Rész

 1   I |   pamlagra, de ami a szememre jött, az nem volt álom, csak
 2   I |      kis idő múlva megint úgy jött, mintha újra vissza kellene
 3   I |      lelkemben az acél. Őtőle jött költői munkálkodásomhoz
 4  II |     borostyán!” Egyszer aztán jött az a láthatatlan kéz, mely
 5  II |  reggel az ősz öreg Hof sírva jött fel hozzám azzal a szóval: „
 6 VIII| tenger, amely, ahányféle szél jött, annyiféle színt váltott;
 7  IX |  tengerre, s addig vissza sem jött, amíg a rogus el nem hamvadt.~
 8  XI |    legnagyobb uzsorát. Velünk jött az én kedves fiatal tudósom
 9 XIII|      címere körül. S aztán ha jött egy magyar e halmok, e folyók
10 XIII|  emberek.~Az egyik éppen most jött át Capriról a postavitorláson. (
11 XIII|       derék kanonok is velünk jött a dereglyén, melyet előre-hátra
12 XIV | ekként nekem is, a gőzhajóval jött nápolyi angolokkal, muszkákkkal
13 XIV |       zápor, mely Capri felől jött; azonban nemsokára elvonult