bold = Main text
Rész grey = Comment text
1 I | pokróc ott a szobában végig de sok mértföldnyi útról beszélhetne,
2 I | levetettem magamat a pamlagra, de ami a szememre jött, az
3 I | abban. Ő már látott abban, de ajkai nem mondhatták el,
4 I | Az érverés sebes volt, de alig érezhető. Kezemben
5 I | mérve, ami az én bánatom.~De mikor az a kis darab kő
6 I | gyógyíthatatlan fájdalmat affektál; de oda akarom adni egész énemet
7 I | aki gazdag és előkelő, de akinek sürgetős szüksége
8 I | is lehetnek a valóságban. De énnekem viszont engedjék
9 I | Fogok én még ezután is írni, de hévtelenül, sugártalanul.~
10 I | mesék rejtélyeihez hajaznak. De nagy vonásaiban mindenki
11 I | hol izzaszt, hol dermeszt; de a tenger, ha egyszer meleg,
12 I | meleg, mindig az.~ ~De vajjon azért, hogy azt a
13 II | ő maga volt összezúzva; de nem a becsület!~A hatodik
14 II | egy lombos tőke, amelyen de csak egy böng sem volt.
15 II | ültette; megéledt, erős fa. De nincs rajta áldás. Csak
16 III | aki az álmát elbeszéli; de még bolondabb, aki meghallgatja”.
17 III | álomtündért.~Az álom nem igaz: de igazságos. Álmában a zsarnokot
18 III | világvárosok Argusz-szeme csak lát, de nem ismer. Végigjárhatom
19 III | megcsalhatja a feleségét, de a leányát nem.~Ketten tettük
20 III | hiszem, ez majd elálmosít: de az ellenkezőt tette velem.
21 III | csapongó képzelet hozott elém; de a munkáim összes tömege
22 III | a rossz szenvedélyeknek; de találtam ötszázat olyant,
23 III | derék realista író vagyok; de mert azok mellett a többséget
24 III | csoportosan adja az olvasó elé; de követelem, hogy az élet
25 III | van, bolond, aki tartja? De hát aki ezt állítja, az
26 III | szebb fele jobban tetszik, de azért nem vagyok idealista.~
27 IV | itten. Tudom, hogy ez igaz. De hát lehetséges-e azt változtatni?
28 IV | mellékszobában levőktől; de már akkor nincs ott sem
29 IV | hotel-omnibus megállt a Grand Hotel de Londres előtt.~Nagyszerűségben
30 IV | volna valami kandallóforma; de az egész hozzávaló fűtőszerszám
31 IV | praktikus egy intézmény! De hogy a díszes localitás
32 IV | adatott elő a színpadon, de ami elég külső sikert aratott;
33 IV | saját magáról, hogy ostoba! De végképp bekötötte a koszorúmat,
34 IV | kenyéren, vízen inkább; de több váltót ne írjunk alá!”
35 V | tanulmányozni, mint egy archívumot. De azt, aki csak egy napot
36 V | kétfelé osztja a várost; de több kő- és vashíd köti
37 VI | szépek ezek a faragott kövek; de én olyan földet keresek,
38 VI | magyar, senki sem beszél. De végre német szó is hallik.
39 VI | mint ha concertben volna. De annál hangosabbá válik a
40 VI | s elragadja a vonatot. De leginkább gondoskodva van
41 VII | most is tudnak még festeni, de istennőt nem: azok meghaltak. –
42 VII | tettünk a művészet terén, de mégis úgy kell éreznünk
43 VII | Veronában van, hanem Flórencben. De én most is azt mondom, hogy
44 VII | alá, mely éppen az Hôtel de ville előtt törik meg. Első
45 VII | hozzászokni e morajhoz; de később már igen jó álomringató
46 VII | a tenger volt előttünk. De nagyobb csoda volt ennél
47 VIII | dicke Freunde” vagyunk. – De ugyan hogy érezhették meg
48 VIII | harangok korán, sötét reggel; de azok sem olyan komoly, ünnepélytartó
49 VIII | felhő pásztás esőt szitál, de még az is langyos. Erkélyemről
50 VIII | belül tűz, kívül hó. – De ami legáhítottabb látvány,
51 VIII | S meglátni is érdemes, de hát még megérezni. Megismerni
52 IX | elvitathatatlanul. Ez nekünk jó volna.~De mire jó ennek a makarónievő
53 IX | vezetnek fel a magasba; de én azt hiszem, hogy azok
54 IX | partot messze előbbre tolta. De mivel kereskedhettek? Hisz
55 IX | volt a város előkelő része. De minden olyan miniatűr benne,
56 IX | nagyobbszerű volt Pompejinál; de tízméternyi lávasalak fekszik
57 IX | Papnak lehet ellenmondani, de papnénak soha. – Fogok egy
58 IX | Milyen elmés szójáték! – De az is csábított, hogy házigazdám,
59 IX | decolletírozott istennővel.~De mind nem akadt meg az én
60 IX | szép az a római tunica, de nem szabad így belehízni.~
61 IX | hát drága rúgás volt.~– De azt csak láttad, mikor a
62 IX | Én is meg akartam nézni; de a csúf Meleager nem bocsátott
63 IX | szeme is megakadt rajtam, de nekem nem tetszett a felség,
64 IX | gondolta, és nem mondta, de tette: „Nil foeminini a
65 IX | hetedik conviva is volt ott, de annak már nem jutott hely
66 IX | nem is én írtam volna a „De arte amandi”-t.~Az étekfogásoknak
67 IX | meg fog egy embert ölni. De hol vegyenek egy olyan embert,
68 IX | drámai hatást fog szülni; de hol vegyenek hozzá olyan
69 IX | disztichonokat.~– Az akkor volt: de én azóta a palesztinai vallásra
70 IX | borbély eret vágott rajta, de már késő volt. Le kellett
71 IX | compellis non svaveolens.”6~De már erre a döcögős versre
72 IX(6)| Óh Meleagre, ki éltedben de sok illatot osztál,~
73 X | sejtszövetek titkairól.~De hát beszéljünk magáról az
74 X | angyal is; emberevő cápa; de ez még csak akkora, hogy
75 X | szentelek; fenntartva pièce de résistance-nak „a rákok
76 X | betakarózott a köpönyegébe; de amint fölülről hosszú zsinegen
77 X | magát „paguri”-nak híja; de a tudósok inkább nevezik
78 X | s fel a kölcsönzött cul de Paris-val a hátulsó részükön.
79 X | megkísérli előbújni az ágy alól; de egy gyöngéd legyintés a
80 X | hangos kacagásra indítja; de nem ugyan rák urat. Amint
81 X | boldogságuk elrablója után.~De íme, mit gondolt ki a ravasz
82 X | öklelnek feléje bajuszaikkal; de amit az arcátlan tengeri
83 X | jobban, mint – – – no, de „exempla sunt odiosa”.~
84 XI | takarékoskodik a pénzben, de vesztegeti az időt, az fizeti
85 XI | Januariust az oroszlánok elé, de azok nem bántották; itt
86 XI | regényemben írtam is felőle, de sohasem láttam: annálfogva
87 XI | ez a fa él, nincsen tél. De azért mindig titokteljes
88 XI | lehetne: – ha akarna! – De nagy az ő igénye; vulkánt
89 XI | csak a mirtusz szegélyez. De még akad egy-egy vakmerő
90 XI | át ott kellett maradnia. De hogyan lehetett az, hogy
91 XI | a kagylók? Örök talány!~De nem kisebb talány az, hogy
92 XI | Saturnin neje, Paulina. De amilyen messze szállt a
93 XI | egy édes önfeledkezésért; de mintha csak egy istennőszobornak
94 XI | egy híres vendéglő, „Hôtel de la Russie”, ahol írott betűk
95 XI | branzinóra telik. Azt is de sokáig hozzák!~Utazónak (
96 XI | hüvelyekkel.~Még egy rövid (de senkinek nem ajánlandó)
97 XI | nap meleg, mint nyáron, de mégis rövid, mint nálunk
98 XI | megérzett, hogy az beteg már; de azért az valami oly megkapó,
99 XI | alakjaikat nem lehetett kivenni.~De hát „ki” lehetett az a nő
100 XI | Nápolyban lakik a próza. De ez meg aztán olyan nagy
101 XI | remekek után fitymálva mellőz; de az én szobortalan hazámban
102 XI | mert egy költő építette, de még inkább azért az oltárképért,
103 XI | most érkezett meg Leonardó de Pittoja remek oltárképe,
104 XI | mind méltó megemlítésre; de amiben Nápolynak a lelke
105 XI | kell, s nemcsak a kocsin, de gyalog is bejárni, mert
106 XI | szebbik fél”. Nemcsak nekem, de minden idegennek feltűnik
107 XI | tekintetben kényeztetve. – Ah, de itt látok egyet szembejönni:
108 XI | kincsek vannak felhalmozva. De sok pénzt el tudnék itt
109 XI(1)| füvész neve is: „kukojca; de nem merem megkockáztatni,
110 XII | futamodásnyira (nem távgyaloglóét, de aszmatikusét véve) fekszik
111 XII | ember, akkorra megéhezik. – De különösen meglepett a cocumellai
112 XII | hogy jól kizsémbeljem. De hát lehet is a tenger színe
113 XII | elpattan, ennek a hangja semmi; de ha trillió vízbuborék elpattan
114 XII | nálam ritka vendég; pedig de szeretek vele egy asztalnál
115 XII | zergevadász meg a masírozó katona; de nem az íróasztal rabszolgája.~
116 XIII | a narancsfa-tenyészetet; de már a gyümölcsterhes fák
117 XIII | már elmarad a narancsfa; de még mindig kedvez az ég
118 XIII | eltanulni szeret tőlünk; de le nem fordíthat a maga
119 XIII | színház előadás után. – Hej, de volt is becsülete a magyar
120 XIII | tenger is tud megcsalni!~De sok ilyen üres hálót láttam
121 XIII | gőzössel átlapátolni Capriba; de hát nekünk kellett ez a
122 XIII | tenger”, a mi Balatonunk! De nem kell azon nevetni. Jártam
123 XIII | födelén nemcsak az utasok, de még a kutyák is mind tengeri
124 XIII | imádságod annak a jó papnak; de meg a jó Istennek is: mikor
125 XIII | egyenkint áthajigált a bárkába; de már mindent nem tudott áthajigálni. „
126 XIII | a fia volt a hullámnak, de amott jön az anyja! Héj,
127 XIII | nemcsak felhajít bennünket, de ágaskodtában fényes, zöld
128 XIII | embernek a gyomra gondolkodni. De mi a patvar szüksége van
129 XIII | félni, ez a prophylacticum.~De hát hogy is lehetne félni
130 XIII | tengert pedig veresnek.~De azért sem hagyom magam legyőzni.~
131 XIII | Keményen attakírozott a huszár, de a francia is vitézül ellenállt;
132 XIII | karikára kunkorodott farka!” De már ezt nem tudta a francia
133 XIV | caesar fiától a pofont; de megfizetett érte Livilla:
134 XIV | szakácsművészetnek nem remekei, de szörnyetegei, miknek végén
135 XIV | Nem halok még meg!”)~– De bizony csak meghalsz! –
136 XIV | hogy megismerkedjem vele. De ez az érzés valami leírhatatlan.
137 XIV | valami hasznomat ide alant. – De bizony mondom, nem jó lett
138 XIV | hogy színről színre lássam; de nem lehetett, a tenger nem
139 XIV | Megteszi, amennyi esze van!~No, de ha nem láthattuk meg a kék
140 XIV | Sorrentóba: szép volt az, de nem kérek belőle másodszor).
141 XIV | istenek hídja”. Nem hét, de hetvenhét szín ragyogott
|