Rész

 1   I |        levetettem magamat a pamlagra, de ami a szememre jött, az nem
 2   I |                 a kis darab kőhöz mérve, ami az én bánatom.~De mikor
 3   I |                 Másnak is drága volt az, ami mindene volt. Tanult feledni
 4   I |                  valóm kiegészítő része, ami az én jellememben hiányzott,
 5   I | megszabadításomra ki tudja gondolni azt, ami lehetetlen, és aztán lehetővé
 6   I |                álmomban, s beszél arról, ami volt és arról, ami lesz.
 7   I |                arról, ami volt és arról, ami lesz. És nappal nem tudok
 8  II |      megenyhültek; amikor visszaadatott, ami legdrágább, a szabadság
 9  II |                Mariska! Mi történt vele? Ami annyiszor történik. A leány
10  II |                  a fölséges gyümölcsből, ami tavaszig eláll, s ha egyet
11 III |               amivel ébren foglalkozunk, ami egész lelkünket eltöltötte,
12 III |           akaratszabadságom van rá, azt, ami engem bánt, kiigazítani,
13 III |                  a fejéből azt a gondot, ami azokat dajkálja. Különösen
14  IV |              alatt ködös, esős idő volt, ami alig engedett pár órát a
15  IV |                   hogy függ ezzel össze, ami következik. Még olvasom
16  IV |              jólérző zsibbadás fogja el, ami több, mint az álom, jobb,
17  IV |                azt a legutolsó arcképét, ami oly elevenen, híven tünteti
18  IV |              adatott elő a színpadon, de ami elég külső sikert aratott;
19   V |               mai nap, hanem márványból.~Ami legjobban megmaradt az emlékemben
20  VI |            Annálfogva a hónapos retekig, ami leves után jön, minden ember
21 VII |           tudnánk hozzá. Ez az érzés az, ami a lelket agyonnyomja. Ki
22 VII |              plafond kariatidáin kezdve, ami csak márványból, fából vagy
23 VIII|              ajtó az erkélyre) kinyitva. Ami legelőször meglepett, az,
24 VIII|                belül tűz, kívül hó. – De ami legáhítottabb látvány, ez
25  IX |                 mindjárt eret is vágnak, ami a Scorpio jegy alatt szükséges.~
26  IX |                 nekem a drámája tárgyát, ami elég nevetséges, hogy szomorújátékot
27  IX |               szél átváltozott austerré, ami leveri a füstöt, s ez olyan
28   X |         elbeszéli a legutolsó kalandját, ami oda alant volt, Bajae mellett,
29   X |                állatnövények (mikben az, ami növényi = kő, ami állati =
30   X |             mikben az, ami növényi = kő, ami állati = kocsonya), azok
31   X |                  ezek megesznek mindent, ami húsnak nevezhető. Gyönyörű
32  XI |                  adtak fel a tudósoknak, ami még ma sincsen megoldva.~
33  XI |        látogatást tett Saturnin nejénél, ami nagy kitüntetés, mert az
34  XI |                elmondta az egész titkot, ami vele történt, Saturninnak,
35  XI |                 Toledo utca Nápolyban. S ami legnevezetesebb benne, az,
36  XI |               ötforintos angol kesztyűn. Ami pedig a csecsebecsét, a
37  XI |            virágnak a nevét sem ismerem, ami itt egymásra halmozva, csodálatos
38 XII |            kandallók, jószívű cselédség, ami első beléptünknél kellemessé
39 XIII|                 és az északi oldalaikon, ami olyan ízetlenné teszi a
40 XIII|             országában. A legelső érzés, ami előveszi az embert, mikor
41 XIII|          kitartson odáig.~Hanem hát, szó ami szó, mégiscsak előveszi
42 XIV |               minden népét behódították: ami arany a három világrészben
43 XIV |              földre. Elfeledünk mindent, ami a világhoz köt bennünket.