10-atell | ateng-camal | campa-effel | egben-erdob | erdos-fesze | feszi-gyomr | gyors-hotel | hozat-kapca | kapha-kiser | kisfa-latsz | latta-megen | meger-multa | multk-olasz | olcso-quem | qui-sybil | sycop-takar | tala-trist | tromb-venek | venio-zuzt
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1001 IV | veronai nagy vendéglő két nagy campanile között fekszik, s azok egymás
1002 IV | sarkantyúval, míg megadta magát. A campanilék órái hat órát ütöttek reggelre,
1003 IX | mely alá ez van írva: „cave canem”. Beljebb a tablinumban
1004 IX | matrónák nem: egyébiránt canephorák szolgáltak fel; engedelmes
1005 IX | conviva a kínált tálat a canephorával együtt találta megtartani,
1006 XIII | szétvetve a kezét-lábát: „Herr Capitän! ich fahr nicht weiter!
1007 XIII | s az parancsolt az egész Capitanatóban. Amott a hófedte hegyek
1008 XIII | harangoztak Anacapriban, mikor a Capri-sziget kikötőjében partra segítettem
1009 XIII | haladt a sajkánk felfelé, Caprinak. A hullámok aztán most már
1010 XIV | lett volna ezt az utazást Caprinál kezdenem.~Elhagyom a sziget
1011 XIII | egyik éppen most jött át Capriról a postavitorláson. (Az is
1012 V | képmásait is, mellettük az öreg Capulettit; Rómeónak az arca olyan,
1013 III | erősebbet mondott Miklós cár, mikor kiadta az emlékezetes
1014 XI | márványból, itt ezek a lyukak a carcerek: innen eresztették ki a
1015 IX | verseket írtam – s nem is a „care pater”-től.~Úgy kerültem
1016 IX | minden tagja hajas. Aztán, ha Carinusra hallgattam volna, az enyém
1017 XIII | onnan jön a neve, hogy „Carnivoro” húsevő, ember-elnyelő),
1018 XI | maga palotájába, a félreeső Casertába, ahol senki sem látja, s
1019 IX | született.~No, most itt, a Castor és Pollux házánál, bevágok
1020 IX | aki amellett a szegény cataneaiaknak lehúzta a bőrét a hátukról.~
1021 IX | részletesen előadta, s a szigorú Catóról is kiderítette, hogy bizony
1022 IX | mely alá ez van írva: „cave canem”. Beljebb a tablinumban
1023 II | elővette Czakó Csengery céllövő pisztolyát az asztalfiókból,
1024 IX | fog ajándékozni a szent célra. – Így lesz az én talentumomból
1025 XI | faragottnak, az elveszi, célt érsz”. És elmondta urának
1026 IX | mint hogy a mások moreseit censeálja; félbeszakította az érdekes
1027 VII | pompás rózsabokrétát ötven centesimeért vesztegettek, mi huszonöt
1028 XI | utánzata papírmaséból, 50 centesimo; rengeteg mennyisége a sétapálcáknak
1029 IX | kérkedni.~Azzal fogtam a tabula ceramicát, s kihúzva övem mellől a
1030 IX | mondása: „Quanta species! Sed cerebrum non habet”; olajtól csepegő
1031 XIV | sem baziliszk szeme, sem cethal ámbrája, sem szűz leány
1032 IX | Eumachia papnő azt a nagyszerű chalcydicumot Pompejiben, melynek oszlopcsarnokai
1033 IX | amelyhez én írtam a prológot, a Chalcydion javára. Elmondta nekem a
1034 XIII | viadalban egy francia lovas chasseurrel. Keményen attakírozott a
1035 XI | is.~A legelső látogatói a Chiajának korán reggel a halászok,
1036 VI | beszél. Csak az első pohár chianti vagy Marsala után oldódnak
1037 VIII | narancsot hámoz, másik a chiantis palackot emelgeti. Hát biz
1038 IX | vaságy, vasláda, főzőedények, chirurgiai szerszámok, urnák, fazekak,
1039 IX | somfordált oda hozzám, s a chlamyssa ráncai alól rejtegetve elővont
1040 XI | olyan infámisul fújják, cibálják és pengetik azokat a nápolyi
1041 IX | Ezeket az edényeket verte Cicerónak a hátához a felesége, az
1042 XI | bizonyosan elvesz tőle a cicerone.~Szép este volt, mire Nápolyba
1043 XI | behajtunk, egyszerre körülfog a cicerónék egész raja, szolgálatait
1044 V | színházhoz is elvezetett a ciceronénk, melyet nemrég ástak ki
1045 X | vigyáz, azalatt ez a vakmerő cicisbeo odalopózik, felmászik az
1046 X | előtt, hogyan fogatta el a „Cickével” a „tapsifülest”.~S ez mind
1047 XI | újságszatócs, viaszbábok, cifra gyertyák, bicsakok, fűrészek,
1048 XIII | nekitürkőzéssel elkeríti a huszár nagy cifrán; „Tarka kutya kurta karikára
1049 VI | üvölteni, a szó végtagját cifrára elnyújtva, mindaddig, amíg
1050 XI | Serapis-templom oszlopainak csak a fő cifrázatai maradtak ki a hullámsírból.~
1051 XIII | mond a magyar közmondás: „a cigány nem hal a vízbe” (nem lesz
1052 III | megérkezés, ugyanazok a cigányok Érsekújváron, ugyanaz a
1053 II | átgázolhatlan bozót, tüskés ciher: jó tanyája a rókának és
1054 XI | az, hogy mind „otthoni” cikk. Itt semmi külföldit nem
1055 XI | csigák; és a pazarló fényűzés cikkeitől kezdve a mindennapi élet,
1056 XI | láncolatot képez a népies olcsó cikkek ponyvabazárja.~A csipkésbolttal
1057 II | már akkor jelezte, hogy a cikkemet közölni fogja.~Tehát a tanulmány
1058 XI | gyönyörű zöld erdőben virágot, ciklámeneket, amiknek most van itt a
1059 IV | a szél, zápor és jégdara cimbalmozott az üvegtáblákon, s az öt
1060 XIII | a félelmes rablóvezér, cimborája a reakciónak, a sötétség
1061 IV | koszorúmat, mikor egyik-másik jó cimborámnak, aki odajött hozzám, hogy
1062 XI | történetet, melynek ez a címe: „Anubis”.~Római történet:
1063 V | nyirok és piszok, csak az ősi címer, a „Kalap” kőből kifaragva,
1064 V | a nagy emberek alakjait cinkből, vasból, s bekenik bronzpatinával;
1065 XI | melynek tagjai, ruhájuk és cipőik megviselt állapotja miatt,
1066 IX | fehér ingszövet, a szőtt cipőtalp és a hamvvedrek s a velük
1067 XI | római colosseum, a veronai circus (hát még az ó-budai amphitheatrum?)
1068 IX | pedig most tartanak a nagy circusi mutatványok, a pladiatorok
1069 V | odafaragja a magáét „Kiselak”, a cirkusz legszebb díszét, a magas
1070 IV | fel mindjárt.~Addig-addig cirógatott, míg rá hagytam magam vetetni;
1071 IX | halacskáknak való medence s a cistosónak nevezett kertben éppen csak
1072 VIII | gyümölcstől hajladozó narancs és citromfák. Aki ezt lefestené, azt
1073 XII | köröskörül mindenütt narancs- és citromligetek – nem ligetek, erdők, megrakva
1074 III | gazeuse-öt; akinek tetszik: citrommal, akinek jobban tetszik,
1075 XII | gyümölccsel. Narancsnak, citromnak annyiféle válfaját látjuk
1076 XI | kifogyhatatlan forrása a citromvíznek, mely szökőkútként csorgatja
1077 VIII | itt is, mint mindenütt a civilizált világban, az uraságoktól
1078 XI | Scelestum poena, pede claudo.”) Csakugyan sánta. Egy
1079 IX | rézquadranssal fizette ki. Clodia beperelte miatta, s azóta
1080 IX | jutott, hogy ugyanezt a Clodiát egyik imádója, akitől egy
1081 IX | perében) a húgával, a szép Clodiával akarja neki az ügyvédi honoráriumot
1082 IX | Terentia, mikor megtudta, hogy Clodius (akit Cicero oly szépen
1083 XII | De különösen meglepett a cocumellai narancsligetben a narancsfák
1084 XII | állandó törzstelepese van a Cocumellának, akik évről évre itt töltik
1085 IX | Cicero oly szépen kimentett a Coelius elleni perében) a húgával,
1086 XIII | be messze a tengerbe egy cölöpökre vert híd, melynél a bárkák
1087 IX | tricliniumban, s csak rám várnak a coena megkezdésével.~Én tehát
1088 IX | Hölgyek nem vettek részt a coenában. Jól megértve, tisztes matrónák
1089 XIII | A negyedik matróz, aki a cókmókunkat hozta, annyit meg tudott
1090 XIII | szokás szerint) útravaló collatiót csomagoltatott a számunkra,
1091 XI | megnézetlen hagyjuk; a római colosseum, a veronai circus (hát még
1092 II | valami I. Napóleonból és Columbusból; úgy nevezi az utókor, hogy
1093 IX | odore: ~Mortuus ast plures compellis non svaveolens.”6~De már
1094 VI | mind halkan beszél, mint ha concertben volna. De annál hangosabbá
1095 IX | el nem hamvadt.~Siettem condoleálni a gyászos özvegynek. Ott
1096 XI | rézpénzt vált, s az elegáns confectionner kiakasztott mantilljainak
1097 V | Loggia, a hajdani Palazzo del Consiglio hosszú oszlopos tornácai,
1098 X | valóságos közkeresetre alakult consortium: az actinia odacsalogatja
1099 XI | izenetét. A faragott bálvány consortiumban áll egy eleven bálvánnyal,
1100 X | másikkal a másikat, a nagy constabler-ollójával pedig megragadja a halacskát,
1101 IX | Meleaper és a meghívott convivák már türelmetlenül vártak
1102 IX | volt az aedilis, Marcus Coribantus; hosszú, száraz termet,
1103 IX | se így beszéltél, mikor Corinnához írtad azokat a bizonyos
1104 VIII | urasági landauerek, pajkos corricoló és csattogó bérkocsik üldözik
1105 IX | Viselnek-e camaeákat a cothurnusokon? Használják-e még a fibulákat?
1106 XI | pengetik azokat a nápolyi couplette-eket; a prímásuk énekel, gitározik
1107 XIII | gyakorolta kegyetlen hatalmát Crocco, a félelmes rablóvezér,
1108 XIV | trottyokat) botrányos módon csábítá gonosz életre, ide lett
1109 IX | elmés szójáték! – De az is csábított, hogy házigazdám, akinél
1110 XIV | éppen Sappho? Őt is így csábította a tenger, mikor a szédítő
1111 XI | tudomása van felőle, hogy a csábos szépség neve volt: „Victoria
1112 XIV | lettek üldözők. Akiknek a családja gyászt tartott a Sejanus
1113 III | testvéreimet, királyomat és családját és aztán (most nevessetek
1114 III | leveti láncait, s elhagyott családjával ül az otthoni tűzhely mellett;
1115 IV | tanúsított, és a derék magyar családtól, a jó Ungeréktől, kiknél
1116 XI | tőrbe ejtett. Hanem nagyon csalatkozott. Paulina felséges haragjában
1117 IV | felkacagni. Van annak más csalhatatlan jelensége is. Elkezdtem
1118 X | palackból.~Erre aztán a csalódott polypus durcásan száll vissza
1119 XI(1)| perruquier, hogy meg vagyok csalva kecskemódon. Ez adatot ezért
1120 XII | felénk köpköd, arcunkba csap; itten látjuk meg, hogy
1121 II | kipróbálja rajta! És mikor a sors csapásai megszűntek, vagy legalább
1122 II | választott ki, hogy minden csapását kipróbálja rajta! És mikor
1123 XIII | védelmezni, mint egy egész csapat nápolyi sbirró. S ahová
1124 X | szerteszét terjesztgeti a csápjait, hogy mi volna még? Az étvágy
1125 X | szívóedényük, 8 mirigyük, 64 csápjuk és 8 szívókarjuk. Rettenetes
1126 II | mintha vásárt akarnék vele csapni, nem. Magam iszom meg a
1127 XIII | idézett elő, hogy a kétfelé csapó folyam lesodorta a medrébe
1128 III | is írtam össze, amelyeket csapongó képzelet hozott elém; de
1129 XIV | Tiberius palotájának a csarnoka istálló. Ahol a világ ura
1130 IV | szobában, aztán a színház csarnokában; azok a koszorúk; a gyászdal;
1131 XI | vendéglők gázvilágított csarnokaiba be nem bocsáthatók; csupán
1132 XIV | és drágakövekkel kirakott csarnokokban éjjel-nappal váltogatták
1133 XIV | rémjeleneteket, miket Róma császárja Capriban végigálmodott.~
1134 X | a tengeri nyúl, a római császárkor hírhedett méregtermesztője;
1135 IX | aki azt merte mondani a császárnak, mikor a hangját dicsérte,
1136 XI | Római történet: Tiberius császársága alatt játszik. Rómában a
1137 IX | Flaminius egy hadvezér, aki a csatába indul. Magával viszi a kedvesét,
1138 III | aludtam olyan mélyen, mint egy csatából fennmaradt, akinek mindegy:
1139 III | dulakodás képe jogosult faj; a csatatér leírása már nem az? A részeg,
1140 I | volt a nászutazás! Véres csatatéreken keresztül, ostromolt városok
1141 II | paripa nélkül odamenni a csatatérre, hol irgalom nem ismerő
1142 XI | ez a rom itt? Összekötő csatorna három öböl között: az egyik
1143 V | maga az a sziklába vágott csatornázás, mely azt az áradások és
1144 XIV | lehet utána elmondani, míg csattanása felhangzik. Sapphicust?
1145 II | szeretetére, a kalapács csattogása között; az általa feltalált
1146 VIII | landauerek, pajkos corricoló és csattogó bérkocsik üldözik egymást.
1147 VIII | melyek között a cserző csáva bűze még légtisztító ámbra!
1148 X | áll, a farkával kígyószerű csavargást mívelve.~Bámulatos szép
1149 X | pók, mind szeretetre méltó csecsebecse ehhez képest.~Először csak
1150 XI | angol kesztyűn. Ami pedig a csecsebecsét, a színes népalakok szobrait
1151 III | a szobatűztől. Kiáltok a cselédek után, a másik ajtót keresem,
1152 XII | fűtő kandallók, jószívű cselédség, ami első beléptünknél kellemessé
1153 IX | hizlaltak és végül a legritkább csemegét, a Lucullus által csak a
1154 II | gyümölcsmagot, s mikor azokból csemete lett, én magam ojtottam
1155 IX | Meleagrát, apjának egyetlen csemetéjét, s felvilágosított róla,
1156 XI | most csak a reményteljes csemeték vannak otthon; mamáik reggeli
1157 II | nevét adva. Mikor aztán a csemetéknek szűk lett a cserép, odahozta
1158 VIII | Idekinn a Chiaján méla csend van, addig alhatunk, ameddig
1159 X | kutyatej-forma ágakkal.~No, most csengetnek, kezdődik az előadás.~Egy
1160 XII | órakor ebédelni? A Cocumella csengettyűje („remete harangja siketes
1161 XI | a zsibvásárra?~Ah! Most csengettyűszó hangzik.~Ráismerünk: ez
1162 XI | zászlót, mellette egy másik a csengettyűt, azok mögött jön két klerikus
1163 IX | cerebrum non habet”; olajtól csepegő hajfürtökkel és borotvált
1164 XI | amelyeken szent Januarius vére cseppfolyóvá lesz, s e csoda, amint a
1165 II | csemetéknek szűk lett a cserép, odahozta hozzánk, hogy
1166 XI | szappan, szita, bádogedény, cseréptányér, repülő könyvárus ponyvairatokkal,
1167 II | mást.~Itt van egy szép nagy cseresznyefa, a legjobb fekete ropogós „
1168 XII | még azonkívül nagy hosszú cseresznyefák nyúlnak ki közülük, amiknek
1169 II | spanyolmeggy túlnőtt a szomszéd cseresznyefákon, s emberderéknyi vastag
1170 IX | Pontus vidékéről: valódi cseresznyét. Ez még akkor ritkaság volt;
1171 II | fabimbók, hogy pattannak ki a cseresznyevirágok közös burkaikból; hogy követik
1172 XI | ez a fenék tele van nőve cserjével, virággal: nagy fát, melynek
1173 IV | íróasztalomhoz, ottan hever az én jó cserkesz kindzsálom, ez az a tőrforma
1174 VIII | illatnak, melyek között a cserző csáva bűze még légtisztító
1175 X | a tournure-nek használt csiga hátára oda van nőve rendesen
1176 IX | húsába; fején a haja ezer csigába tekerintve, s diadémmal
1177 XI | szemöldök, nagy fekete szemek, csigabiga száj. Kár, hogy apáca. Azért
1178 XI | a tenger alá, ameddig a csigafúrás felső széle tart, és századokon
1179 X | pofonokkal, kirohan a sámfával a csigaházból, s olyat lök a mancsaival
1180 X | tetejébe.~Oda pagurik, a maguk csigaházukkal nem tudtak utána mászni
1181 XII | fekete, mint a vaspor: közte csigahéjak, égszínkék sépiák teknőcskéi.
1182 X | ösztöne, hogy a farkát üres csigahéjakba dugja bele; a természet
1183 X | visszavonulásra kényszeríti a csigakalodába.~Eközben egy szemtelen tengeri
1184 XI | van lyuggatva ezektől a csigáktól. Sűrűn, mint a darázsfészek
1185 VIII | a drága jó makarónit, a csigalebbencs, macskanyom s más efféle
1186 X | ifjasszonyon, hogy az felfordul csigástól, actiniástól, s akkor aztán
1187 IX | egész menyhalat, egy tál csigát, harminc tojást, s megivott
1188 II | lenni idefönn levéllel, csilingelő fürtökkel – most hallgat
1189 XIV | felől biztos Capraeában, a csillagjós, akinek a számára caesar
1190 XI | egyszerre megjelentek a nagyobb csillagok. Mikor a nápolyi égre felnéztem,
1191 XI | ott láttam volna azokat a csillagokat a nappali égen.~S egész
1192 X | feldíszítve korallokkal, tengeri csillagokkal; a tengerfenék kertjei a
1193 IV | toilette-je nagyon szerény.~Csillagos éj volt, mire Veronába megérkeztünk,
1194 X | úsznak a belépő vendég elé a csillogó pikkelyű, aranyszemű, tüskés
1195 X | szökéseket tesz, hogy azt nem csinálja utána semmi balett-táncos (
1196 VII | bronzkemence mellett, és csinálják kicsinyítve a Cytheréket
1197 III | az ismerősök glosszákat csináljanak afelől, hogy egy gyászoló
1198 IX | Hát, szent Anubis! Mit csináljon az ember? Ez van most divatban.
1199 XIII | délolasz típus.~Már most mit csináljunk, hogy a tenger ő felségénél
1200 X | operettszöveget lehetne ebből csinálni?~Úgy hiszem, hogy ez a tárgy
1201 IX | kanóccal, amely akkora füstöt csinált, hogy alig láttam tőle.
1202 XIII | nemzeti becsületkérdést csináltam a dologból, csakugyan szerencsésen
1203 XI | azonban egy kis vargabetűt csináltat velünk az oroszbarátság.
1204 XIII | éppen az odavezető utat csináltatják: kocsival nem lehet rajta
1205 IX | szerephez megfelelő új álarcot csináltatni. A réginek nem elég széles
1206 VII | ember az Istennek: „Mármost csinálunk újat!”, s ketten megalkották –
1207 XI | már belépti díj mellett. Csinos kerek tavacska: nagyságra
1208 XI | porcelán, majolika, a selyem és csipke, a gyönyörű üvegáruk, az
1209 X | melyeknek a teste finomabb a csipkénél, átlátszó, mint a cukorfonál;
1210 XI | cikkek ponyvabazárja.~A csipkésbolttal szemben árulják a gyapotharisnyákat,
1211 IV | annál fogva mind megeszi a csirkemájat!” – Folytasd! A hippogriff
1212 III | észre, hogy nincs a lábamon csizma. A lázas álmok szörnyeit
1213 X | kifordítja magát, mint a csizmadia a sarut, s ismét elbújik
1214 V | lefolyt, most egy foltozó csizmadiának szolgál lakásul, az erkélyről,
1215 V | Júlia ölelkezett, talpatlan csizmák és papucsok lógnak alá;
1216 X | rákoknak; azért kénytelen rá csizmát húzni, hogy járás közben
1217 II | játszanék vele, szájába fogta a cső végét. Alig hallatszott
1218 I | aztán elmesélte nekem e csodaember történetét. Nem szégyelltem
1219 IV | zubbonyt!” S az őrültek csodaerejével nagyot szakítottam a kínzó
1220 VII | mondhatnám kétféle színből, ilyen csodaerőt kidomborítani? Ki bírja
1221 XIII | égről a hegyek mögé.~Valami csodahatású világításban volt a táj;
1222 X | Európában, mely a tengervilág csodáit, rejtélyes életét gyakorlati
1223 I | tagadják, hogy a teremtés csodája, az ember, két részből áll:
1224 XI | elsüllyedt romokat, népek csodájára, s ugyanakkor egy új hegyet
1225 X | mellette a tekergő kígyó alakú csodák; meghátrálnak előle a fertelmes
1226 IX | hallanod kellett, hogy a csodaszép Poppaea meghalt; mint suttogják,
1227 XIV | használt már neki semmi csodaszer; sem baziliszk szeme, sem
1228 I | igaz szabadság utáni vágy csodatetteinek hőse, Benyovszky Móric.~
1229 XIV | felváltva; s aztán ez az egész csodatünemény visszatükrözött a tenger
1230 XIV | pirosra lettek festve; a csodavilágítástól beragyogott arcok úgy tűntek
1231 II | társalkodom velük – mikor csöndes éjjel a zárt ajtó megzörren,
1232 V | kolostor falai képezik. A csöngetésre kinyílik a kapu (két garas
1233 XI | bicsakok, fűrészek, tamburinok, csörgettyűs dobok, a százlírás porcelántányérral
1234 X | amit ez egymaga képvisel; csörgőkígyó, hiéna, keselyű és madárevő
1235 X | világosságot, s alulról csöveken a megújuló tengervizet.~
1236 XI | Hanem földanyánk ajkának csókja után ne vágyjék halandó
1237 I | hogy azért valaki a múzsája csókját elfelejtse? Talán jő valami
1238 II | joviális alakra, aki egy csokoládészínű kabátban, mely a hátán kezdett
1239 XIV | gőzhajóval visszatértünk (a csolnakot üresen eresztettük vissza
1240 XIII | szerint) útravaló collatiót csomagoltatott a számunkra, amire nagy
1241 IX | hogy megakadt a szemem egy csomó félig törött, csorba fülű
1242 V | magas, s az Adigén nem lehet csónakázni a zuhatagai miatt.~Még egy
1243 X | aztán meg felülni a táncoló csónakba, s nekiindulni a hánykódó
1244 X | fejből két tömlő megy fel a csónakig, az egyiken friss levegőt
1245 IX | szállnia a Styxhez. Charon csónakját féltem nagyon!~Nemsokára
1246 XIV | ilyen magasan jár, nem lehet csónakkal belemenni. S ekként nekem
1247 XIII | mély, sötétkék örvényt, csónakod lesikamlik a fenekére gyorsan,
1248 XIII | kőgát van, melyről a kisebb csónakokba szoktak szállani. A nagy
1249 X | hirtelen jelt adni odafenn a csónakosoknak, hogy húzzák fel. Hát mikor
1250 XIII | alkotta barlangok. Amint a csónakunk végighaladt a part mentében,
1251 IV | gyertyagyújtástól, amíg éjjel a gyertya csonkig leég.~Sehogy sem értem,
1252 III | árnyoldalait élethűen részletezve csoportosan adja az olvasó elé; de követelem,
1253 III | mint helyzetekben: s azokat csoportosítják mesterségesen; hanem azért,
1254 XIV | Volt egy napja, amikor csoportostul írta alá a kivégzéseket:
1255 XIII | egy száműzött zászló körül csoportosuljanak. Magyar vezérük volt, s
1256 IX | egy csomó félig törött, csorba fülű amphorán, discuson
1257 XI | tavacska: nagyságra hasonlít a csorbai tóhoz a Kárpátok közt, vagy
1258 XII | hotelekkel, amelyek mindig csordultig vannak angol és muszka hercegekkel,
1259 XI | citromvíznek, mely szökőkútként csorgatja illatos sugarát, dinnye,
1260 IV | halántékaimban, a verejték csorgott a homlokomról. – Most már
1261 XIV | rémülettel, hogy a torony csóválja a fejét. Alulról, az utcáról
1262 XII | magasából hosszú füzérekben csügg alá a kőlakó szaka-virág,
1263 XIII | benne semmi. Csak itt-ott csüggött a bogok közé akadva egy-egy
1264 VIII | képes elkerülni benne; sár, csülökig érő; szemét, változatos;
1265 IV | sütni; a fejemben megvan: csülökre, Pegazus! Most muszáj írni!
1266 IX | meg akartam nézni; de a csúf Meleager nem bocsátott Rómába.
1267 I | kereszteltek engem Móricnak, hogy csúfol vele minden gyerek. Akkor
1268 IX | s azóta Quadrantinának csúfolják. Ellenben ugyanaz a gavallér
1269 I | elég volt a keresztnevem csúfolódásnak. „Móó-ric!” Sírva kerültem
1270 II | rak az ágaik közé, s onnan csúfolódik le rám, hogy „te fiú”. Mind
1271 I | többé a keresztnevemet; aki csúfolt érte, az üstöke bánta.~Később
1272 X | egyszerre megmozdul, a csuklyáját hátraveti, s kifordul a
1273 XIV | néptől, mely nemrég porban csúszott előtte. Livillát elküldték
1274 IX | ismerhették a náthát és a csúzt, hanem a fogfájást igen,
1275 IX | hordó. Én azonban a magam cubiculumába térve, mécset kértem, hogy
1276 IX | ittasan; s a szolgák által a cubiculumokba félrevitetett. Meleager
1277 IX | rendeletet, hogy melyik lesz a cubiculumom.~– Hát ismersz te engem?~–
1278 I | is emlékszem: legyőzte a cudar halált, azt a fojtogató
1279 X | csipkénél, átlátszó, mint a cukorfonál; minden hártyánál vékonyabb,
1280 VI | szerencsésen a közszemlére kitett cukorperecekig jut a lakoma, akkor egyszerre
1281 X | alá s fel a kölcsönzött cul de Paris-val a hátulsó részükön.
1282 IX | Drusillához.~– Itt jön éppen a culinából.~Majd megnémultam. Hisz
1283 XIV | isten. „Divisum imperium cum Jove caesar habet.” (Osztva
1284 X | nem szakítaná róla. Olyan cuppan utána a szívó köpöly, mintha
1285 IX | utcába, hogy a szemközt jövő curriculumok tengelyei a falhoz ne kenjenek,
1286 IX | megérkezve, jól tudtam, hogy a curriculumomról le kell szállanom, mert
1287 IX | Azzal leültetett egy sella curulisra; elém tolt egy kisded márvány
1288 VII | csinálják kicsinyítve a Cytheréket és Danaékat. Azokra még
1289 II | fölött vitáztunk, mikben Czakónak mély alapos tanulmányai
1290 II | vas ember”, akit láttam dacolni a sors minden viharaival;
1291 IV | egyenlőség a sámsoni és a daemoni erő között: akkor aztán
1292 III | azt a gondot, ami azokat dajkálja. Különösen minek a bánatot
1293 XIII | hangzott a vidám magyar dal, a körmönfont erős mondások,
1294 XI | sötétben éneklőket; akiknek dalához a kopogó esőcseppek adták
1295 XI | elkezdenek a népénekesek dalára, a vendéglő előcsarnokában
1296 XIV | epopoeia hőse: egy mítoszi dalia, aki egyszer, midőn a földrengés
1297 II | alátekint, az az ismeretes daliás alak, azzal a fekete körszakállal,
1298 XIV | fejére ne zuhanjon. Ezt a daliát megszerette Tiberius fiának,
1299 IX | szerteszét árad. Az arany Dalmácia s a boldog Arábia minden
1300 IX | az egész valeriánatermő dalmát partot, s a publicum ide
1301 VIII | tíz kéjutazót, aki vígan dalolva jön vissza Pompejiből; némelyik
1302 X | kikiricses ugyan elegáns dáma lehet! A fürgenc tengeri
1303 VII | kicsinyítve a Cytheréket és Danaékat. Azokra még akad vevő. –
1304 VIII | egylovas bérkocsik száma egész dandár; hát még aztán a kétkerekű
1305 XI | összegyűjti s hazaviszi az egész dandárt. Jó, hogy az olaszokkal
1306 XI | vállán átcsapva, valóságos dandy-léptekkel méri végig az utcát, hódító
1307 V | Künn a piazza dei Signorin Dante legszebb szobra, mely Itáliában
1308 IX | Drusillám? Hát az a másik? Az a Daphné, azzal a sistrummal a kezében.~–
1309 IX | magáról beszélt, meg az új darabjáról, melyet a holnapi ünnepélyen
1310 III | fordulnak, majd meg széjjelszedi darabokra, belepillantatva annak legbelsőbb
1311 IV | írótársammal, aki egy ostoba darabot adatott elő a színpadon,
1312 XI | csigáktól. Sűrűn, mint a darázsfészek lyukai, vannak egymás mellé
1313 V | az emlékemben a műemlékek Dárius-kincstárából, az a Santa Maria in Organo
1314 I | november hatodikán. Szomorú dátuma lett egész életemnek.~Ettől
1315 XIV | nincs a világon sehol; még Debrecenben sem. Hanem mikor a három
1316 XIII | Csernus, később 1849-ben a debreceni képviselőház jegyzője. Egyszer
1317 XI | nota bene aki egy ritka decemberi nyári napot fel akart használni)
1318 IX | s Páris ítélete, a három decolletírozott istennővel.~De mind nem
1319 XI(1)| halandó, aki a fejének külső deficitjét kénytelen idegen kölcsönnel
1320 IX | Metamorphoseos! me Calvum, teque deformem!”1~A jó lélek ezután bevezetett
1321 IV | nagyot szakítottam a kínzó Dejanira-köntösön, s azzal – majd szétrúgtam
1322 IX | mint Orpheusnak össze kell deklamálnom. – Az Augustus temploma –
1323 II | s május végén már ott deklamáltam az országházban. – És most
1324 III | van virradat, alkonyat, dél és éjszaka.~Hanem hiszen,
1325 XI | út s éppen úgy büszkesége Dél-Olaszország fővárosának, mint ez a magyarokénak.
1326 X | világításban, amit a tenger fölött delelő nap vet rájuk, s az árkádok
1327 VI | nem vagyok kíváncsi. Még a délesti közebéden kell átesnünk,
1328 XIII | szabónak: halál”.~Éppen delet harangoztak Anacapriban,
1329 XI | azzal a sok kakastollal. Délfelé aztán előjön nyolc gyalog
1330 X | körültáncolják a ficánkoló delfinek; míg a tündéri korallugas
1331 XI | himbálnak a tárgyak, mint a délibáb rezgő hullámaiban. A Solfatara
1332 XI | mennünk ebédre; az „Hôtel della Reginába. A királyné hotele
1333 XIV | aranygombos csillag majd délnek, majd északnak, mint valami
1334 VIII | amikből buján tenyésző délnövényzet emelkedik ki; a gyümölccsel
1335 IX | ajándékozott, mert a consul a delnőnek odaítélte azt az egész birtokot,
1336 XIII | arcú legény volt, igazi délolasz típus.~Már most mit csináljunk,
1337 XII | valóságos robot tárgyai. Hiszen déltől hatig megéhezik ám a favágó,
1338 II | megtartá, mint Regulus. És demokrata a szó igaz értelmében, aki
1339 X | társaságában gunnyaszt az aplisia depilans, a tengeri nyúl, a római
1340 II | színéért úgy hítták, hogy „Der rote Andrézel”. Híres szőlősgazda
1341 XIII | hogy az ölemben vittelek a dereglyébe, mely a gőzösre szállított,
1342 XIII | jó Istennek is: mikor a dereglyéből feladtalak a gőzhajó párkányán
1343 XIII | kanonok is velünk jött a dereglyén, melyet előre-hátra forgatott
1344 IV | alól, soha rá nem talál; a derékalj, tapintás szerint ítélve,
1345 II | őszibarackfa két öles, s derékben vetekedik a mandulafával.
1346 XI | Körös-körül már meg van dermedve, itt ezen a helyen még mozog,
1347 I | változik, hol izzaszt, hol dermeszt; de a tenger, ha egyszer
1348 IV | lépcső; hanem a szobákban dermesztő hideg, egy ablakot sem lehet
1349 II | könnyezik. Most lássuk a derültebb oldalát a kertészetemnek.~
1350 I | mindig megjelenni nevetve, derülten, diadalmas arccal: eltitkolva
1351 XIII | egy kis kirándulást: a „Deserto”-hoz. Ez egy magas, kopár
1352 XIII | paradicsomban leszünk!” – „Quod Deus avertat!” Erre te, pici
1353 III | végigdőzsöli, víg pohár és dévaj társaság közt? Hát mit mondana?
1354 IX | bepiszkolom a véres vízzel; a diadalív alját is csak úgy teleülték
1355 XI | melyen Bajaeba átvonult diadalmenettel; jobbról a kertekké átalakított
1356 XIV | láthatá a börtönig tartó diadalútjában, hogy döntik le az életében
1357 IX | ezer csigába tekerintve, s diadémmal leszorítva. Hiszen szép
1358 IX(1)| olvasómról, hogy már elfelejtett diákul, ide mellékelem a fordítást
1359 IX | templomának az oltárán egy Diana-mellszobor, mely belülről üres, s a
1360 IX | oraculumát, az egyik azt várja Dianától, hogy segítse meggyógyulni,
1361 X | kökörcsin (anemone), szegfű (dianthus) alakú eleven virágokkal,
1362 VIII | Bismarck hatalmas, s mi most „dicke Freunde” vagyunk. – De ugyan
1363 IX | a szomszédom, a drámaíró dicsekedése. Szüntelen magáról beszélt,
1364 VIII | rongykiállítás már egy neme a dicsekedésnek. Egyébiránt az igazság kedvéért
1365 II | én azt végig! (Nem azért dicsérem ám a kertemet, mintha el
1366 IX | hallgatásomat még jobban dicsérhetnéd!” Messalina értheti, miért?~
1367 IX | császárnak, mikor a hangját dicsérte, hogy „A hallgatásomat még
1368 III | elkezdi mindazt, amit eddig dicsőített, ezentúl kiszatírázni!~Azonban
1369 II | voltak, körülragyogva a dicsőség fényétől; némelyik kedves
1370 IX | megtalálnánk minden ősi pompát, dicsőséget, úgy, ahogy azt Priscus
1371 XIV | behatol, vége van minden kék dicsőségnek. Megteszi, amennyi esze
1372 V | beszélnek: régi nagyságról, dicsőségről; tartogatják az emlékeit
1373 VI | búcsúzatlanul ki erre, ki arra. Szép Diegó egyedül marad az asztalnál.
1374 VI | Ezt elneveztük a „szép Diegónak”. Nagyon jól éreztük magunkat
1375 II | Nem kell neked már sem digitális, sem laurocerasus; hanem
1376 XIII | idézve a latin mondást: „Quem dii pendere jubent, non mergitur
1377 XIV | tetszeni fog Neki. – Az írói díjat pedig, amit a kiadómtól
1378 IV | reggelre, s én még mindig diktáltam a didergő kezemnek, hogy
1379 X | balatonfüredi kirándulások társa. Én dilettáns, ő pedig szaktudós az én
1380 XI | ez meg aztán olyan nagy dimenziókban, oly tökéletes, egyetemes
1381 X | mint mikor rákné asszonyság diníroz. Milyen ügyesen majszol,
1382 XI | csorgatja illatos sugarát, dinnye, makaróni, osztriga-vendéglők,
1383 VIII | zsinegre fűzött hosszúkás dinnyék, vereshagymakötegek, a felfűzött
1384 II | almák is készülődnek, s a dió barkái megnőnek húsos porhintő
1385 V | köröndjét alkotják: a nagy Diocletian emlékét, mely húszezer nézőt
1386 II | egymás sorjában négy terepély diófa. Olyan magasak már, hogy
1387 XIII | a védelem, hogy azt a te dióhéj járművedet az orrával kell
1388 X | a tudósok inkább nevezik Dioltenes-ráknak. Ennek az a sajátszerű ösztöne,
1389 XI | hogy ezt a képet Caraffa Diomedes, arianói püspök festeté
1390 XI | akiben viszont magát Caraffa Diomedest ismeré föl. E meglepő látvány
1391 XI | botanikát, meglepett a jó Diószeginek ez a följegyzése: az „arbutus
1392 IX | ellen, aki egyúttal színházi direktor is: miért hogy nem akar
1393 IX | háztartáshoz tartozó mindennemű dirib-darab; vaságy, vasláda, főzőedények,
1394 IX | törött, csorba fülű amphorán, discuson és patellán, amik szép sorban
1395 IX | asztaltársaságot előadásaival distrahálja.~Hölgyek nem vettek részt
1396 XIII | Klapka-rohanót s a színpadon, díszelőadásban Pannonia nemtőjének öltözött
1397 V | Kiselak”, a cirkusz legszebb díszét, a magas dóriai gránitoszlopokat
1398 XII | Levantéból. És ezek nem olyan díszfácskák, aminőkkel itthon urasági
1399 V | a tulajdonos nevével; a díszítés természetesen nem papírmaséból
1400 IX | Valamennyi épület stíljén, belső díszítésén meglátszik ugyanazon évtizednek
1401 II | dolgozom, körös-körül van díszítve csupa merő öngyilkosok arcképeivel,
1402 XII | aminőkkel itthon urasági díszkertekben szoktunk találkozni. Hanem
1403 XI | korallpiros ágakkal; minden díszkertnek pompája lehetne: – ha akarna! –
1404 X | mint idefenn a spenót, díszlenek bokorban, állatokkal, amik
1405 II | emez a dombon még most is díszlik, virágzik ezerével; tavasszal
1406 IX | írtad azokat a bizonyos disztichonokat.~– Az akkor volt: de én
1407 VI | egyik tőszomszédunk, egy disztingvált fiatal szőke férfi odaszól
1408 IX | csináljon az ember? Ez van most divatban. Az előkelő világ mind az
1409 X | legyen adva a módja a mostani divatnak, a tournure-nek használt
1410 XI | bemutatni az előfogatait és divatöltözeteit, a széles Chiaján egyik
1411 XIV | lakott: a földi isten. „Divisum imperium cum Jove caesar
1412 XIII | a hősök légiója harsogó dob-, trombitaszóval a büszke
1413 XI | számára, akik tízkrajcárokat dobálnak le a lábaihoz, s azért ő
1414 XIII | vállára egy rongyos szűrt dobnak; feljebb már elmarad a narancsfa;
1415 XI | közel járunk: halljuk azt dobogni, érezzük melegíteni az örök
1416 XI | tamburinok, csörgettyűs dobok, a százlírás porcelántányérral
1417 XI | eresztették ki a fenevadakat; itt dobták szent Januariust az oroszlánok
1418 I | a marok föld, amit utána dobtam, sehogy sem akart a két
1419 XIV | A Trimalchio által leírt dobzódó lakomák, a szakácsművészetnek
1420 XI | Egy kiégett vulkánnak a döböre (kráter) az egész Solfatara.
1421 XI | találni benne.~A monorú (ovál) döbört magas, likacsos kőfalak
1422 IX | svaveolens.”6~De már erre a döcögős versre csakugyan fel kellett
1423 IV | Tudom én, hogy mitől döglenek a rémek! Ide veled, kalamáris!~
1424 XI | a Solfatarához megyünk, döng a lépéseink alatt, mint
1425 XI | szállong a táj felett. Lépteink döngése, a porond melegsége hirdeti,
1426 XIV | hogy ha a bíróság őellene dönti el a pert: ő a maga telkéről
1427 XIV | tartó diadalútjában, hogy döntik le az életében emelt szobrait
1428 II | májusban nagy, nehéz betegség döntött ágyba. Minden orvos lemondott
1429 IX | évtizeddel egészen romba döntötte a földindulás. Miért telepedtek
1430 XI | lábunk alatt visszhangzó dörgést kelt; a finom, szürke homok,
1431 XIII | áthajigálni. „Tempo inverno” dörmögé fejcsóválva. Derék, barnapiros
1432 X | hasonlít ekkor egy sallangos dohányzacskóhoz. A feje olyan, mint egy
1433 VIII | hírhedett lármájától. Mert lárma dolgában nem hiszem, hogy felülmúlná
1434 XII | vagyok, és belemerültem a dolgomba, azt hiszem, hogy már ebéd
1435 IX | szolgált, s az udvar kellett a dolgozásra. S ha emelete lett volna
1436 II | következő:~Az a szoba, ahol én dolgozom, körös-körül van díszítve
1437 II | hagytam: az a májusfa, itt a dolgozószobám ablakai előtt. Ennek az
1438 IV | zenegyakorlatot. Visszamegyek a dolgozószobámba, s leülök az íróasztalomhoz,
1439 I | vissza. Pihentem, mikor dolgoztam. Nehéz, fejtörő munkát.
1440 XI | koplalnak. Most minden ember dologban van. A lazzaronik beálltak
1441 XIII | becsületkérdést csináltam a dologból, csakugyan szerencsésen
1442 II | völgyemet betölté: emez a dombon még most is díszlik, virágzik
1443 VII | kikötött ott a szőlőfedte dombunk lábánál. Az álomképek gyorsan
1444 V | legszebb díszét, a magas dóriai gránitoszlopokat Berengár
1445 IX | rámordult: „Puer; non omnibus dormio”.4~S miután a barátném a
1446 VIII | tehát: „Vede Napoli e poi dormire”.~S erre az Hôtel Bauer
1447 IX | acélpálcikó van egy gömbölyű dorombon áthúzva: azt pengetik. –
1448 XI | Budapest Andrássy útja, Váci és Dorottya utcája összevéve nem mutatja
1449 XIV | derék basszistája a velencei dózse palotájával. Mikor művészi
1450 XIV | menjen velük a hírhedett dózse-palotát megszemlélni: „Nem mék biz
1451 XIV | minők ez elefántcsonttal és drágakövekkel kirakott csarnokokban éjjel-nappal
1452 IX | szúratni Flaminiussal. Ez nagy drámai hatást fog szülni; de hol
1453 II | zománcával arcán. Ő volt a magyar drámairodalom leghatalmasabb hőse; aki
1454 IX | főbb jeleneteket.~Hanem a drámaírónak nagy volt a panasza az aedilis
1455 XII | festőművésznő, és amellett drámaírónő. Jelenleg is három darabon
1456 IX | javára. Elmondta nekem a drámája tárgyát, ami elég nevetséges,
1457 II | ismerve; midőn „Kegyenc” című drámáját színpadra hozták. Tizenöt
1458 IX | No, hát vezess domina Drusillához.~– Itt jön éppen a culinából.~
1459 IX | Hát te vagy az én hajdani Drusillám? Hát az a másik? Az a Daphné,
1460 IX | a gráciák negyedikének, Drusillának, akihez írt verseimért a
1461 IX | búcsút véve a viszontlátásig Drusillától, s a házi istenek előtt
1462 XIV | megszerette Tiberius fiának, Drususnak a neje, a Venustól minden
1463 XI | kocsinak háttal fordulva ül egy dudás. Ez italokat árul, s a dudaszó
1464 VIII | az utcafélen látunk egy dudást, egy klarinétost, meg egy
1465 XI | dudás. Ez italokat árul, s a dudaszó arra való, hogy a szomjúhozó
1466 X | természettudósok bizonyítják, a paguri dühös fenevad lesz, ha megharagszik;
1467 X | előremereszti; a száját felnyitja, s dühösen rohan a menekülő préda után;
1468 XI | alá merültek, nagyszerű düledék boltívei alatt sétaút visz
1469 V | zsákutcába, melynek oldalát egy düledező franciskánus kolostor falai
1470 X | farkát üres csigahéjakba dugja bele; a természet mostohasága
1471 XII | kalauzok soldi-darabokat dugnak bele, s lávástul együtt
1472 X | utána a szívó köpöly, mintha dugót húztak volna ki a palackból.~
1473 XIV | karjával fel tudta tartani a dűlő oszlopot, hogy a caesar
1474 IX | karcoltam az albumába:~„Dum puer ego fui, tu puella:
1475 XI | olyan kis kagyló, mint a mi dunai békateknőink: a héja recés,
1476 XI | hangosan számlálja: „Un, duo!” A gyakorló századot körülállják
1477 X | aztán a csalódott polypus durcásan száll vissza a szögletébe,
1478 II | végét. Alig hallatszott a durranás, mikor hanyatt dőlt a karszékben.
1479 XI | végtelen láncolata; a kocsisok durrogatnak ostoraikkal. Közben egy-egy
1480 III | mellett; álmában a szegény dúsan lakomázik, a kopasz szögfürtöket
1481 IX | vesznek körül. Most éppen a duumvirné és az aedilisné szárítják
1482 IX | két talentumot (860 frt o. é.) fog ajándékozni a szent
1483 III | árulják úton-útfélen, mint az eau gazeuse-öt; akinek tetszik:
1484 II | Széchenyi István. Akkor került ebbe a rámába, mikor Tisza-Duna
1485 XII | Különösen ezek a hat órai ebédek rám nézve valóságos robot
1486 X | Hát ön uram, nálam nélkül ebédel? Illik ez? – förmed rá a
1487 XII | hogyan lehet hat órakor ebédelni? A Cocumella csengettyűje („
1488 XII | hoteles, hanem igazi házias ebédet; beszélünk egy kicsit Bismarckról,
1489 XIII | csónakút a tengeren.~Este (az ebédnél) még egypár utazóval megszaporodott
1490 XI | Bajaeba kellett mennünk ebédre; az „Hôtel della Reginába.
1491 IX | versre csakugyan fel kellett ébrednem.~Ablakom tábláit verte a
1492 VI | gondoskodva van az utasok ébrentartásáról az olasz vasutakon a helyek
1493 I | Éjfél után két órakor ébresztettek fel azzal a szóval, hogy
1494 IX | hozzá, kotyvasztod. Hogy az ecet ízét enyhítsd, mézet keversz
1495 II | meg van örökítve, rajz és ecset által itt a szemem előtt.
1496 II | olajfestményű képe, Barabás ecsetje által élethíven megalkotva,
1497 X | módja egyedül az ő titka. Eddigelé a múzeumokban a gyöngédebb
1498 X | telik benne, hogy ócska edényekbe bújjanak. Korsók, törött
1499 IX | mert töröttek. Ezeket az edényeket verte Cicerónak a hátához
1500 VIII | csigalebbencs, macskanyom s más efféle népszerű tésztanemű ellenben
|