Rész

 1   I | alapeszmével.~Ez az én feladatom azzal a művel, amihez hozzákezdtem.
 2   I |          órakor ébresztettek fel azzal a szóval, hogy a „végek
 3  II |    nemzeti kegyelet tüntetett ki azzal, hogy arcképeiket megörökíté;
 4  II |        az ismeretes daliás alak, azzal a fekete körszakállal, a
 5  II |          vannak. Megpróbáltam én azzal már minden kertésztempót,
 6  II |         szíve sebet kap, s aztán azzal gyógyítja, hogy „kiszakítja”.~
 7  II |        Hof sírva jött fel hozzám azzal a szóval: „Én vagyok az
 8  II |      tőben. Életem jelképét. – S azzal folytattam a csendes járkálást
 9 III |     történetét vettem tanúságul: azzal szidnak, hogy idealista
10  IV |       kínzó Dejanira-köntösön, s azzal – majd szétrúgtam magam
11  VI |   sejtene. Azután elárulja magát azzal a fogai közt kiszalasztott „
12 VIII|          egész utcán találkozunk azzal az egymást keresztező szakadatlan
13  IX |       ősanyáink hímzésmintáit, s azzal bebizonyíthatnók, hogy milyen
14  IX |         az a másik? Az a Daphné, azzal a sistrummal a kezében.~–
15  IX |         Te bolond! Az a leányom.~Azzal leültetett egy sella curulisra;
16  IX |         hogy nem fogsz kérkedni.~Azzal fogtam a tabula ceramicát,
17  IX |         emberiek voltak. A férfi azzal igazolta magát: „Homo sum;
18  IX | foeminini a me alienum puto”3, s azzal kvittek voltak.~– Haj, haj! –
19  XI |        kezébe meg egy fáklyát, s azzal útnak eresztik.~Mi pedig
20  XI |          fújja a szél a fejéről, azzal a sok kakastollal. Délfelé
21  XI |          kezében van egy kolomp: azzal ő minden kapu előtt beharangoz.
22 XII |     növénytelen, sima, beterítve azzal a puha tengerfövénnyel,
23 XII |     keresztülbukik maga magán, s azzal előrelódítja messzire a
24 XIII|           A sovinizmus használt. Azzal, hogy nemzeti becsületkérdést
25 XIV |     folyik. Már most az amerikai azzal fenyegetőzik, hogy ha a