa kegyesen,~A piavei halál-füzesen~Elcsorgott
3325 IV| PIETA~JELENTÉS A SZEGEDI TANYÁKRÓL~
3326 III| felett.~Az arató-had alig pihegett.~Kacaj nem csengett, nóta
3327 III| bajomat, búmat feledem,~S ott pihenem ki magam egy kicsit -~Mindjárt
3328 IV| költözésre készt e zord vidék,~Pihenjen ott meg vándorútatok~És
3329 I| tüske, kő kivérez,~Te sem pihensz ám bársonypamlagon -~Eljegyzett
3330 I| kő-Krisztus komor fején~Soká pihent a cinegén,~Csőrén gubancos
3331 II| Én e halk dalt cirpelem~Pila Anikóról.~Nem volt hattyú,
3332 I| Gyerünk aludni, édes angyalom!~Pilláid sűrű erdeje~Szemednek kék
3333 II| szegény kis szenvedőt,~Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit:~S mig
3334 I| álla.~Érzem merevedni a pillám~S halkult a szivem dobogása.~-
3335 I| Jókedvének elszállt tarka pillangója.~Erőtlen két keze liliom
3336 III| furulyázik,~Jókötésű és kemény~Pillantású a legény.~Játszadozgat a
3337 I| lapu levele!~Fecskefarkú pille, röpülj versenyt vele!~Búzavirág-szeme
3338 II| keves,~S verébül száll, nem pilleként repes,~És ha megzendül valahol
3339 IV| orkán, -~Talán valami szép pillét fogott~Apuka néked a szerb
3340 III| visszaérjek prédikációra. -~S a pimpimpáré-csillagok fölött,~Melyekbe a gyepszél
3341 I| búg rád a tiszta dúcból,~Pintyőke szól a jázminágakon~S csak
3342 III| kövér kalászok,~Lankadt pipacsok, tört búzavirágok~Koszorúzták
3343 III| igazodnak~Sorai piros sapkás pipacsoknak.~S gyihó, gyihó, repiti
3344 III| fejni~S egy szál szőrbül~Pipaszárat fúrni semmi!~De a bárányt,~
3345 I| Juttass arcára a rózsák pirosából,~Fénytelen szemébe napod
3346 I| Sötéthajú, fényes szemű,~Pirosképű hajnalderű -~S ma alkonyul
3347 II| irva -~Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon~Aranybetűkkel ezt
3348 II| Csupa vidámság és csupa erő.~Pirospalástos herceg, jó barát,~Tisztára
3349 III| lebeg egy sugár hajadon,~Pirúl az arca, a szeme ragyog -~
3350 II| Minthogyha fény derengne. Tán~Pirulni készti szűz szemérme:~Haja
3351 III| gyereket,~Terike álmában is piszegett,~Kis bátyja ugyan csendes
3352 II| drótját verdesi~S értetlenül pittyeg neki~Ébresztőt a kanári.~
3353 III| ki látta s merre hol?~Tán pittypalattyot kerget valahol?~Avagy tán
3354 I| is mennénk: szállnánk!~A pitvarküszöbig~De meg se is állnánk!~Nem
3355 II| A szorgos csapat lassu pityegéssel~Tarlók közepén terül szerteszéjjel,~
3356 III| Áll a juhász keményen -~Pödri bajszát kevélyen.~S nehogy
3357 IV| vedd,~Hisz hogy szállhassak pörbe én veled:~De fű, de fa,
3358 III| A feje buksi, a bajusza pörge -~Ott bujócskázott véle
3359 I| verem -~Már egyszer össze is~Pörlekedtünk ezen -~Egy istenfáját is~
3360 I| Bátran irhatom, mert~Kint pöröl a gangon.~Hanem a levélbül~
3361 I| Mégse pörölt érte.~Bárcsak pörölne már, bárcsak csacsogna már,~
3362 I| csipkéjét pedig... Mégse pörölt érte.~Bárcsak pörölne már,
3363 III| nála,~Villás a farka, csupa pötty a szárnya,~A feje buksi,
3364 II| S ha koccan is az éltető pohár,~Annak sincs vidám muzsikája
3365 II| barát~Rád nem köszönti epés poharát;~Mind tiszta szivü, aki
3366 I| Dülöngő, potrohos betűk,~Póklábúk és verébfejűk,~A t-nek gyomrán
3367 IV| királyné, Párma ligete~Kit pompás ibolyául születe,~Hajnal
3368 III| készült az udvaron,~Bársony ponyva, drága fényes,~Száz öl hosszú,
3369 II| mellett, puszta szélén,~Ponyvasátor barna mélyén~Cigányvajda
3370 II| pókhálós lugasba:~Lebeg a por, hamvas, komor~Gyászfátyol
3371 IV| Elszáradt szegfüvek halott pora -~Liszt, amelyből nem lesz
3372 IV| ó mennyi báj~A kocsiut porába! -~S ha kérded tőle a nevét,~
3373 II| Vadgerlice-gyászát.~Ő a költő porait~Legtovább kereste -~Míg
3374 II| errül mondok én ma,~S szíved porára, mesterem,~Ibolyacsokrul
3375 II| Lágyan, szeretettel~Lefujja porát,~Megpengeti halkan~A húrok
3376 I| jő ám,~Sem pedig batáron:~Porcelánhuszár jön~Porcelánszamáron.~Kacagány
3377 I| Porcelánszamárka~A földre lepottyan.~Porcelánhuszárnak~Kitörött a nyaka,~Szívhasadva
3378 I| toppan,~Feje nagyot koppan,~Porcelánszamárka~A földre lepottyan.~Porcelánhuszárnak~
3379 I| batáron:~Porcelánhuszár jön~Porcelánszamáron.~Kacagány a vállán,~Csákó
3380 II| Ott ki felejtette,~Hol porlad a kéz,~Amely odatette:~De
3381 II| valahol~Vadszegfű benőtte,~Porló szive megeredt,~Rózsa lett
3382 II| egy ócska,~Vén hegedű, mit~Poros nyugalomban~Leltem a lomban,~
3383 II| összedül,~Gyujthatsz minden porszembül új napot,~És nem lesz semmi,
3384 II| nyűtten~Hevere vonója.~Róluk a port biz~Le se törülgettem~Hanem
3385 I| tengetni zselléréletünk,~Idegen portánál még idegenebb~Tájon árendálván
3386 II| PÓSA LAJOS SÍRJÁRA~SZÉKFOGLALÓ
3387 I| pad szegletén.~Dülöngő, potrohos betűk,~Póklábúk és verébfejűk,~
3388 III| sose járna,~Mert alighogy ő prédikálni kezd,~Egy-két sóhajt a vénség
3389 III| S még ő kész sincsen a prefációval.~Mikor az már kész minden
3390 II| Köztük ő lett, ládd, a prímás.«~(1913)~
3391 II| pókhálós kulcs elibéd kerül.~Próbálod véle szíved rejtekét,~Örülsz
3392 III| burkus király,~Hogy ő holnap próbát csinál~S nem hiszi, hogy
3393 IV| is az, melyet ő visel,~A pruszlik is, szemének hinni kell.~
3394 III| gyalog járó,~Generális, püspök, báró,~Hanem azért egy juhászom~
3395 I| ágyat.~Szelíden te simítsd~Puhára a vánkost,~Ágyam szélire
3396 III| mondom:~Nem eladó. Vége. Punktom.«~S megkerülve a karámot,~
3397 IV| ágyú csak vaktában ugatott,~Puskából lőttek járőrcsapatot,~S
3398 IV| végén piros hab van,~Tört puskája két darabban,~Koldus sincsen
3399 II| LAJKÓ~Erdő mellett, puszta szélén,~Ponyvasátor barna
3400 III| Lehetett volna cirkot vetni~A pusztaföld sarkába is...~Sokat kárál
3401 I| t-nek gyomrán a kalap,~Az r a k hajába kap.~Én irtam,
3402 III| Megajánlok tízszer százat.~S a ráadás sem lesz hiányos!«~Templom
3403 IV| Csörget csufos bilincset,~Rab nemzetet, tudjuk mi jól,~
3404 IV| őrzött bimbós majoránna,~A rabkatonának szivbeli gyürüsse -~A kezemet
3405 IV| hulladozik...~Sok orosz rabokat hoztak a falunkba,~Egy jutott
3406 IV| Vissza nem adhatom rabul ejtő rabom:~Érte szülőjének magam ajánlhatom.~
3407 II| tanyaudvar öreg diófája,~Sokat ráborultál az öreg gazdára!~Szagos
3408 II| Ébredjetek, ébredjetek!~A hosszú rabság véget ér,~A földre újra
3409 IV| vehetnek.~Vissza nem adhatom rabul ejtő rabom:~Érte szülőjének
3410 III| nagy riadalom,~Kapu nyilik, rácsa zördül,~Szerte széjjel szolga
3411 IV| kóborolnak,~Hogy ijesszék, rácsaholnak,~Öregebbje megcibálja:~Meg-megrándul
3412 III| komáját.~Ám a hintó ablakára~Ráfelejt a nap sugára,~Bár nem éppen
3413 I| Félesztendős asszony,~Most már ráfogtam, hogy~Ő maga dagasszon.~
3414 II| naplemente,~Gyerekszemem ráfüggesztvén mohón,~Elbámészkodtam az
3415 III| Fátyolával messze körbe~Ráhajolt az ég a földre~S a fehérlő
3416 III| ehetném.«~»Jaj, galambom, ráhibáztál!«~»Hát te csak ugy figuráztál?«~»
3417 III| árnya~Bohókán ingva-lengve ráhull a Bibliára.~A főúr pedig,
3418 II| a lomb ezrivel nő, a méh rajban repül:~Nem teremtettél semmit
3419 II| Lajkót,~Reggel óta, a kis rajkót,~Kit temettek ma hajnalba~
3420 III| még mindig éhen leste két rajom.~Terike mondta: éhesz Tejite,~
3421 I| simítalak:~Énnékem életprogramot~Rajtad az ir ri ur adott.~S ma
3422 III| aranyos palástom!~Aki segít rajtam: koronám, kenyerem~Tőle
3423 III| Ahol még a madár sem jár?«~Rákacsint egy égő szempár:~»Nem tudtam,
3424 III| maradj nálam,~Csillagokat rád rakhatom,~Ezt az egyet nem adhatom!«~
3425 III| rászálló légytül is!«~»Amire én rákivánok,~Többet attól el nem állok!«~»
3426 II| áldom a helyet,~Ahol fészket raknom lehetett.~Egy az ég, mely
3427 III| adta boszorkánya,~Csak ráköszönti Kisforró Zsuzsánna.~A csókai
3428 III| azért egy juhászom~Odabent a Rákosháton~Én se adnám a világon~Senki
3429 II| Megfrissül minden, mire rálehel,~Kopasz gallyon is virágot
3430 I| mivel van tele,~Horgolótű, ráma~S a manó tudná mi -~Mi válik
3431 I| Gyöngyvirágos csészikéjét,~Rámutat a cserepekre~S tapsikolva
3432 III| öreg ember,~Haja kender, ránca tenger,~Szája csempe, füle
3433 III| Kardot is köt, dolmányt is ránt,~Hivatja a nádorispánt,~
3434 III| nyúlhájjal az asszonyt,~Aztán ráolvasott.~De isten rendelése ellen~
3435 III| Óvnom kell a széltül is,~A rászálló légytül is!«~»Amire én rákivánok,~
3436 II| teknőhöz áll,~Vizében a homokra rátalál,~S megérti, ahogy boldog
3437 III| tele volt:~A tündérlány rátekintett,~Megrebbenve odaintett~S
3438 II| mesterem,~Ibolyacsokrul ráteszem.~Ott termett, hol a Tisza
3439 I| álmok,~Mi panasza lehetne rátok?~De ha ti már mind elfogyátok,~
3440 II| legalább holtod legyen virágos,~Reád egy rózsaszálat hullatok.~(
3441 I| Búzavirág-szeme mosolyog reátok:~Nevessetek vissza rá, búzavirágok!~
3442 II| harmatos galyon,~Oly halkan rebegi.~Szeresd a gyermeket, öleld
3443 IV| miatyánkot lefekvés után~Külön rebegjen a te tiszta szád is -~A
3444 I| e kegyre -~Ajkam halkan rebegte,~- Isten fehér követje,
3445 III| fejszék, sírnak erdők, berkek,~Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.~
3446 II| TITOK~TÖREDÉKEK EGY VERSES REGÉNYBŐL~I~Kis szivem, még az erdőnek
3447 I| a minap.~Én irtam éltem reggelén~A második pad szegletén.~
3448 II| Ej, minden elmult, a jó reggelét!~Azóta olyan minekünk Szeged,~
3449 IV| felszedi,~Hiszen királyi reggeli,~S mig elmajszolja szája,~
3450 I| Anyánkat megöli a szive~Reggelre. Jöjj haza!~Zordon, zimankós
3451 I| cifra.~Szerencsére erős~Regulában tartom -~Bátran irhatom,
3452 I| elmélázgatok.~Mig a füzek sátra rejt el engem,~A világot én is
3453 II| Van minden szívnek titkos rejteke,~Amelybe senki nem láthat
3454 II| lélegzetet~Átaltörni a titkos rejteken.~De valahára mégis csend
3455 II| kerül.~Próbálod véle szíved rejtekét,~Örülsz neki, hogy fordul
3456 II| eszedbe sincs,~Hogy ama rejtett zugba betekints;~Hogy kulcsa
3457 II| teszed, ha magadra vonod~Rejtőzködőn virágos paplanod,~Mit a
3458 III| összeretten s ujra felrebeg~- Rekedt szó repedezett ajakon -~
3459 II| A cérnaláncon makkvödör remeg -~De ezt egyszer se merítette
3460 I| tudok egy zugot:~Az öreg remekes szűcs nyugszik ott.~Híres,
3461 III| szerint,~Azt mondja rá, remélem:~Fiam, ha én juhász vagyok,~
3462 III| térve,~Szokatlan máktermést remélt.~»Lehetett volna cirkot
3463 IV| garmadában áll~A hit zafirja s a remény-opál~A fájdalom fekete gyöngyivel, -~
3464 III| árkon-bokron át.«~»S van reményed, megkerül?«~»Már meg is
3465 IV| gyerekszívű hősök,~Bánaterdőnknek reménysarjai,~Szemünknek kialudt világa,
3466 III| Nádba leskel vén boszorkány,~Rémületes sok csoda, -~Se té innen,
3467 III| tökszár-trombitáját,~Melynek szavára rendbe igazodnak~Sorai piros sapkás
3468 IV| sem.~Ifjú királyné, kin rendcsillagok~Drágaköves tejútja kanyarog,~
3469 III| az estve?~Vagy elaludt a rendek enyhiben~S az őrző-angyal
3470 III| Aztán ráolvasott.~De isten rendelése ellen~Sokat még a nyulháj
3471 III| madár jajgatva siratta.~A rengeteg fákból egy szál se maradt
3472 III| haragja forr,~A csipkebokrok rengő sátorán át~Ahogy meglátja
3473 III| hord a hintó,~Száraz ágon rengő-ringó~Mesebeli rózsabimbó~A leány,
3474 II| mintha~Röpitne hinta~És rengve-ringva~Szállnék föl a mennybe,~
3475 III| ujra felrebeg~- Rekedt szó repedezett ajakon -~Vigyázz magadra,
3476 II| világ fölött.~Olyankor egy repedt falú tanyán~Sokat didereg
3477 II| verébül száll, nem pilleként repes,~És ha megzendül valahol
3478 III| pipacsoknak.~S gyihó, gyihó, repiti őt tova~Szilaj csikója,
3479 I| virágszemed lecsukódik,~Repülj inkább a jó Istenhez el.~
3480 II| szállna.~Szól a vajda: »Fent repülnek.«~Szól az asszony: »Hegedülnek.«~
3481 IV| lőttek járőrcsapatot,~S egy repülőgép kotlott a magasban,~Máskülönben:
3482 III| észre,~Hogy szűkül a szeme rése~S ringatja az unalom:~Szellőzködni,
3483 IV| elvénhedett,~Kivágatás a része.~Mi sorsunk: fejsze és fürész,~
3484 IV| hóhérok, ó, ti gyilkosok!«~Reszkető kézzel keresztet vet, és~
3485 II| csillagot,~Megitat erdőt, rétet, patakot,~Szomju virágot
3486 III| hogy fölemeltem,~Föl is rettent rá Terikém, a szentem,~S
3487 IV| terít. -~Veron értetlenkedve révedez:~Az ő tulajdon kék-kötője
3488 III| alatt~S hogy elszunditok a reves padon,~Elém lebeg egy sugár
3489 III| keresztül~Sötét sejtések árnya rezdül:~Hogy mire felnő ez a szép
3490 III| a szennyes víz tetején,~Rezgett a holdfény aranyos fején.~
3491 I| vendég -~De mikor a dolog~Rí utánam mindég!~Mert az ujságiró~
3492 III| udvaron~Van is már nagy riadalom,~Kapu nyilik, rácsa zördül,~
3493 I| Koldús vagyok, a költöző rigónál~Egy árva fillérrel se gazdagabb,~
3494 I| Szinte hallom: a vidám rigót,~Örömében ahogy ránk rikolt.~
3495 I| rigót,~Örömében ahogy ránk rikolt.~Mint a tenger, langyos
3496 III| összecsapva két kerek bokáját,~Rikoltoztatja tökszár-trombitáját,~Melynek
3497 II| mely napvilágra sohse jut,~Rím, amely párja nélkül cseng
3498 II| övé lesz!~Csak jöjjön elő:~Rimánkodtam egyre...~S még szorosabban~
3499 I| életnek erre: ir,~Nincsen más ríme, mint a: sír.~(1918)~
3500 II| gyermeket, öleld szivedre őt,~Ringasd el lágyan a szegény kis
3501 I| csillagom,~Bölcsődet dúdolva ringatgatom,~Két szemed álomba csókolgatom,~
3502 II| olyan volt,~Mintha anyám~Ringatna lágyan~Szelid karán~S már
3503 I| Ebben a sarokban babát ringatott~Panka. Sütött, főzött, varrt,
|