bold = Main text
   Rész                                     grey = Comment text

 1  II   |      küzdött, áldozott, eszmélt, ennek élt. A neve Széchenyi István.
 2  II   |        csakúgy nevet az emberre! Ennek az ojtóágát boldogult jó
 3  II   |        mint a virág. S ahány fát ennek az ágaival nemesítettünk
 4  II   |       fekete ropogós „ökörszem”. Ennek a két ágát ketten ojtottuk
 5  II   |   növésben. És azután, ahol csak ennek a két törzsnek a dereka,
 6  II   |     dolgozószobám ablakai előtt. Ennek az ágacskáját ezelőtt mintegy
 7 III   |         álmodva.~Ha ez így tart, ennek nem lesz jó vége!~
 8  IV   |          a szép Itáliában. Talán ennek köszönhetem a következő
 9  IV   |       elég külső sikert aratott; ennek meg azt mondtam: fogadd
10  IX   |      nekünk jó volna.~De mire jó ennek a makarónievő nápolyinak
11  IX   |        övem mellől a stylusomat, ennek a hegyével a következő verset
12   X   |       megeszi és megissza.~Hanem ennek egy új fejezetet szentelek;
13   X   |        nevezik Dioltenes-ráknak. Ennek az a sajátszerű ösztöne,
14  XI   |    megszűnik. Eszerint valamikor ennek az egész templomnak odáig
15  XI   | halálosan szerelmes volt; s mert ennek a részéről viszonzást nem
16  XI   |  makaróni, osztriga-vendéglők, s ennek az árusai mind fennhangon
17  XI(1)|       Caligula a kecskére, mert „ennek” a „hajából” szokták készíteni
18 XII   |          nem akarja látni.~Pedig ennek az egy vendéglőnek a neve
19 XII   |         és egy tragédián. Dacára ennek igen jószívű és kellemes
20 XII   |         egy vízbuborék elpattan, ennek a hangja semmi; de ha trillió