Rész
1 IV | volna: ha mellém állítom a nápolyi fővasút-állomás pénztárosát,
2 VIII| megindul a kocsik zaja; a nápolyi egylovas bérkocsik száma
3 VIII| kürtőnek.) Azonkívül is minden nápolyi oly animóval beszél, mintha
4 VIII| kifejezhetetlen, áldott nápolyi lég. Olyan idő van december
5 IX | amikkel egy egész terme a nápolyi múzeumnak megtelt, lelkesíték
6 IX | melyeket szakértő kezek a nápolyi múzeum termeiben osztályokba
7 IX | Láttam is ezt a szobrot a nápolyi múzeumban.)~– Tehát mikor
8 IX | Thraciában vagyunk. Szép nápolyi reggel, mely a jégesővel
9 X | használjuk távolságmérőnek.)~A nápolyi aquarium nem csupán a publikum
10 XI | most látjuk meg az igazi nápolyi eget, melyről annyit hallottunk
11 XI | nagyobb csillagok. Mikor a nápolyi égre felnéztem, nem lepett
12 XI | istenszobrot áttették e helyről a nápolyi múzeumba, az helyes takarékoskodás
13 XI | cibálják és pengetik azokat a nápolyi couplette-eket; a prímásuk
14 XI | táncolni. Már most nem tudom, nápolyi szokás-e az, vagy nagy-britanniai?~
15 XI | elkezdte a „Santa Lucia” nápolyi népdal gyönyörű áriáját
16 XI | és olcsók. A háromlírás nápolyi kesztyű túltesz az ötforintos
17 XI | mezza lira): a szó végét a nápolyi el szokta harapni; vannak,
18 XI | idegennek feltűnik az, hogy a nápolyi köznép között milyen ritkaság
19 XI | átvehetnék ezt az üdvös nápolyi szokást; micsoda bő jövedelemforrást
20 XIII| védelmezni, mint egy egész csapat nápolyi sbirró. S ahová bevonultak,
21 XIV | nekem is, a gőzhajóval jött nápolyi angolokkal, muszkákkkal
22 XIV | szárazföldi embernek.~Mikor a nápolyi gőzhajóval visszatértünk (
|