Rész

 1   I |           halommal, s eszembe jutott, amit naponként kétszer a nagy
 2   I |           naphosszant az utolsó szót, amit akkor leírtam; „azonnal”,
 3   I |           hideg volt az a marok föld, amit utána dobtam, sehogy sem
 4   I |              gondolkozni, mint arról, amit az álom félbenhagyott…~Ezt
 5   I |    hazasietett. Senkinek a koszorúja, amit a ravatalra tettek, nem
 6   I |              ő azt a babért adta oda, amit saját maga remélt a jövőtől
 7  II |            mellett; elmondva mindazt, amit nekünk el kelle hallgatnunk.
 8  II |               a nagy bezárt könyvben, amit erőszakos kézzel felnyitottak?~
 9  II |            nekik benne.~Hanem azután, amit mint valóságos tüneményt
10 III |                s meg kell hallgatnia, amit fülébe suttognak, s reszketni
11 III |              ha majd elkezdi mindazt, amit eddig dicsőített, ezentúl
12 III |            megköszönöm azt a sok jót, amit velem tett életemben; csupán
13  IV |         gyászdal; a tolongó néptömeg, amit csak a fiatalság által képezett
14  IV |               akarna valamit mondani, amit még nem tudok, amit még
15  IV |          mondani, amit még nem tudok, amit még nem értek, s mikor egészen
16  VI |       bárkájában, ahol ezt a nyelvet, amit mi beszélünk, nem érti senki.
17  VI |               érti meg a nagyvilágon, amit beszélünk. Végre szerencsésen
18 VII |               ennyi gazdagság látása, amit bőkezű természet és emberi
19 VII |              a fantázia úgy rakta el, amit az emlékezet összegyűjtött,
20 VII |              a kis májusfagally volt, amit oda az ablakom alá ledugott
21 VIII|            minden népek közös hazája, amit nem osztanak határokra a
22 VIII|              ember nem látja meg azt, amit megláthat: a régi Nápolyt.~
23 VIII|              az egyedüli népsajátság, amit útban találunk. Nincs már
24  IX |             róla, hogy az a pengetyű, amit annak a kezében láttam,
25  IX | Isis-tisztelethez tartozó attribútum, amit a szertartás alatt az egyiptomi
26  IX |              a két nagy elefántagyar, amit a caesar a Jupiter oltáráról
27   X |  elhagyatottságunkban.~… Eszembe jut, amit egyszer Kemény Zsigmondtól
28   X |              a zafirkék világításban, amit a tenger fölött delelő nap
29   X |              nem adná ki azt a rémet, amit ez egymaga képvisel; csörgőkígyó,
30   X |               feléje bajuszaikkal; de amit az arcátlan tengeri pók
31  XI |               érnem egy emlékgallyal, amit elhozok belőle.~Amint tovább
32  XI |             gazdag szellemi étlapból, amit szeret. Ebéd után, Bajaet
33  XI |            egy lírát a látogatóktól – amit bizonyosan elvesz tőle a
34  XI |    igazságszeretetem nem engedi, hogy amit e történetről saját adataim
35  XI |         aláírással „Fecit victoriam”, amit csak az érthet meg teljesen,
36  XI |           kínálják a kocsiban ülőnek, amit kinéznek belőle, hogy kedve
37 XIII|      elkeríteni. Azonban hozzáteszem, amit a falusi kuruzsló feljegyzett
38 XIV |           Elhagyom a sziget leírását; amit az enyimnél avatottabb tollak
39 XIV |                  Az írói díjat pedig, amit a kiadómtól kapok érte,