Rész
1 I | csúfol vele minden gyerek. Akkor aztán az apám térdére vett,
2 I | viselte, akinek története még akkor élénk emlékezetben volt:
3 I | jellemet magát kell kitalálni, akkor megértünk mindent, s az
4 I | azt a fojtogató rémet, s akkor küldött le neki az Úr egy
5 I | naphosszant az utolsó szót, amit akkor leírtam; „azonnal”, és nem
6 II | Nemzet” szerkesztősége már akkor jelezte, hogy a cikkemet
7 II | hírhedetté. – Nem! Ezek akkor, amidőn arcképeiket a szobám
8 II | A neve Széchenyi István. Akkor került ebbe a rámába, mikor
9 II | szabadság és a becsültetés, akkor Nyáry Pál egy rossz napon
10 II | nemzetbeli államférfiúé; akit akkor hoztam szerény kis Pantheonomba,
11 III | óránál többet nem alszom. És akkor alszom mélyen, testem, lelkem
12 III | állok teljes parádéban, s akkor veszem észre, hogy nincs
13 III | eloltottam, s a szemem lehunytam, akkor is kénytelen voltam az olvasott
14 III | azért, mert nagy ember. Akkor is megtartom szívemben,
15 III | megtalálom, felnyitom, s csak akkor térek helyes eszméletemhez,
16 IV | megnyugszom benne, hogy úgy van.~Akkor hát mégis kell levelet írnom
17 IV | mellékszobában levőktől; de már akkor nincs ott sem az ágyban
18 IV | barátommal, akinek milliomos apja akkor halt meg (azelőtt nagyon
19 IV | és a daemoni erő között: akkor aztán majd megmondom, hogy
20 IV | mikor aztán felöltöttem, akkor vettem észre, hogy a kabát
21 VI | cukorperecekig jut a lakoma, akkor egyszerre mindnyájan hollandusokká
22 VII | ha Itália a paradicsom, akkor Flórenc benne a „tudás fája”.
23 VII | elhaladt, talán célhoz is ér, akkor azt olvassa a felnyitott
24 VIII| vasúton is menni, hanem akkor az ember nem látja meg azt,
25 VIII| derült napfényes idő jön, akkor lehet látni ezt az utcát
26 IX | Pompeji kereskedőváros volt; akkor még közelében volt a tenger.
27 IX | napfényre hozzák Pompejinak, akkor lesz földerítve az egész
28 IX | hogy segítse megbetegedni, akkor Buprestis bekiált a Diana-fejbe: „
29 IX | olvasok ephemerideseket.~Akkor aztán egyszerre ő lett a
30 IX | valódi cseresznyét. Ez még akkor ritkaság volt; csak gazdagok
31 IX | bizonyos disztichonokat.~– Az akkor volt: de én azóta a palesztinai
32 IX | leányának az elcsábítását.~– Akkor te is keresztyén vagy! Akkor
33 IX | Akkor te is keresztyén vagy! Akkor te fogsz a Plagius tragédiájában
34 X | vettünk egymástól Füreden, akkor sem hittük volna, hogy Nápolyban
35 X | a korallok élében, mert akkor el van veszve, s ha a távolból
36 X | s azokat megemészteni; akkor kifordítani a belsejüket,
37 X | zsákmány el van temetve. Akkor aztán széjjelnéz a szörnyeteg,
38 X | csigástól, actiniástól, s akkor aztán a földön henteregve
39 XI | az ember borotválkozik: akkor egyszerre elmarad valamennyi. „
40 XI | pokoli tervnek neveznők, akkor „elysiuminak” mondták. (
41 XI | palotasort tovább ezredévnél. Akkor megint eszébe jutott valami: „
42 XI | friss tojást tesznek bele, s akkor egy kis tízéves fiút, aki
43 XI | gondolatébresztő emlékeitől, akkor kezd hozzá, hogy Nápolyt
44 XII | szokták sütni parázson, s akkor a felpattogó pikkelyek alul
45 XII | egy asztalnál ülni. Csak akkor tudok enni, ha azt látom,
46 XIII| hogy nehéz vihar készül: akkor nincs annyi arany a világon,
47 XIII| ha már elvisz bennünket, akkor helybe is állít. Hanem a
48 XIII| kikötőhöz. A bárkánk már akkor régen ott várt ránk, megelőzve
49 XIII| lesikamlik a fenekére gyorsan, s akkor egyszerre eltűnik előled
50 XIII| csónak farába a kormányt, s akkor aztán oldalt fogva el a
51 XIII| látványt a két partról. Még akkor a pesti oldalon sem volt
52 XIII| középoszlop magasságáig, s akkor ez az egész roppant érctömeg
53 XIV | elkezdték a harangot meghúzni, akkor vette észre mindenki nagy
|