Rész

 1  II|    élethíven megalkotva, délceg fiatal költői fej, az élet napsütötte
 2  IV|       én nekem jobban tetszik a fiatal hölgyek társasága, mint
 3  VI| tőszomszédunk, egy disztingvált fiatal szőke férfi odaszól hozzánk: „
 4  VI|      rájuk nézve egészen idegen fiatal leány, akinek az arca elárulja,
 5  IX|     hogy a fölött a szegény kis fiatal hajadon fölött siránkozzék,
 6  IX|      oka rá.~– Bizony hallod-e: fiatal koromban még Caligulának
 7  IX|      legnagyobb ékesszólással a fiatal leánya hallatára mondá el
 8  IX|    láthatták a falakra festve a fiatal leányok az istenek minden
 9  IX|      szolgáltak fel; engedelmes fiatal némberek, szabadelvű öltözetekben,
10   X|  reggelt.~Az én kedves öcsém, a fiatal természettudós, Apáthy,
11   X|       halászni. Mikor egy ilyen fiatal „táncos” elbeszéli a legutolsó
12   X|        mint élő korukban.~Az én fiatal magyar tudósom is megmutatta
13   X|  méltóan tud mosolyogni ránk.~A fiatal thüringi beledugja a kezét
14  XI|        Velünk jött az én kedves fiatal tudósom is, ki már Nápoly
15  XI|      érezzük melegíteni az örök fiatal földanya keblét. Itt még
16  XI|         Megszánta ez állapotját fiatal urának hű szabadonca, Ideus,
17  XI|       ráncos képű apáca biceg a fiatal háta mögött, aki, észrevéve
18 XIV|       ilyenkor.~Egyszer, nagyon fiatal koromban történt az, hogy