1896-bujdo | bujj-erdem | erdod-halal | halas-kedvi | kegye-lelki | lelku-nesze | nev-ringa | ringo-szomo | szoms-valak | valam-zugva
Rész
3504 I| Kikandikált az ablakon,~Ringott a ringó gallyakon,~Hol a torony
3505 III| Nekeresdországban van is nagy kopogás,~Ripegés-ropogás, siralom, zokogás.~Dolgozik
3506 III| Az ajaka kláris, a foga rizskása,~Csacsog, mint az erdők
3507 II| Tisztán, fehéren és üdén~Röpítenélek által én~A halhatatlanságba!~(
3508 II| életemben!~Olyan volt, mintha~Röpitne hinta~És rengve-ringva~Szállnék
3509 II| Örökkévaló szemén~Átalragyog egy röpke fény,~És a föltámadás igéivel~
3510 II| Amikor észak zordon szele fú,~Röpködve bősz süvöltözés között,~
3511 II| erre jár,~Az útra rá ne röppenj, kis madár.~S ti szélfiúk,
3512 I| levele!~Fecskefarkú pille, röpülj versenyt vele!~Búzavirág-szeme
3513 I| megállt.~S amikor ágyához rohantam~S előtte térdre hulltam -
3514 I| Szép bodor babája.~Piros rokolyába,~Patyolat kötőbe,~Bodor
3515 III| gyertyaszentelő előtt~S mert mind rokonok a szegények,~Hát befogadtuk
3516 II| Márványhegedűs a ligetnek~Árnyán csak rólad muzsikál,~Nagy birodalmu
3517 II| Mellette nyűtten~Hevere vonója.~Róluk a port biz~Le se törülgettem~
3518 II| Néztem zokogva~A drága romokra.~Ó, de nem a kárt,~Nem a
3519 II| Néptelen, némán nyujtózik a róna,~Csak itt-ott sír még rajta
3520 III| én subámon,~Mert ezen a rónatájon~Kócsagszárnyon száll az
3521 III| meg olló a kezében,~Teli ronggyal a kötője.~Mi lesz abból,
3522 IV| Kiében őmiattuk bűnt találsz,~Rongy lelkinek az itéletnapon~
3523 III| takarójukat fölemelem,~Rongyosnál rongyabb rossz köpenyeget -~Meglopom,
3524 III| varrok egy szép~Gyászruhát a rongybabámnak.~
3525 IV| Halálra sebzett sziviből a vér~Rongyos zubbonyon át csörögdögél.~
3526 IV| darabban,~Koldus sincsen rongyosabban.~Szélfiúk ott kóborolnak,~
3527 III| A takarójukat fölemelem,~Rongyosnál rongyabb rossz köpenyeget -~
3528 III| erdők, berkek,~Recsegnek, ropognak a gyümölcsös kertek.~Sok
3529 I| tudod jól,~Csak a... ropogóst... szereti...~(1910)~
3530 III| jegyezte meg.~Még azon éjjel rosszabbul lett,~Álmában félre is beszélt,~
3531 II| magasba,~S mint mély sebet, a rőt avar~Egy durva lábnyomot
3532 II| Imakönyvében őrize~Egy száraz rozmaringot.~Igen és a tavaszra jött
3533 I| hóka,~Hanem a menyecske~Rózsább, mint a rózsa.~S mivelhogy
3534 III| ágon rengő-ringó~Mesebeli rózsabimbó~A leány, ki benne ül.~Szeme
3535 II| vasárnapon.~S míg fejfádra rózsáink szirmai~Lágyan kopogva fognak
3536 II| legyen virágos,~Reád egy rózsaszálat hullatok.~(1907)~
3537 I| világot hinte szárnya~A rózsaszin kis ágyra~S halk muzsikára
3538 I| vállán,~Csákó a fejében,~Rózsavizes üveg~A kesztyűs kezében.~
3539 I| tojást, se tallért.~Szagos rózsavizét~Ne sajnálja ő se:~Bodorhajam
3540 II| feleded,~A zárt pedig a rozsda eszi meg.~De egyszer aztán,
3541 III| csillog,~Balta csattog, rőzse pattog,~Bogrács lóg a szolgafán,~
3542 II| fénybogár:~Belehunyt az éjbe.~Rőzsé lobbant hegytetőn:~Hamva
3543 IV| Déltájban, ahogy a dombhajlaton~Rőzsét szedeget Papdi Kis Veron,~
3544 II| Csak almát soha se nevel.~Rőzsetüzem nem látszik messze,~Magamnak
3545 III| FÖLD~Parasztasszony volt Rózsi néni,~Nekünk jóformán idegen.~
3546 III| tanyaszélben~Elnézem a kövér rozsot,~Érzem mindég, hogy éjjelente~
3547 IV| megtalálod itt~A hűség vérpiros rubinjait,~Szikrát záporzó garmadában
3548 I| liliomlágyan suhanj bele~És le ne rúgjad a kis csipkepaplant,~Bár
3549 I| Csak egy kicsit lusta,~Ruhakímélésben~Sem valami mustra,~A szivarhamut
3550 IV| édesanyja,~Könnyével mosni a ruhát~És őt magára hagyja.~S mire
3551 III| végigsimogatja:~- Ne félj, a babádat ruhátlan nem hagyom,~Biborköntösömet
3552 II| Nekünk mindig frissen fog sajgani,~Hogy »az elnök nem kiván
3553 I| tallért.~Szagos rózsavizét~Ne sajnálja ő se:~Bodorhajam jobban~
3554 II| csillagtrónodot -~S mindig sajnállak, édes istenem.~Esengek,
3555 I| Várom a gavallért.~Nem sajnálok tőle~Se tojást, se tallért.~
3556 III| koronám, kenyerem~Tőle nem sajnálom, véle megfelezem!~Százegy
3557 III| tej, van itt iró,~Gyönge sajt és gyönge túró,~Egyik nektár,
3558 I| Egyik lábára már úgyis sánta szegény.~(1910)~
3559 IV| szeme van bekötve,~A másik sántikálva jár.~Jaj, de jó lesz, ha
3560 III| Hideg rázza a komát.~Pirul, sápad, zöldül, kékül,~A karszékből
3561 III| rendbe igazodnak~Sorai piros sapkás pipacsoknak.~S gyihó, gyihó,
3562 I| várjanak már haza engemet.~A sárgarigó-fészkes ághegyen~Legszebb gyümölcsük
3563 II| kesergőd kesereg.~S hol sárgarigók enyelegnek,~Márványhegedűs
3564 II| föld.~Ahol bölcsőm fája sarjadott,~Ott vessetek nékem ágyat,
3565 IV| fejsze és fürész,~De gyönge sarjainkra nézz~S add meg nekünk~A
3566 III| cirkot vetni~A pusztaföld sarkába is...~Sokat kárál az a bodor
3567 I| szalutál már~Az üvegpolc sarkán,~A bajusza végén~Sodor egyet
3568 III| A legény fuj, mint a sárkány:~»Ahhoz meg kend ne érjen,~
3569 II| Szögön pihen már a kasza, a sarló:~Búzamezőkön mered éles
3570 I| Jut valahol egy csöndes sarok,~Puha pázsit és fölötte
3571 II| Hegedűm dobva~Szótlan a sarokba.~Én meg sieték,~Lázban dideregve,~
3572 III| melege lett!~A tükörablakot sarokra nyitotta,~Városa lakóit
3573 III| Lett országos lakodalom,~Sátor készült az udvaron,~Bársony
3574 III| forr,~A csipkebokrok rengő sátorán át~Ahogy meglátja Kisforró
3575 I| többet én nem heverek.~Zöld sátorukban már hiába járnék,~Nem követne
3576 I| elmélázgatok.~Mig a füzek sátra rejt el engem,~A világot
3577 III| is a földön termett~Az a sátras puha haj!~Haja haj!~De mit
3578 I| visszahozzátok, mint a sólyommadár,~Sebesek legyetek!~(1911)~
3579 II| megin’ ujra kezdik.~S mikor sebesen tovakarikáznak~Piros tüziben
3580 II| Gyászfátyol a magasba,~S mint mély sebet, a rőt avar~Egy durva lábnyomot
3581 IV| könnyel mossa a holt szent sebit,~Reá hagyott-szin kék kötőt
3582 IV| szürkül a fejin,~Halálra sebzett sziviből a vér~Rongyos zubbonyon
3583 I| madár!~Szegény anyukámon ki segit, ha nem te?~Gyógyitsd meg,
3584 III| takargat aranyos palástom!~Aki segít rajtam: koronám, kenyerem~
3585 II| fölemelve mondja: csitt,~Segítsetek csak nékem egy kicsit!~Anyó
3586 II| zokszóval borúl:~Nem jól van így sehogysem, elnök úr!~Hisz láthatod,
3587 III| hallgass, szegény árva:~Sehova se mehetsz már ma,~Ládd,
3588 II| neki felette,~Bár nem is sejtém,~Mire való vóna.~Mellette
3589 III| felhevült agyán keresztül~Sötét sejtések árnya rezdül:~Hogy mire
3590 III| feldaraboltatom.~Bársonyrokolyája, selyemfőkötője,~Lesz ezüstkötője, aranycipellője! -~
3591 III| legelőre.~Délibábos nagy mezőn,~Selyemfüvű legelőn~Szerteszét, mint
3592 I| jeltelen halom.~Madárdalos, selyemfűs, vadvirágos -~Eljössz-e
3593 II| csalogány~Sokat sirt e síron -~Selyemkendőül reá~Én e dalt borítom.~(
3594 I| mindig~Motollál a keze,~Selyemmel, pamuttal,~Vagy mivel van
3595 IV| lásd,~Kerek világon nincs selyemruha,~Oly símulós, oly gyöngéd,
3596 III| garabolyban volt, uramfia,~Egy selyemszőrű kis fehér cica.~Minthogyha
3597 III| Karbunkuluskő a csatja,~Selyemtintok az orcáján,~Mely fehér,
3598 IV| Piros az orcája, göndör haja selyme,~Apámhoz, anyámhoz nagy
3599 II| drága szőnyeg,~Friss színt selymébe egyre szőnek~Aranyszálakból
3600 I| szépet álmodik.~A hó fehér, selymes, sürű, puha,~Ugy takarja
3601 III| világon~Senki fia kincseért,~Semmilyen miniszterért.~Mert az engem
3602 III| addig leteszi -~Hát én már semminek se örülök,~Csak a templomba
3603 II| ringott -~Hogy mért, nem tudja senkise,~Imakönyvében őrize~Egy
3604 II| nincsen miért ébrednetek,~Mert senkit sem szerettetek!~(1907)~
3605 III| éhesz Tejite,~Tenéjte téne a sép tezsibe!~Janika mondta:
3606 IV| itt hasztalan kaparsz, sepersz,~Nincs benne más, csak egy-két
3607 III| minden reggel~Az Uristen sepri ki.~S puha párnán, pelyhes
3608 III| aranykolomp,~Mókázna a jámbor, serdűl, perdűl, fordul,~De a király
3609 IV| semmit se tehetnek:~Sok nagy seregeket még elveszejthetnek,~Szerelem
3610 II| asztal.~Öregje békén eszik a seregnek,~Mig a fiókák föl-fölijedeznek:~
3611 III| van sok hű szolgám,~Mind serény az ország dolgán,~Lovon
3612 II| kristályteremekbe~Az angyalok serge~Játszna velem.~Aztán olyan
3613 III| vagy száz cédrusmáglya,~Sergett is a király előtte, megette,~
3614 III| arccal, szőke hajjal,~Fel se serkent még a hajnal,~Burkusoknak
3615 I| csupa séta is,~Ha akkor is sétál,~Mikor nem akar is?~De hogy
3616 III| közepében~Kopolyakút ásitozik setéten,~Mocskos vizű omlós agyaggödör,~-
3617 III| Libáiért a szüle lehajol,~Sietek velük - azt mondja - a tóra,~
3618 II| Szótlan a sarokba.~Én meg sieték,~Lázban dideregve,~Csuda-hegedűm~
3619 II| Szeged.~Hol az idő sosem sietve,~Járja inkább halk-lépegetve~
3620 III| Mondom, a duplaszárnyu sifonér...~Volt három hétig a háznál
3621 III| paplan, dunna, párna,~Szép sifonérom, dupla volt a szárnya -~
3622 II| Cigányvajda felesége~Sírva néz a siket éjbe.~Könnye szakad szakadatlan~
3623 I| mély vizeknek~Mosolyogva siklik el.~Ó, ne nézd te, lent
3624 II| Zörgött, csikorgott,~Kinosan sikongott,~De nem kedveltem~Ezt a
3625 III| lelke volna,~Nevető képpel sikongva, csapongva~Egyik percben
3626 I| Kis irkalap,~Mélán végig simítalak:~Énnékem életprogramot~Rajtad
3627 I| Ha verni akar is, csak simogat vele.~Tegnap a szép kötőm
3628 IV| kötte azt oda valamikor!~Ő símogatta ezt a szöghajat,~S a gödrös
3629 I| Virágtestvérkéi, vigyázzatok rája!~Simulj puha pázsit, lába alá lágyan,~
3630 I| vásárba,~Kék bársonyotokkal simuljatok lágyan~Két kis fehér lábra.~
3631 IV| világon nincs selyemruha,~Oly símulós, oly gyöngéd, oly puha,~
3632 III| álldogál ott~És akárhogy sir, vagy ordit,~Hogy felfütse,
3633 II| könnye csordúl:~»Minek hát a sírás-rívás?~Köztük ő lett, ládd, a
3634 II| sokáig érezed~A fojtott sírást, halk lélegzetet~Átaltörni
3635 II| mért, hogy én~Már csak sirathatom ma!~(1909)~
3636 III| kerülhessek szemük elibe?~Tán siratják is azóta Gabót~S hiába vinném
3637 III| Fészkit ezer madár jajgatva siratta.~A rengeteg fákból egy szál
3638 II| kárt,~Nem a játék vesztit:~Sirattam azt, hogy~Nem találtam semmit...~
3639 II| Vadszegfüves domboldalba.~Sírba tettek véle együtt~Kis hegedűt,
3640 II| nyugati szelet is szívelem,~Ki sírdogál álmatlan éjeken,~A tengereknek
3641 II| Aranyvesszővel megveri~Mohos sírhalmok oldalát,~És zengi ébresztő
3642 IV| És csak eggyel több a kis sirhalom~A vadszegfüszegett domboldalon,~
3643 II| egyre száll.~De sok-sok sírhalom felül~Tovább repül kedvetlenül,~
3644 I| alkonyúló napja életünknek~A sírhalomnak szélein pihen,~Megifjulunk
3645 I| Szivemre melegebben ölelem.~Sírhatnékom van, ha eszembe jut~A szeles
3646 I| Könnyűket, melyek el nem sírhatók.~(1909)~
3647 I| szegénye!~Ha előbb nem - ó, ne sirj, szivem -~Valahol az Isten
3648 I| meg nem vigasztalna:~Ne sírj, fiam, lesz még mosolygó
3649 II| rája is~Az örök napeste.~Sirja halmát valahol~Vadszegfű
3650 I| beszél.~Az öreg műhelyt sírja vissza tán,~Fáj a sötétség
3651 II| fátylas alkonyán~Szerelmét sirja-zengi egy leány -~Kisüt a mosoly
3652 IV| helye.~Nőjjön virág a holtak sírjain,~Az élőnek ne légyen élte
3653 III| bele!~Csattognak a fejszék, sírnak erdők, berkek,~Recsegnek,
3654 II| szobája rejtekén~Szeretett sirni is szegény,~De ugy, hogy
3655 II| benne még-~Csak akkor kell sirnod keservesen,~Mikor már csak
3656 I| hallik a világ morajja,~Síró kacaj és kacagó sikoly.~
3657 II| drága mestere,~Aki elbujtál sírod gödribe,~Mért tetted ezt
3658 II| Hazajáró csalogány~Sokat sirt e síron -~Selyemkendőül reá~Én e
3659 IV| mind hazájáért esett el,~Síruk simítsd be legszebb fövenyeddel!~
3660 IV| FAMETSZET~Sirva, nyögve szór a makkfa~Levelet
3661 II| mélyén~Cigányvajda felesége~Sírva néz a siket éjbe.~Könnye
3662 II| Szeresd a gyermeket! A sivatag hegyen,~Hol villámok között
3663 I| virítva hervad,~Mint vadszegfű sívó domboldalon,~Nem lesz, ki
3664 I| sarkán,~A bajusza végén~Sodor egyet nyalkán.~A bodor baba
3665 III| betegen.~Esett a hó, a szél sodorta,~Épp gyertyaszentelő előtt~
3666 II| hallaná,~A csillagos mennyégre sodraná!~Elsápadnának irigy angyalok,~
3667 II| herceg, jó barát,~Tisztára söpri az ég udvarát.~Kidanolgat
3668 I| nyár volt,~Hogy napja csak sötétbe lángolt,~S míg kútvizen
3669 II| az?«, - anyja jajgat,~Vak sötétben vajda hallgat.~Egyszerre
3670 II| PUSZTULÓ KERT~Kisértetek sötétlenek~Elém, amerre járok:~Minden
3671 I| sírja vissza tán,~Fáj a sötétség néki s a magány,~A hideg
3672 I| gyümölcsös ág.~Országútra a sövényen átal~Ha kihajlik megrakott
3673 IV| szentelé meg értem is,~Könyörgő sóhajod én értem is,~De az ég messze
3674 II| ahogy boldog lelke súgja:~Sohsem szárad ki a Janika kútja!~(
3675 II| angyalfecske egyre száll.~De sok-sok sírhalom felül~Tovább repül
3676 III| már hiba.~Begyült a nagy sokadalom,~Lett országos lakodalom,~
3677 III| nyakam,~Uram-király, nem sokallom.~Nagy a vétkem, de kivallom:~
3678 I| barack.~Édes terhét maga is sokallva~Húzza ágát a mosolygó alma~
3679 III| tiszta, szép,~Nevet rám a sokféle drága kép,~Az orgona is
3680 III| nevettek,~És Kisforró Zsuzsánna soksarku furcsa árnya~Bohókán ingva-lengve
3681 II| AETERNA SOLITUDO~Van néha olyan bűvös éjszaka,~
3682 I| Ha visszahozzátok, mint a sólyommadár,~Sebesek legyetek!~(1911)~
3683 II| suttog a~Temetőszéli jegenyék sora -~Kapok-e végre rá feleletet,~
3684 III| szavára rendbe igazodnak~Sorai piros sapkás pipacsoknak.~
3685 I| ÖREGEKNEK~Édes jó apánkék!~Soraikat vettük.~Hogy vannak, mint
3686 I| az ő keze szórt el,~Azt sorban csüribe gyüjtse.~Szemét
3687 I| könyűvel fut tele:~Ki e sorok fölé hajolt,~Sötéthajú fiúcska
3688 I| Amúgy is megvagyok~Szegényi soromban,~Olyan csöndes - szótlan,~
3689 II| Tisza,~Azóta ül köd a cigány soron,~Azóta hizik utjain a gyom,~
3690 II| melyik föld adja kenyerem.~Sorsom engem sokszor hányt-vetett,~
3691 II| penész:~De inkább ezt a sorsot juttassad részemül,~Mint
3692 IV| elvénhedett,~Kivágatás a része.~Mi sorsunk: fejsze és fürész,~De gyönge
3693 I| Mikor nem akar is?~De hogy a sorunkat~Szálára beszéljem,~Megvagyunk,
3694 II| a hű Szeged.~Hol az idő sosem sietve,~Járja inkább halk-lépegetve~
3695 III| Vagy rossz hirrel jött staféta?~Tán a sziv nem kalapál?~
3696 III| talpra ugrott:~»Elveszett a staffirungod!«~S nyöszörögve elmesélte,~
3697 II| Telihold világa~Aranyos subába.~(1913)~
3698 I| venni észre,~Az emlékek subáján heverészve.~S kialudni,
3699 III| nyugalom,~Mint ezen az én subámon,~Mert ezen a rónatájon~Kócsagszárnyon
3700 II| kegyetlenül~Derékba tört sudárok,~Az elvadult, a gyomlepett,~
3701 I| szürkébe csavarodik.~S ha napom süllyed az ég peremin,~Te fogod
3702 I| ANYA~Éjfél felé hozták a sürgönyt,~Hét éles tőr volt hét szava:~-
3703 I| álmodik.~A hó fehér, selymes, sürű, puha,~Ugy takarja be, mint
3704 II| tudnak már jókedvet termeni.~Sürűn megdöccen a fanyar derű,~
3705 I| Nem is olyan áros~A magunk sütése,~Meg a pékkenyeret~Nem szívelem
3706 III| Asztalt terigetni, ökröt sütögetni.~Fussatok a hordót csapra
3707 I| sarokban babát ringatott~Panka. Sütött, főzött, varrt, mosott amott.~
3708 III| széles,~Borjut vágtak, ökröt süttek,~Száz hordó bort csapra
3709 II| szele fú,~Röpködve bősz süvöltözés között,~Mint óriás sas a
3710 III| reves padon,~Elém lebeg egy sugár hajadon,~Pirúl az arca,
3711 III| ablakára~Ráfelejt a nap sugára,~Bár nem éppen a komára,~
3712 I| LÁTOMÁS~Sápadt sugarában a holdnak~Ingottak, lengtek
3713 I| Fénytelen szemébe napod sugarából!~Gipsznyuszimat akkor teneked
3714 II| csillagok csoportba bolyganak,~Sugáraik kévéstől hullanak,~Fán a
3715 II| cikázik,~Mintha ostor volna,~Sugarakból fonva.~Mire besötétül,~Elalusznak
3716 II| megenyhülés~Veti színes sugárát mindegyikre.~S az a legfájóbb
3717 IV| fölfeszített egy-fia.~Vékony sugárban vére csordogált,~A Boldogságos
3718 IV| elborult szemén~Átrezdül egy sugárnyi fény~És leragyog reája:~
3719 III| istenszem is a mennyezeten~Azért sugárzik olyan hidegen.~Ki jár templomba?
3720 II| megérti, ahogy boldog lelke súgja:~Sohsem szárad ki a Janika
3721 II| integet.~A természet pajkos suhanca ő,~Csupa vidámság és csupa
3722 I| kis ágyig~És liliomlágyan suhanj bele~És le ne rúgjad a kis
3723 II| kedvetlenül,~Aranyvesszője nem suhog,~Ajaka szomorún susog:~Nektek
3724 II| Szárnyuk ütemes, lassu suhogása~Tán az anyaföld imája, fohásza,~
3725 I| vesztvén a halál,~Egyedül suhogott ki az éjbe.~(1911)~
3726 I| mogorva, szeme csacska,~Önön sulyától fáradtacska,~Szivében gyermek
3727 III| kilincs már megcsikordul,~Súlyos lábak lépte dobban,~Hármat
3728 I| közéjük,~Hajtsanak inkább sűrü koronát~S őrizzék soká a
3729 III| Bodorodó bajuszkáért,~Azt susogta, »Istenem!«~S elforditva
3730 II| nyaramnak,~Útam közel végébe suttog a~Temetőszéli jegenyék sora -~
3731 III| lánya a sarokban~Egymagában suttog-setteg~Tű meg olló a kezében,~Teli
3732 III| hogyne látott volna~- És suttogóra veszi itt a szót -~Ahogy
3733 III| szempár:~»Nem tudtam, hogy nem szabad...«~»Gyere inkább édes szentem,~
3734 IV| Tán a karéjt nagyobbra szabná,~Most olyan sokat éhezünk.~
3735 I| fílozófom,~Eszem a csöpp szádat, mi módon~Jöttél te arra,
3736 I| Nagyon elborongott,~Kicsi száddal róla~Leheld el a gondot.~
3737 III| Terikém, a szentem,~S csepp szájáról suttogva szállt a szó:~Dabó
3738 III| tátogott.~Egyem meg az éhes kis szájatok,~Galambjaim, csak délig
3739 III| bánatáért,~Leginkább a piros szájért,~Bodorodó bajuszkáért,~Azt
3740 IV| délcegek, erősök,~Nevető szájú, gyerekszívű hősök,~Bánaterdőnknek
3741 II| siket éjbe.~Könnye szakad szakadatlan~S enyhet lelni nem tud abban,~
3742 I| Csüngött le, mint borzas szakáll.~S a paplak füves udvarán~
3743 III| Sűrű könnye pergett fehér szakállába:~- Akármit csinálok, reszketek
3744 III| megvesz az Isten hidege,~Már a szakállam is csak úgy reszket bele!~
3745 II| Szelid keservvel nézem a~Záró szakaszt belőle.~Valami furcsa bánat
3746 I| annyiszor meg,~Mint amennyi szála van!~Csak ne tünődj soha
3747 I| ajkán~Suttogva kélt a szó:~- Szaladj csak... Julkám... a padlásra...~
3748 III| kengyelfutó százkét felé szaladt,~Tökszárdudát fujtak minden
3749 I| Olyan csipkeforma:~Kék szalag van rajta -~Én nem értek
3750 II| szemérme:~Haja kibomlott szálait~És öleletlen vállait~Hogy
3751 III| magának!«~»Ne haragudj, arany szálam,~Maradj vélem, maradj nálam,~
3752 I| akar is?~De hogy a sorunkat~Szálára beszéljem,~Megvagyunk, hál’
3753 IV| is -~A hadak útján lelkek szállanak.~Hátha köztük lesz a te
3754 IV| zokon ne vedd,~Hisz hogy szállhassak pörbe én veled:~De fű, de
3755 IV| leragyog reája:~Testvérkétekhez szálljatok,~Játékos álomangyalok, -~
3756 III| itt körötte...~Mért is nem szállnak az évek fölötte~Ugy, hogy
3757 I| mehetnénk,~Nem is mennénk: szállnánk!~A pitvarküszöbig~De meg
3758 II| Röpitne hinta~És rengve-ringva~Szállnék föl a mennybe,~Az Isten
3759 I| torony hegyére ült,~Hol szálló fellegen repült.~A kő-Krisztus
3760 III| Annyival, mint egy szál szalma.~S hogy azt lopni megtanitsa,~
3761 III| cserebogárral malmozik,~Hol szalmaszálból hajitván igát,~Járomba fogja
3762 I| A kesztyűs kezében.~Ahol szalutál már~Az üvegpolc sarkán,~
3763 III| széket állnánk~És haptákban szalutálnak~S a tálakkal körüljáró~Fityfirity
3764 I| Rá is mosolyodik,~Mikor a szamárka~Nekiszilajodik.~Lába nagyot
3765 III| tudott tán még legelni?«~»Számbul adtam néki enni.«~»Tettél
3766 IV| vele!~Hogy a jegygyűrűnk? Számoltam már én is,~Hogy a mai világban
3767 I| Magam is sokat elemlegetem,~Számon mosollyal, könnyel lelkemen,~
3768 III| udvarába,~Nem habozva emberül~Számot adni vétkirül.~Hát amint
3769 II| zeng völgy és halom,~Hogy számüzetve elfut a halál,~S az angyalfecske
3770 IV| SZÁMVETÉS~Hogy is vagyunk csak? Hát
3771 III| lép, mégis keveset halad.~Szánnivalóan gúnyában, erőben,~Elszáradt
3772 I| Valahányszor éjnek éjszakáján~Szántogatva a papir-barázdán,~A betű-magot
3773 II| boldog lelke súgja:~Sohsem szárad ki a Janika kútja!~(1913)~
3774 IV| Szél, aki halk könyűnk szárítgatod.~Vígy fölibük búzavirágmagot,~
3775 I| repült a gyorsvonat,~De még szárnnyal se érheté be~Gyötrelmes
3776 I| angyalom?~De hogyha a nap szárnyait behúzva,~Kék tengerek vizében
3777 IV| fürteimre~Tapsos viharban szárnyaló dalért.~Kiittuk rég az élet
3778 I| fején:~Nekem már nincsen szárnyam, gerlicém...~Mit is mondhattam
3779 III| tornácra is kiszól,~Bajsza szárnyát megsodorván:~»A diófán szarka
3780 IV| álomangyalok, -~S jól betakarja szárnyatok, -~Tudjátok: hadiárva!~(
3781 I| addig bolyongni nekem,~Mig szárnyra bocsátom az én kicsinyem!~
3782 I| Le-lesimulva raja.~Szegett szárnyú madárkám,~Fejed bágyadtán
3783 II| tüziben a napnyugovásnak,~Szárnyuk ütemes, lassu suhogása~Tán
3784 I| lágyan a lugas levele,~A vén szarufának ótalma alatt~Nevelhettek
3785 III| lesz az ára.«~»Ki igy ura szavának,~Maradjon az magának!«~»
3786 III| tökszár-trombitáját,~Melynek szavára rendbe igazodnak~Sorai piros
3787 III| bejöttek,~Olyankor hallottuk szavát:~- Ugyan nyitják-e már a
3788 III| feketével.«~»Példabeszéd szavával:~Jár a csere csalával.~Cserebárány
3789 III| Istenem, Omárka nem felel!~Századszor is szól s szava már sikoly:~
3790 II| alatt~Ezer világ szülemlik, százannyi összedül,~Gyujthatsz minden
3791 III| eladó!«~»Megajánlok tízszer százat.~S a ráadás sem lesz hiányos!«~
3792 III| sajnálom, véle megfelezem!~Százegy kengyelfutó százkét felé
3793 III| megfelezem!~Százegy kengyelfutó százkét felé szaladt,~Tökszárdudát
3794 II| szőtt -~De ládd, mégis csak szebb volt ezelőtt,~Mikor mint
3795 III| valahonnan elibe.~Nem látott szebbet még sohase nála,~Villás
3796 III| Hallod-e, te bolond, szedd össze az eszed,~Adj nekem
3797 IV| ahogy a dombhajlaton~Rőzsét szedeget Papdi Kis Veron,~Uram-teremtőm,
3798 II| buzarendek,~Fehér galambok szemet szedegetnek.~Kinek befedi a világot
3799 IV| hadiárva.~Kis ingibe a jó szeder~Hullajt egy-két szem epret.~
3800 III| csöppség a szemét:~- Minek szedetted le a házunk tetejét?~Hó
3801 I| nem, nem!~- Kalászt sohse szedjek-e hát,~Ki idáig egyre vetettem?~
3802 IV| Most olyan sokat éhezünk.~Szedne targallyat is az erdőn,~
3803 III| akasztott a nyakába,~Tenyerébe szedte lábát,~És elindult megkeresni~
3804 I| megnyúgoszunk a tüzhely enyhiben.~Szedve a boldogság virágait, míg~
3805 I| Leszek én még a magam szegénye!~Ha előbb nem - ó, ne sirj,
3806 I| kicsattan.~Amúgy is megvagyok~Szegényi soromban,~Olyan csöndes -
3807 I| királydinnye!~Ha a dülőúton szegényke kifáradt,~Szagos fodormenta,
3808 I| Az rajta zöld irhábul a szegés.~(1914)~
3809 I| vete,~Le-lesimulva raja.~Szegett szárnyú madárkám,~Fejed
3810 IV| utcasarkon~Szemét ha szomorún szegezi rád,~- Testvérek vagytok
3811 III| Mind virágba van borulva,~Szegfű nyilik, rózsa hajt ott.~
3812 IV| egy-két félbe-vers,~Elszáradt szegfüvek halott pora -~Liszt, amelyből
3813 IV| neki,~A karajt bővebben szegi~És aki bántja, megveri -~
3814 IV| volna már, ha jönne,~S ő szegne kenyeret nekünk -~Tán a
3815 II| amelyik eltemet,~Földi szegődségem ha kitölt:~Hol szolgálni
3816 IV| nevetve tárja szét,~S vállára szegve a fejét,~Azt mondja: hadiárva.~
3817 III| győzedelmén~S győzedelmit szégyenelvén~Tányérjára lehajolt.~Ugy?
3818 III| csinál~S nem hiszi, hogy szégyent valljon.~Mondja Mátyás: »
3819 III| szüntelen~Átalussza a vén szégyentelen.~És csendül a harang, giling-galang,~
3820 IV| szó vállait~Minő keresztre szegzi!~A menyhez van ő közelébb,~
3821 III| lehetett:~A kanapét, a festett székeket:~Volt egy nagy órám, tűkörablakos,~
3822 III| királyok,~Hercegek, kik széket állnánk~És haptákban szalutálnak~
3823 II| PÓSA LAJOS SÍRJÁRA~SZÉKFOGLALÓ A PETŐFI TÁRSASÁGBAN~Költő
3824 I| dús leveletekkel,~Szelíd széki fűvek, csillagfejetekkel!~
3825 II| kanári.~S mintha az éji szekrény szegletén~Vékony fehér ujjára
3826 II| hegytetőn:~Hamva szállt a szélbe.~Soha mirtuszt nem viselt,~
3827 I| Mint a tenger, langyos déli szélben~Szines hullámot vet a virág~
3828 I| életünknek~A sírhalomnak szélein pihen,~Megifjulunk a csöndes,
3829 II| A SZELEK~Szeretem nagyon a déli szelet,~
3830 III| az is csak valami,~Hogy szelekkel minden reggel~Az Uristen
3831 III| Teli van énnálam ésszel a szelence:~Hideg ellen legjobb a meleg
3832 I| Sírhatnékom van, ha eszembe jut~A szeles éj, amelyen elaludt~S valahányszor
3833 I| pázsit és fölötte árnyék,~Hol szeliden elmélázgatok.~Mig a füzek
3834 I| árnyak,~Mikor én ott jártam a szélin~A halál csöndes folyamának.~
3835 I| Puhára a vánkost,~Ágyam szélire is~Te ülj ide már most.~
3836 III| nyilik, rózsa hajt ott.~Szellő lengett, szépszagú,~Madár
3837 II| siratja,~Koronád a bánat szellője ringatja.~Gyepes tanyaudvar
3838 IV| pedig vagyok úri biró lánya,~Szellőtül is őrzött bimbós majoránna,~
3839 III| rése~S ringatja az unalom:~Szellőzködni, szenderűzni~Kihajol az
3840 III| két szememre,~Óvnom kell a széltül is,~A rászálló légytül is!«~»
3841 III| felséges királylány,~Aki vélem szembeformán~Ott lapul az asztal ormán.~
3842 I| csészikébe~Hull a könnye kék szeméből.~Szegény drótos megy az
3843 I| angyalom!~Pilláid sűrű erdeje~Szemednek kék tavára~Rég fátyolos
3844 II| Napos oldalán sose járatott,~Szemedre hányta bujdosó fajod -~Szegény
3845 III| Aranyszőrű barikádért?«~»Két szeméért két szemed,~Sziveért a szivedet,~
3846 III| Szines szikrát szór a fény.~Szeméhez kap a legény,~Visszaretten,
3847 I| Te fogod majd le az én szemeim,~S én alszom majd el a te
3848 III| eláradt az örökálom~Lehunyott szemein.~Azóta, ha a tanyaszélben~
3849 I| alkonyul már, alkonyul,~Szemembe hamvas haj konyul.~S talán
3850 I| én fogadlak egy könnyel szememben,~Eljössz-e hozzám, édes
3851 III| erre,~Mint tulajdon két szememre,~Óvnom kell a széltül is,~
3852 III| megáll,~Majd huncutkodva a szemére száll,~Tán lenvirágnak nézi
3853 II| Tán~Pirulni készti szűz szemérme:~Haja kibomlott szálait~
3854 III| Hogy nem voltál most szemes?«~»Oly szelid volt, oly
3855 II| buzarendek,~Fehér galambok szemet szedegetnek.~Kinek befedi
3856 IV| kenyér hajával.~S arany szemével a naptámadat~Ha bekacsint
3857 III| Hó is hullongázik, eső is szemezik,~A mi padlásunkra az most
3858 IV| telet,~Abból vegyen Panka szemfedelet!~(1920)~
3859 III| szorítom, addig huzigálom,~Szemfödelet sző belőle az álom,~S kilenc
3860 II| Friss, fürge fuvalmak~Le a szemhatárba,~A kerek karámba.~Lassan
3861 II| veszélyt hamar elfelejtik,~S a szemkeresést megin’ ujra kezdik.~S mikor
3862 III| jár?«~Rákacsint egy égő szempár:~»Nem tudtam, hogy nem szabad...«~»
3863 III| ura -~Egy könny szivárog szempilláira,~És felhevült agyán keresztül~
3864 II| ringat új mennyég,~Könnyező szemre jön majd nevető,~Uj temetőből
3865 III| fénnyel játszik a ború~És szemrehányás nélkül integet:~Aludni is
3866 III| Terike,~Hogy kerülhessek szemük elibe?~Tán siratják is azóta
3867 II| Az ég ablakára,~Bánatos szemükből~Könnyek harmatoznak,~Amikor
3868 II| egyre sír belé szivünk, szemünk?~Hisz Isten tudja, igazad
3869 IV| Bánaterdőnknek reménysarjai,~Szemünknek kialudt világa, ti!~Hazádat
3870 I| ajaka.~- Amig kislányod szendereg,~Az úrhoz addig elmegyek~
3871 II| lágyan~Szelid karán~S már szenderegtem~Lassú dalán,~Mikor a vándor~
3872 III| az unalom:~Szellőzködni, szenderűzni~Kihajol az ablakon.~Nyárlehellte
3873 II| szép fehér,~S benne az élet szennye el nem ér,~Se írigy ellen,
3874 III| halál lakik.~Ott úszott a szennyes víz tetején,~Rezgett a holdfény
3875 III| égi jóval,~S a sok szép szentbeszédet szüntelen~Átalussza a vén
3876 I| édes angyalom?~De nékem szentebb lészel, mint a szentek~És
3877 IV| átvirrasztottál vele!~Sok könnyűd szentelé meg értem is,~Könyörgő sóhajod
3878 III| a csuklójára csavarta~A szentelt olvasót.~S hogy az első
3879 III| és közöttük~Sohase volt szentségtörés -~Mégis, csak azt kérdezte
3880 I| éjem,~Hány örömem, hány szenvedésem~És példa hány taníta meg,~
3881 II| el lágyan a szegény kis szenvedőt,~Lehunyt pilláinak töröld
3882 IV| aludni kell!«~Ő maszatos szép-kezivel~Keresztet vet magára.~A
3883 III| felnő ez a szép gyerek,~Szépsége, kedvessége elpereg.~Kócos
3884 II| reá,~Mivé tehette volna!~Szépségedet, későn jövén,~Ó, pusztuló
3885 I| Eljössz-e hozzám, édes angyalom?~Szépségednek se lesz sok bámulója,~Betakar
3886 II| is lenne néked!~Én téged, szépséges szivem,~Szépséged teljességiben~
3887 II| áldással van tele,~S melyik szeráf-zene érhetne föl vele,~Ha víg
3888 I| irgalom,~Bocsáss meg érte, ó szeráfom,~Ha ajtaját kitárom~Szivemnek
3889 IV| pillét fogott~Apuka néked a szerb hegyek ormán.~S egyszer,
3890 I| lelkem üdvösséginél~S köréd szerelmem olyan glóriát fon,~Mint
3891 IV| SZERELMES LEVÉL~Innen a hajnalon,
3892 II| vasárnap fátylas alkonyán~Szerelmét sirja-zengi egy leány -~
3893 III| hát öcsém, gyere ide,~A szerencse tenyeribe,~Nem vagyok én
3894 I| asszonynép~Csak igazán cifra.~Szerencsére erős~Regulában tartom -~
3895 I| barátim, mi lesz veletek?~Szeret-e majd, mint mi, úgy az idegen?~
3896 II| A SZERETET AZ ÉLET~Ha majd az ige bételik,~
3897 IV| puha,~Mint szivünkben a szeretet-selyem -~S nem öltözik beléje senki
3898 II| És kis szobája rejtekén~Szeretett sirni is szegény,~De ugy,
3899 II| kezembül kivészi.~Lágyan, szeretettel~Lefujja porát,~Megpengeti
3900 III| Mert mind a ketten nagyon szeretik,~Hiszen egyéb játékuk sincs
3901 I| Az sokat ér benne.~Ilona szeretne~Másikat keresni,~Mert ő
3902 II| ébrednetek,~Mert senkit sem szerettetek!~(1907)~
3903 I| vándormadarak!~Itt már úgy szerettünk. Napfény, béke, csend,~Lakott
3904 II| lakik benne?~Faragó-fúró~Szerszámot kerestem:~A hegedűnek~Húrjait
3905 III| Kapu nyilik, rácsa zördül,~Szerte széjjel szolga görbül,~S
3906 III| a holló,~Hogy ne légyen szerte-bomló,~Szem minek nem látta mását,~
3907 I| Mert az ujságiró~Csodálatos szerzet:~Mikor semmi dolga,~Akkor
3908 I| napot!~Ó, de nem baj, hogy szeszélye~Behavazta szöghajam:~Csak
3909 II| feszitettem~S csak ahogy széttört~Apró darabokra,~Néztem zokogva~
3910 II| nem tud abban,~Haja fürtit szétzilálja~S „Lajkó, Lajkó!” kiabálja.~
3911 III| a lába~S ő menekül meg a szidás elül...~Hanem ha nem, ha
3912 III| birják-e még?~Az urakat szidják-e még?~Ki az ország dolgát
3913 IV| elfolyik~S új csillagok szikráznak a menyégen~S az emberek
3914 IV| veréb, fa, kút,~Már kezd szikrázni a tejút,~Hivőn néz fel reája:~
3915 II| halkan~A húrok sorát,~Aztán szilajan~Álla alá kapja,~A tépett
3916 III| falon~Azért is néznek olyan szilajon~S az angyalocskák lenvirágszeme~
3917 I| maradjon,~Mint a szived, szinarany!~Csak maradj te, aki eddig:~
3918 IV| lelkinek az itéletnapon~Szined előtt ne legyen irgalom.~(
3919 I| Friss jó egészségben.~Az én színem ugyan~Szokás szerint hóka,~
3920 I| Te csak azt lásd, fent a színen~Mily szelíd és lágy a hab!~
3921 II| kibuggyant, a megenyhülés~Veti színes sugárát mindegyikre.~S az
3922 II| emlék drága szőnyeg,~Friss színt selymébe egyre szőnek~Aranyszálakból
3923 III| Hogy jól kötött-e, minden szirmát~Letépte gonddal a beteg,~
3924 I| hullámot vet a virág~És a szirmok tarka tengerében~Hintálódzik
3925 III| a szolgafán,~Tűzvirágok szirmosodnak,~Piros lángok táncba fognak,~
3926 III| hirrel jött staféta?~Tán a sziv nem kalapál?~Vagy a máj
3927 I| kialudni, mint a letett szivar,~Amely lassan saját hamvába
3928 III| oly kedves nekik?~Szemét szivárgó könnyek megtelik:~- Mért
3929 I| Ruhakímélésben~Sem valami mustra,~A szivarhamut is~Az abroszra verem -~Már
3930 III| vállán,~Tündöklő mint a szivárvány.~És az utca, hol papucsa~
3931 II| Világnemlátta csodapalota,~Szivárványból van teteje, fala...~De jaj,
3932 II| nyílásán~Csókokat dobálnak,~Szivárványszalagból~Csokrot kötögetnek,~Amikor
3933 IV| olvasódnak ezüst a keresztje,~Szivárványt játszó gyöngyház a szeme,~
3934 IV| dalljatok!~S itélő Isten, ki a szívbe látsz,~Kiében őmiattuk bűnt
3935 IV| majoránna,~A rabkatonának szivbeli gyürüsse -~A kezemet addig
3936 IV| Se útálat, se gyűlölet~Szivébe még nem férhetett,~Ő nem
3937 I| Önön sulyától fáradtacska,~Szivében gyermek ősz uracska -~Ma
3938 I| tagadjad,~Azt a vágyat, mely szívedbe kél -~Lesz még kertünk nekünk
3939 III| szeméért két szemed,~Sziveért a szivedet,~Temagadat ő magáért.«~Kis
3940 I| édes angyalom?~S hűséges szívednek jutalmaképpen~Mást néhány
3941 II| Szeresd a gyermeket, öleld szivedre őt,~Ringasd el lágyan a
3942 III| Két szeméért két szemed,~Sziveért a szivedet,~Temagadat ő
3943 II| elemlegetnek!~Ott még a szívek melegebbek,~S az emlék nem
3944 II| legszebb dalom, amely csupán~Szivembe zsong, de nem birom megírni.~(
3945 I| Virágait szépséged erdejének~Szivembül csendült dalba foglalom~
3946 II| Fellegeknél feketébb~Szivemen a bánat!~Várkisasszony habkeze~
3947 II| is egyéb benne semmi,~Már szívemet sírodra tenni~Élő virágul
3948 I| szeráfom,~Ha ajtaját kitárom~Szivemnek és nagyot kérek nagyon.~
3949 I| invitálást,~De majd máskor kérünk~Szíves vendéglátást.~Hiszen ha
3950 II| csillagszemén,~Ártatlan kis szivét az öröm megteli,~S köszönetét,
3951 I| Porcelánhuszárnak~Kitörött a nyaka,~Szívhasadva nézi~Szegény bodor baba.~
3952 II| igen,~És volt idő, hogy sziviben~Ábrándok óceánja ringott -~
3953 IV| a fejin,~Halálra sebzett sziviből a vér~Rongyos zubbonyon
3954 III| csupa csel,~Csalfa játék szivivel,~Tőrvetés a becsületre?~
3955 IV| nem adom,~Nála aranyabb szívű angyalom!~Ládd, olyan szépen
3956 II| költők hódolnak neked,~Szivük verése muzsikál feléd,~Lelkük
3957 IV| Fagyos keblébe lángoló szivül -~S a mi tüzünkön senki
3958 II| kopogva fognak hullani,~Szívünk rád hangos zokszóval borúl:~
3959 IV| gyöngéd, oly puha,~Mint szivünkben a szeretet-selyem -~S nem
3960 III| addig huzigálom,~Szemfödelet sző belőle az álom,~S kilenc
3961 III| mosolyog.~Hogy a pap úr így szóba állt vele,~Holott nincsen
3962 III| Éppen délebéd után~A tiszta szobába.~Egyszer, ahogy veszi észre,~
3963 I| összetörve!~A mi Pankánk a szobában~Mint a fürge mókus néz szét -~
3964 II| kötésbe, a horgolásba,~És kis szobája rejtekén~Szeretett sirni
3965 IV| halkan muzsikál az óra~Hüvös szobánknak mállatag falán -~Anyóka,
3966 I| Másikat keresni,~Mert ő a két szobát,~Azt mondja, kevesli.~Hogy
3967 I| gyüjtse.~Szemét hidegen szögezé rám~S mint jégszobor, szótalan
3968 I| hogy szeszélye~Behavazta szöghajam:~Csak a tiéd, az maradjon,~
3969 IV| valamikor!~Ő símogatta ezt a szöghajat,~S a gödrös állat a lágy
3970 III| buggyan ki szivének harmatja,~Szöghaját a lánynak végigsimogatja:~-
3971 II| GALAMBOK A TARLÓN~Szögön pihen már a kasza, a sarló:~
3972 II| déli szelet,~Ha fák hegyén szökellve integet.~A természet pajkos
3973 III| vasárnapot?~Anyónak tetszik szörnyen a dolog.~Boldog egyűgyüséggel
3974 III| is komázhatsz!~Minek ez a szörnyű dér-dur?«~»Bolond lyukbul
3975 III| talán tán kend a táltos?«~Szók parázsos nyila szálldos~
3976 I| egészségben.~Az én színem ugyan~Szokás szerint hóka,~Hanem a menyecske~
3977 III| lebben,~Csőre csörren, mint szokása.~»Vendégünk lesz, bárki
3978 III| halál mezsgyéjére térve,~Szokatlan máktermést remélt.~»Lehetett
3979 III| gyöngyös násfát.~Szőtt-ezüst a szoknya rajta,~Karbunkuluskő a csatja,~
3980 IV| tulajdon kék-kötője ez!~Szoknyája is az, melyet ő visel,~A
3981 I| magunk kertjében~Pirul, szőkül a csengő barack.~Édes terhét
3982 II| Hogy »az elnök nem kiván szólani«...~(1918)~
3983 III| rácsa zördül,~Szerte széjjel szolga görbül,~S egy aranyos leptika,~
3984 III| rőzse pattog,~Bogrács lóg a szolgafán,~Tűzvirágok szirmosodnak,~
3985 I| füves udvarán~Vadrózsa arcu szolgalány~Nyikorgatá az ó-kutat,~Míg
3986 II| törülgettem~Hanem azonnal~Szolgálatba vettem:~Lónak a hangszert,~
3987 II| szegődségem ha kitölt:~Hol szolgálni kezdtem, az a föld.~Ahol
3988 I| gazdagabb,~Puha pompa és cifra szolganépség~Nem vár az ócska nádfödél
3989 II| közlened,~És senkinek se szólhatsz nagy álmaid felül;~S ha
3990 III| Nyitogatják Ó-Tokajnak~Hámozott szőlőjivel.~Burkuséknál mi az ujság?~
3991 IV| hivatalát leteszem.~Nem szólok semmit és nem szólsz te
3992 I| még mosolygó alma!~A szóló szőlőknek is üzenek:~Többet akár sose
3993 I| megéred, mikor érni kezd~Szóló szőlőn a tömött gerezd.~Te megéred
3994 III| minden ékességét,~A szóló szőlőnek arany venyigéjét,~A mosolygó
3995 III| Ugyan nyitják-e már a szőlőt~Minálunk, odaát?~Husvét
3996 IV| buzaaratáskor,~Ha akkor se lehet, szőlőtakaráskor~Mikor vége lesz majd Isten
3997 I| SZÕLÕÚTON~Mely felénk int túlnan a
3998 IV| Nem szólok semmit és nem szólsz te sem,~Csak átöleljük egymást
3999 III| mindég aludt a jámbor,~S ha szóltunk hozzá, nem felelt.~Csak
4000 IV| TANYÁKRÓL~A tanyaszélben szombat hajnalon~Jelenést látott
4001 III| Kincs a parasztnak, kit a szomj gyötör. -~Nincs keritése,
4002 II| Megitat erdőt, rétet, patakot,~Szomju virágot úton-útfelen -~A
4003 I| ellenállhatna nekem -~Mosolygott szomoruan az angyal.~S már kezivel
4004 II| cseng el -~Ó, van-e ennél szomorúbb?~Pedig volt ő is fiatal,~
4005 II| nincs rajta semmi sem,~Csak szomorúság egy parányi...~Kalitja drótját
4006 III| angyalocskák lenvirágszeme~Szomorusággal azért van tele,~S az istenszem
|