Rész

 1   I |       túlsúlyát egymás ellen, s láttam, éreztem, mint törik össze
 2   I |        színdarabnak feldolgozva láttam, mindinkább megszerettem,
 3   I | nagyszerű temetése volt. Én nem láttam belőle egyebet, mint a koporsó
 4   I |   kétségbeesés utolsó perceiben láttam őt mindig megjelenni nevetve,
 5  II |          hogy „vas ember”, akit láttam dacolni a sors minden viharaival;
 6  II |         sors minden viharaival; láttam bátran megállni a helyét,
 7  II |         végighaladni és elbukni láttam – és akik most is itt vannak
 8  IV |      egyleti védasszonysággal: „Láttam nagysádnak az árváit; szegények,
 9  IV |    aminőnek menyasszony korában láttam. Hízelgő szóval beszélt
10  IX |  pengetyű, amit annak a kezében láttam, nem valami zeneszerszám,
11  IX | megszólal és szemeit mozgatja.~(Láttam is ezt a szobrot a nápolyi
12  IX |       füstöt csinált, hogy alig láttam tőle. Jó szerencse, hogy
13  XI |         az: itthon csak egyszer láttam hasonló színű eget; az 1841-
14  XI |   lepett volna meg, ha újra ott láttam volna azokat a csillagokat
15  XI |     írtam is felőle, de sohasem láttam: annálfogva tökéletlen fogalmam
16 XIII|         De sok ilyen üres hálót láttam én már – ekkora emberszakasztó
17 XIV |         én!” – mondá Hody úr – „Láttam én azt már panorámában.”~
18 XIV |       dolog; mert ámbátor én is láttam már a kék barlangot panorámában,
19 XIV |        aminőhöz hasonlót én nem láttam soha. Valóságos „istenek
20 XIV |     életemben ennél szebbet nem láttam. És ezzel bezárom. Most