Rész
1 I | aki egy kerítőné, hogy amint a neje meghal, azonnal nőül
2 II | fiókjukban az életírásomat, hogy amint jön a hír, nyomdába küldhessék,
3 VI | hangosabbá válik a társalgás, amint innen is, amonnan is három-négy
4 VII | hajók; a fehér vitorla, amint a szivárvány színein keresztülvonult,
5 VII | látogatta meg álmomat többé.~Amint haza jutok, első dolgom
6 VIII| kell ám úgy fordítani, hogy amint meglátta az emberfia Nápolyt,
7 VIII| lehetetlenségeit tünteté elénk: amint a nap a Nisida sziget vára
8 VIII| mondanák: megbolondult.~Amint az éj leszállt, egészen
9 IX | elejére van festve Mercur, amint Fortunának egy pénzes erszényt
10 IX | üvöltését künn az atriumban; amint hármasával összefogózva
11 IX | a hamvvederbe tegyék, s amint egy új könnyzápor megeredt
12 X | összezsugorodva láthattuk meg; mert amint a spirituszt rátöltik az
13 X | betakarózott a köpönyegébe; de amint fölülről hosszú zsinegen
14 X | szívó köpöly, két sorban. Amint megragad velök valami élő
15 X | tengeri pók felé; hanem aztán, amint azt a zsinegnél fogva elrántják
16 X | de nem ugyan rák urat. Amint meglátja ezt a flagrans
17 XI | nyarat és telet egy képen.~Amint Pozzuoli kapuján behajtunk,
18 XI | emlékgallyal, amit elhozok belőle.~Amint tovább haladunk, egyre kezd
19 XI | csillag, a fáklya fénye, s amint közeledik, hallani lehet
20 XI | nehéz, ziháló lihegését, amint sebesen fut az öldöklő forróságú
21 XI | cseppfolyóvá lesz, s e csoda, amint a szent kápolnában a nép
22 XI | szavainak csendes mormogása; amint az aranyos hintót a veres
23 XII | hullámsánc a másikat követi: amint a part közelébe ér, egyszerre
24 XIII| természet alkotta barlangok. Amint a csónakunk végighaladt
25 XIII| bölcsőringatás. Hanem aztán amint elhagytuk az előfokot, s
26 XIII| hatalmas élő hegyormot, mely amint közelebb jön, eltakarja
27 XIII| tengeribetegségnek a bacilusa a félelem. Amint megijed valaki, már benne
28 XIV | fúrat le a barlangig; s amint abba világosság felülről
|