Rész

 1   I |               leányommal, vittünk neki egy-egy ibolyacsokrot, s mikor hazaértem,
 2  II |               ültette el, mindegyiknek egy-egy gyermeke nevét adva. Mikor
 3   V |              hol minden utcafordulónál egy-egy régmúlt század képével találkozunk.
 4   V | sárkány-alakokat, melyeknek mindegyike egy-egy hírhedett veronai kortárs
 5 VII |                pompája csupa nevetség. Egy-egy spanyol festőnek a képe
 6 VII |              másoló piktorok ott ülnek egy-egy bronzkemence mellett, és
 7 VIII|       gubbaszkodó rézrozsdás kupoláját egy-egy eldugott templomnak. A halmokat
 8 VIII|            tavasszal, a szél sem éles; egy-egy futó felhő pásztás esőt
 9 VIII|             már népviselet; alig látni egy-egy előrehajtott zsacskó alakú
10 VIII|             épületek közül alig tudjuk egy-egy tisztáson meglátni a tengert.
11  IX |          világosságot? Ablak nem volt; egy-egy négyszögű lyuk vasráccsal
12   X |           behúzódik valamennyi. Közben egy-egy heverő kagyló (pecten) felkerekedik,
13   X |        gommeux-k, táncolnak körülötte; egy-egy kis pók, mint valami kéregető
14  XI |     camalduliak tekintélyes kolostora; egy-egy sziklafal, melyen hangyák
15  XI |         mirtusz szegélyez. De még akad egy-egy vakmerő iringó (eringium),
16  XI |        durrogatnak ostoraikkal. Közben egy-egy szekeret látunk, melyen
17  XI |           melyből alig látunk előtűnni egy-egy katonai egyenruhát, annál
18 XII |            pedig nem vetődik más, mint egy-egy német regényíró, s másféle
19 XII |            koronáját a kertek szélében egy-egy százados mandulafenyő, melynek
20 XIII|           csüggött a bogok közé akadva egy-egy kis, ujjnyi hosszúságú bökle,
21 XIV |             későbbi császárok alatt is egy-egy szép vétkező, ki a római