10-atell | ateng-camal | campa-effel | egben-erdob | erdos-fesze | feszi-gyomr | gyors-hotel | hozat-kapca | kapha-kiser | kisfa-latsz | latta-megen | meger-multa | multk-olasz | olcso-quem | qui-sybil | sycop-takar | tala-trist | tromb-venek | venio-zuzt
bold = Main text
Rész grey = Comment text
2001 XI | kenyértermő fája; magas hegytetőn, erdős lankaság fölött a camalduliak
2002 VI | ha valaki Shakespeare-t eredetiben olvassa, Albion lakója által
2003 XI | ha valaki azt mondja: „Eredj a pokolba!”, azt mondhatjuk
2004 X | hidegvérű állat, felforr ereiben a vér, s mint a természettudósok
2005 IV | pokolvágya lüktetett az ereimben.~Odacsalogattam a kísérőimet
2006 XIII | bennünket.~A hajósok teljes erejükkel nekifeküsznek a lapátnak,
2007 III | lutriba rakja. Nem is igen érek rá. Naponkint öt-hat óránál
2008 I | közepének, a kétségbeesés erélyével; keresztültörni az ellenség
2009 XI | szépségének, együtt járt vele az erényeinek a híre is. Férje, Saturnin,
2010 IX | a hátához a felesége, az erényes Terentia, mikor megtudta,
2011 X | már élettelen halacskát eresztenek le onnan fölülről a vízbe.~
2012 XI | lyukak a carcerek: innen eresztették ki a fenevadakat; itt dobták
2013 XIV | visszatértünk (a csolnakot üresen eresztettük vissza Sorrentóba: szép
2014 XI | egy fáklyát, s azzal útnak eresztik.~Mi pedig visszatérünk s
2015 II | megeredt, s kövér hajtásokat eresztve indult neki, egymással versenyezni
2016 I | hogy semmi fájdalmat sem érez, több gyertyát kért gyújtani,
2017 X | legszebb márvány: tarka erezettel, zöldesbarna virágokkal
2018 I | érverés sebes volt, de alig érezhető. Kezemben tartott keze jéghideg.~
2019 VIII | vagyunk. – De ugyan hogy érezhették meg rajtunk, hogy magyarok
2020 VII | terén, de mégis úgy kell éreznünk magunkat, mint a tengerésznek,
2021 XI | járunk: halljuk azt dobogni, érezzük melegíteni az örök fiatal
2022 XI | ő házát ilyen kitüntetés éri; még ő biztatja nejét, hogy
2023 XI | egy-egy vakmerő iringó (eringium), mely sötétkék tüskekoronájával
2024 XI | szabad a lábaival a földet érinteni, csak a templomban s a kiválasztottak
2025 X | színeiben. A leggyöngébb érintésre egyszerre behúzódik valamennyi.
2026 X | karzatra, ahonnan közvetlen érintkezhetünk vele.~Hogyne kapnánk az
2027 IX | kezdődik. Kinyitottam az erkélyajtót, az egész sétány fehér volt
2028 VIII | minden ablaknak vasrácsos erkélye van; erre az erkélyre vannak
2029 XI | csupán a nyílt utcán, az erkélyek alatt szíveltetnek meg:
2030 VIII | szitál, de még az is langyos. Erkélyemről végiglátni a fél városon
2031 V | emeli fel a császár ott az erkélyen az öklét, hüvelykével felfelé
2032 XII | egy roppant nagy kődarab: erkélyszék a nézők számára.~A tenger
2033 XII | magasak felhágni a szikla erkélyszékekre. A tenger ide is bejár,
2034 XI | vele a templomba, mert most érkezett meg Leonardó de Pittoja
2035 VIII | látni Nápolyból. Éjféltájon érkezik meg a Rómából jövő vonat;
2036 VIII | az én Budapestem!~Vasúton érkezve pedig ennyit sem látni Nápolyból.
2037 XII | ismerős sziklaúton, hogy jókor érkezzünk, míg el nem hűl a leves.~
2038 XIV | még tartották a hajdani erkölcsöket. Ezeknek mind pusztulniok
2039 XIV | jobbik), Germanicus szigorú erkölcsű özvegye. Ezt vádolá be a
2040 IX | emberalakoknak egyike sem érne vállig egy mostan itt lakó
2041 XI | másik ősszel a gyümölcsei érnek: egyszerre virág és érett
2042 XI | nagy úr kell. Tehát be kell érnem egy emlékgallyal, amit elhozok
2043 IV | gyertya ég az asztalon, ernyővel takarva, hogy a beteg szemébe
2044 IV | egyenlőség a sámsoni és a daemoni erő között: akkor aztán majd
2045 VIII | A halmokat uralgó ódon erődök komor, sötét körrajzai egészítik
2046 I | gyönyörűségei visszaadják a testi erőmet, az út bosszúságai vágyamat
2047 III | meghallgatja”. Ennél még erősebbet mondott Miklós cár, mikor
2048 V | nézve ugyanazt a benyomást erősíti meg: az elmúlt nagyság fényes
2049 XIII | humorra, a hitre, még van egy erősség.~Mit? Hát nem vagyunk-e
2050 II | nagy bezárt könyvben, amit erőszakos kézzel felnyitottak?~És
2051 XI | mozdulatai néha gyorsak, erőszakosak, olyankor új hegyeket tol
2052 XIV | látszanak. Két érzés vesz erőt az emberi idegeken egyszerre.
2053 III | megérkezés, ugyanazok a cigányok Érsekújváron, ugyanaz a mákos kifli Pozsonyban.
2054 XI | faragottnak, az elveszi, célt érsz”. És elmondta urának a tervét.
2055 IX | amint Fortunának egy pénzes erszényt nyújt át: elmés jelképezése
2056 XI | Tiberiushoz; a császár nem érté a tréfát; az Isis főpapját
2057 XI | reggelinek és két soldi értékének megfelel. – Hát biz addig,
2058 IX | szövéssel és hímzéssel értékesíték az idejüket. Előhívta a
2059 III | elálmosodom. Szépműtani értekezés: Haraszti műve a „realisztikus
2060 IX | írom le, mint azt a bölcs értekezést.~Tehát azt álmodtam, hogy
2061 VI | más népek egymás között értekeznek; olyan lassan, kényelmesen,
2062 II | És demokrata a szó igaz értelmében, aki kora reggeltől estig
2063 I | betűk, mi töredezett, mi értelmetlen kifejezések!” Óh, ha tudnák,
2064 XI | victoriam”, amit csak az érthet meg teljesen, akinek tudomása
2065 III | idétlenül teremtenek, zűrzavaros érthetetlen képek, kuszált meséikkel.
2066 IX | dicsérhetnéd!” Messalina értheti, miért?~Én ezekre csak azt
2067 XI | szükségünk, azt ők mind nem értik; hanem mikor Apáthy öcsém
2068 I | vissza: számlálni, hány érütés, hány lélekzetvétel egy
2069 II | alapos tanulmányai kerültek érvényre. Egy délután, ismét ilyen
2070 I | segíthetett rajta többé.~Az érverés sebes volt, de alig érezhető.
2071 II | volt oly sápadáskeltő, oly érverést elakasztó: sem az, mely
2072 XIV | marni.~A caesar megrettent, érzé, hogy halála órája közelget,
2073 II | hiányzik az emberi testnél az érzék. – Még a múlt évi szeptemberben
2074 XIV | gyönyör után állja el minden érzékeinket, s úrrá lesz felettünk.
2075 II | hallgatnunk. A hála, a hódolat érzelme hozta őt ide csendes hajlékomba.
2076 IX | a hamvvederre mutatva.~– Érzem: „Naso”. Nagyon kozmás volt
2077 XIII | a saját semmiségének az érzete. A tengeren nincs nagy ember.
2078 III | hanem a helyett a kezeim érzik, hogy a fal már egészen
2079 IV | barátom, azon szerencsés esemény fölött, mely téged ért!”,
2080 III | szépe, rútja veszendő és esendő, csak a kísértés, a csáb
2081 XI | mennyisége a sétapálcáknak és esernyőknek, szentképek, olcsó korállfüzérek,
2082 XII | múlva ismét száraz a fövény. Esernyőnk végével beleírjuk a neveinket
2083 II | találták az ágyában. – Rettentő eset volt. – Ha már a pap is
2084 IX(1)| változatok! Én «zár» lettem; te esetlen.”~
2085 IV | is áruló vagy, vesztemre esküdtél! Azért sem engedem magam
2086 XIV | irattekercsek és faragott kövek esküsznek, hogy igaz volt. Itt ezen
2087 XI | itt énekel utcaszegleten, esőben, sárban, egypár ablakon
2088 XI | akiknek dalához a kopogó esőcseppek adták az orchestrumot; s
2089 XIII | azonban volt benne, hogy az esőfelhőket mind elverte az égről a
2090 VIII | egy-egy futó felhő pásztás esőt szitál, de még az is langyos.
2091 XII | tálak arra valók, hogy az esővizet megtartsák. Ezt a rendszert
2092 VII | nyílnak, mely most a sok esőzéstől rendkívül meg van áradva,
2093 XII | gyümölcsfáimmal; mert egészen ésszerűnek találom. Azért nincsen is
2094 IX | tudományosan rettenetes szép esszét, hogy rögtön átvesznek odahaza
2095 II | tekintetű arcon belül? Minden estét együtt töltöttünk a „Pesti
2096 I | kitűnő és nagy tapasztalatú ész, mint ember aranyszívű;
2097 XIII | gyékényekkel fölül és az északi oldalaikon, ami olyan ízetlenné
2098 IV | aki elhíresztelte, hogy az eszem tisztul. Azután összejöttem
2099 IV | előtt, hogy elvesztettem az eszemet. Hisz aki ilyesmit ki mer
2100 XI | alul és felül megszűnik. Eszerint valamikor ennek az egész
2101 I | dolog után, nem veszti el az eszét. Másnak is drága volt az,
2102 X | erőszakosan, s még e gyilkos eszközein kívül van egy félelmes fegyvere:
2103 IX | kincseit, műemlékeit, házi eszközeit végignézte, alig jutott
2104 II | kitalálhatlan világtól, aminek észleléséhez hiányzik az emberi testnél
2105 III | Budapesttől Bécsig nem sok eszmecserére ad alkalmat. Százszor látott
2106 X | folytatják ollóikkal a hitvesi eszmecserét.~A vitatott pecsenye, a
2107 I | hogy magyarul gondolkodott) eszméit francia nyelven írta le,
2108 I | nemzetének nyelvén beszélt, eszmejárásában, frazeológiájában mégis
2109 III | csak akkor térek helyes eszméletemhez, hogy hiszen nem otthon
2110 II | ezért küzdött, áldozott, eszmélt, ennek élt. A neve Széchenyi
2111 IX | s hozzáadva egypár saját eszmémet, majd írok én ebből egy
2112 XI | hölgy képében van ábrázolva, eszményi keblekkel. Kénytelen vagyok
2113 II | bennünket elnökeinek. Valódi eszményképe volt a magyar forradalmárnak. (
2114 X | megvédelmezni. Virágok, melyek húst esznek; állatok, melyek gyökeret
2115 X | rákházaspár azonban menten észreveszi, hogy a két veszekedő fél
2116 IX | egyszerre ő lett a beszédes. Észrevette, hogy megakadt a szemem
2117 XI | fiatal háta mögött, aki, észrevéve fenyítést érdemlő szempillantásomat,
2118 XI | vannak, s azokban a jövő esztendei zöldborsó már szépen tele
2119 XIII | huszár-tempót?~Tarrrka! etcaetera.~Probavi et successit.~A
2120 XI | grand hôtelbe. Éppen az az étekfogás. Csak egy különbség van
2121 IX | a „De arte amandi”-t.~Az étekfogásoknak vége-hossza nem volt. Hoztak
2122 IV | ápolást és jóízű magyar étekfogást talált. Azután összecsomagolni
2123 IX | urnák, fazekak, s azokban az ételmaradványok; a kemencében talált kenyerek,
2124 VI | élvezetet. Erre a sok vajas ételre nagyon jó az. Egyszer aztán
2125 XIV | óriáskígyó, melyet mindennap maga etetett, s ezzel kísértette magát
2126 XI | pipának”, kivéve az egy étkezést. Olasz konyha dívik. Holmi
2127 IX | az úri társasággal együtt étkezni; sőt, inkább az volt a rendeltetése,
2128 XI | kiválogatni a gazdag szellemi étlapból, amit szeret. Ebéd után,
2129 II | volna azt, aki éveken át ette a politikai foglyok rabkenyerét,
2130 X | egyetlen tudományos intézet Európában, mely a tengervilág csodáit,
2131 IV | a végcélját képezi. Más európai vendéglőkben az ilyennek
2132 III | ismer. Végigjárhatom fél Európát, s mikor visszakerülök,
2133 XI | van a rózsának a legjobb évadja: december közepén; némely
2134 XIII | nagyon régen… huszonöt éve már, tehát emberemlékezetet
2135 II | ágacskát; már a harmadik évében megvallotta a termését,
2136 II | járok közöttük végtül-végig, évek során át, és kérdem, majd
2137 III | Volt egykor (a harmincas években) egy híres bölcsészeti tanár
2138 I | rém! Nem is gondoltam az evésre. Egy kanál leves délben,
2139 II | terem; nem tart soha pihenő évet, mint más gyümölcsfa, s
2140 XIII | nincs is kormányosuk: az evezés módjával adják meg az irányt.~
2141 XIII | a hajósok abbahagyták az evezést, kifeszítették a vitorlát;
2142 XIII | Egész odáig fel kellett eveznünk, amilyen magasan a sziget
2143 XIII | fel előttem, hogy itt az evezősök nem húzzák a lapátot, mint
2144 XIII | tiszta, vitorlával és négy evezőssel. Beszálltunk, s elindultunk
2145 XIII | oszlopait. Beszédessé vált evezősünk azt mondja, hogy ez ott
2146 XI | egyike a három nevezetes évfordulóknak, amelyeken szent Januarius
2147 II | testnél az érzék. – Még a múlt évi szeptemberben megírtam ezt
2148 II | színpadra hozták. Tizenöt évig állt e kép itt az íróasztalom
2149 XIII | városban „éljen”-nel kevert „eviva” rivallás fogadta őket,
2150 IX | Lucullus által csak a múlt évtizedben meghonosított drága gyümölcsöt
2151 IX | Eltemetése előtt másfél évtizeddel egészen romba döntötte a
2152 II | még emlékezni, akik a múlt évtizedekben Balatonfüreden megfordultak,
2153 XI | melyek azonban még csak évtizedeket számlálnak. Szerteszét márványszobrok,
2154 IX | díszítésén meglátszik ugyanazon évtizednek ízlése: a szobrokat, azok
2155 X | mint inkább tojások: ez az „ewig weibliche” a rák-nemzetségnél.~
2156 IX | ide, hogy a sok „labitur ex oculis nunc quoque gutta
2157 III | saját szülőit is? Akik par excellence realistáknak szeretik magukat
2158 X | jobban, mint – – – no, de „exempla sunt odiosa”.~
2159 XIII | szükség lehet ilyen nagy expedíciónál. Egy szép tízesztendős fiacskája
2160 VIII | a város belsejébe tettem expedíciót. Idekinn a Chiaján méla
2161 XIII | egyszerre alázuhant a Dunába: s ezáltal oly óriási hullámcsapást
2162 V | ékszerészboltoknak szolgálnak helyiségül. Ezekbe igazán nem lehet betörni:
2163 V | gazdasági gépgyár rakó helye. Ezeken átlépegetve, találunk magunk
2164 X | előre-hátra tudja mozgatni, ezekkel őrli apróra megölt zsákmányát.~
2165 II | r József és W..y Sándor, ezeknél praktizáltam én mint jurátus.
2166 IX | Messalina értheti, miért?~Én ezekre csak azt felelhettem neki,
2167 IX | előttünk, s végül felajánlja az ezekről írott, gazdagon illusztrált
2168 XI | keresztül van lyuggatva ezektől a csigáktól. Sűrűn, mint
2169 III | amit eddig dicsőített, ezentúl kiszatírázni!~Azonban arra
2170 II | most is díszlik, virágzik ezerével; tavasszal tele van gyümölccsel,
2171 V | remekei a perspektívának, ezernyi apró szilánkból összerakva.
2172 IX | haraphatatlan volt; kalácsot, aminő ezernyolcszáz esztendő múlva is éppen
2173 IX | Akiket a hamueső eltemetett ezernyolcszáztíz esztendő előtt, ott ők porrá
2174 IV | többé „idő”; a perc vagy ezredév, a nap vagy éj mindegy…~
2175 XI | elsüllyedt palotasort tovább ezredévnél. Akkor megint eszébe jutott
2176 X | alakú eleven virágokkal, az ezüstszín, rózsa és smaragd minden
2177 XIII | olívapagonyok fedik a hegyoldalt ezüstzöld lombjaikkal; azután felváltja
2178 II | nyomdába küldhessék, csak a F-et kell eléje tenni. Ekkor
2179 VIII | mellékutcákban hosszú sor faállványokon szárítják a drága jó makarónit,
2180 II | akarnak látni: – fűben – fában és a fa levelében …~
2181 II | ellestem, hogy rügyeznek a fabimbók, hogy pattannak ki a cseresznyevirágok
2182 VI | a kalauzok, a postás, a fachino, ahány van, annyiféle hangból
2183 XIII | mindenütt: ez minden magas faderéknak elválhatatlan társa. Még
2184 XI | márvány, elefántcsont és fafaragványok, kirakott famozaikok, (intarsiaturák),
2185 IV | fölszedtem, hogy meg ne fagyjak a szép Itáliában. Talán
2186 III | vetett ágyon fekszik-e, vagy fagyos rögön.~Egyszer egy nagy
2187 XIII | kezét-lábát: „Herr Capitän! ich fahr nicht weiter! Setzen’s mich
2188 II | elveszti a hitet! – Hanem az én fáim, amiket tőle kaptam emlékül,
2189 II | emlék van kötve e kerthez. A fáink között vannak jó ismerősök,
2190 II | szerettük mi a fákat! A mi fáinkat!~Amiket magunk ültettünk.
2191 VIII | gyönyörű városi park, örökzöld fáival, hosszú pálmasétányával,
2192 III | dulakodás képe jogosult faj; a csatatér leírása már
2193 II | azt hitte, hogy ez azoknak fáj. – Azonkívül is számos emlék
2194 II | svábhegyi kertjének egy fájáról. Azt a kis letört ágat cserépbe
2195 X | akit keresett: talán egy új faját a pézsma-sepiának, mely,
2196 IV | hogy részt vegyek azon mély fájdalmadban, melyet a sors rád mért”.
2197 IV | zongorakalapálást, amidőn egy fájdalmas hang a mellékszobából kiszólít.
2198 III | az öreg „ideálista”, hogy fájó álmait kerülje, az éjszakákat
2199 II | volt, a legszebb asztali fajokat ő honosítá meg a Svábhegyen.
2200 XI | testen. S azt mondják, hogy fájós szemeket meggyógyít. (Éppen
2201 XII | Aztán az a föld is olyan fajta, aminőt minálunk kaméliaföld
2202 II | olyan óriások, aminőket fajtájuk fel nem mutat: a spanyolmeggy
2203 IX | Vajon a kimúló oszk népnek a fajzata volt e lakosság?~Mikor az
2204 XI | szentélye körül sós források fakadnak fel; a kúszó rózsa menekülni
2205 II | milyen nagyon szerettük mi a fákat! A mi fáinkat!~Amiket magunk
2206 XI | megjelenik az a veres csillag, a fáklya fénye, s amint közeledik,
2207 VIII | kőgáton túlcsapva. Halászok fáklyafénynél lesik szigonyvégre a murénát,
2208 XI | a másik kezébe meg egy fáklyát, s azzal útnak eresztik.~
2209 II | fejezetet a „Képekről és fákról”, nem sejtve, hogy milyen
2210 XIII | börtönben vagy, melynek a fala víz. Aztán megint fel a
2211 IX | világossárga oszloppal, a falak is mind sárga alappal, melyen
2212 V | udvar tele szeméttel; a falakon nyirok és piszok, csak az
2213 II | amidőn arcképeiket a szobám falára akasztottam, mind ország-világ
2214 XI | letörtünk e halálos barlang faláról, s megosztoztunk rajta.
2215 IX | alszik s nagyot húzott a jó falernumiból: mire Galba a fél szemét
2216 IX | betértem hozzá egy pohár falernumira, s jókat nevettünk együtt
2217 IX | a szobrászati remekek, falfestmények, mozaikok, az ékszerek,
2218 IX | curriculumok tengelyei a falhoz ne kenjenek, s azonnal magam
2219 XI | olcsó és könnyen kezelhető a falnak való anyag; a tuff-kő, amelyből
2220 V | a többinek a magunkét. A falon lóg egy penészes száraz
2221 II | A második arckép, mely a falról alátekint, az az ismeretes
2222 XII | várromhoz hasonló szürke faltömeg jobbról is, balról is, mind
2223 XII | minden térképen; maga a falu, amelyhez tartozik (Sant-Agniello),
2224 XIII | ahová bevonultak, minden faluban, városban „éljen”-nel kevert „
2225 XIII | legionáriust küldjenek a falujukba: az jobban meg fogja azt
2226 V | támlányai fenn a magasban famozaikból alkotott képeket mutatnak,
2227 XI | fafaragványok, kirakott famozaikok, (intarsiaturák), a korallok
2228 II | példány nem marad meg a fán; fonnyadtan letépi, lerázza
2229 II | Hahaha! – Vén poéta! Eddig is fantaszta volt, vénségére rémlátóvá
2230 XI | virágárusok foglalják el, fantasztikus alakzatú bokrétákat, kosarakat
2231 VII | nagy múzeumába. Ezúttal a fantázia úgy rakta el, amit az emlékezet
2232 XIII | álomlátásnak. Egy kővé vált fantazmagória. Azok a palotasorok, melyek
2233 XI | mentét, fel Bajaeig, villák, fanumok, templomok fedték, felváltva
2234 XIII | legvénebb beállította a csónak farába a kormányt, s akkor aztán
2235 I | tűrve nyomort, éhséget, fáradalmat, nekirohanni a vész közepének,
2236 I | Pedig én azt akartam, hogy fáradjon ki, hagyjon elnyugodnom.
2237 XI | a vezetőnknek a további fáradozásáért; ekkor azután megtanuljuk,
2238 IX | meg az igazat (ki levén fáradva a sok szomorúságban), úgy
2239 V | legremekebbikéből. Ma már nem faragnak márvány emlékszobrokat megöntik
2240 XI | eleven istennő, add a kőből faragottnak, az elveszi, célt érsz”.
2241 IX | a gubacsapók (fullones) faragtatták ki márványból: most is ott
2242 VIII | első emeleti kőerkélyek faragványáról, s néhol a szobrok karjaira
2243 XIII | hullámokon táncol, orrával, farával fel- és lehánykódva, nyolcan
2244 XIII | kurta karikára kunkorodott farka!” De már ezt nem tudta a
2245 I | egymásnak találkozót adni farkasordító tanyák viskóiban, s azokon
2246 XI | a brilliántos ékszerek farkasszemet néznek az üveggyöngyök árubódéjával;
2247 X | egyenesen felfelé áll, a farkával kígyószerű csavargást mívelve.~
2248 VIII | asszonyokén a négyszegletű fatányért; a köznép itt is, mint mindenütt
2249 XI | felajánlva hangosan. Nekem az a fátumom, hogy mindenütt muszkának
2250 III | vigasztalja magát? Az a fátyol ott a kalapon nagy privilégium.
2251 XII | déltől hatig megéhezik ám a favágó, a zergevadász meg a masírozó
2252 VI | ellenállhatatlan. Ő csak a favorijait simogatja, a manchette-jeit
2253 IX | chirurgiai szerszámok, urnák, fazekak, s azokban az ételmaradványok;
2254 XI | ott van, ez aláírással „Fecit victoriam”, amit csak az
2255 XI(1)| kénytelen idegen kölcsönnel fedezni, a parókáját előbb vesse
2256 IX | eddig semmi raktárt nem fedeztek fel, vagy nagyobb pincét,
2257 XIII | szentjánoskenyérnek; egész olívapagonyok fedik a hegyoldalt ezüstzöld lombjaikkal;
2258 XI | villák, fanumok, templomok fedték, felváltva luxuriosus fürdőktől.
2259 III | van leírva, a kórház, a fegyenctelep, a tébolyda nem képviseli
2260 X | eszközein kívül van egy félelmes fegyvere: egy hosszú, szívós nyelv,
2261 VII | Hozzá sem fogok. Leteszem a fegyvert. Három nap Flórencet meglesni
2262 IX | mozaikok, az ékszerek, fegyverzetek, és azután a háztartáshoz
2263 VIII | egész lakosság kimosott fehérneműje; egy olyan országos kiállítása
2264 VIII | a kétheti mosásba adott fehérneműjét.~Ellenben a mellékutcákban
2265 IV | sejtszövet, a vértekecs, meg a fehérnye az én uram, vagy én az övé? –
2266 II | majd a helyükön maradt üres fehérségtől: mi volt abban a nagy bezárt
2267 X | én még a nyáron kétkedő fejcsóválással hallgattam, hogyan metszi
2268 XIII | Tempo inverno” dörmögé fejcsóválva. Derék, barnapiros arcú
2269 IX | tragédiájában holnap mint geta fejedelem szerepelni.~– Az nem lehet,
2270 IX | Flaminiusnak, hogy itt jön a geták fejedelme, aki odamenekült őhozzá,
2271 V | ércből megörökítve, még a fejedelmeknél is nagyobb hírű művészek
2272 IX | hogy az előadáson a geta fejedelmet valósággal agyon kell szúratni
2273 V | rajta. A sárkány-alakok fejei között ott látjuk Rómeónak
2274 IV | kényszerzubbony! Minden vérem a fejemnek tódult. „Hát te is áruló
2275 XI(1)| mindazon halandó, aki a fejének külső deficitjét kénytelen
2276 IV | kezemnek, hogy mit írjon. – A fejezet készen volt a bohókás, tréfás
2277 I | hazament. Én azonban be akartam fejezni azt a tizenhetedik ívet,
2278 XI | Nápoly védszentjét itt fejezték le, ezen a helyen.~Egy kiégett
2279 IV | szerencsétlenség fölött, hogy ilyen fejtetőre esett szülöttel vert meg
2280 I | mikor dolgoztam. Nehéz, fejtörő munkát. Számláltam, hány
2281 VII | valaha ilyen magasan jártak a fejükkel az égben? Egyetlen terme
2282 XIII | a tengerből!~Föltettük a fejünkben, hogy másnap reggel átkelünk
2283 XIII | a gerinccsompói: a nagy fekete-fehér sirályok vijjongva repkednek
2284 I | kissé messze volt tőlem a fekhelye. Mindennap kimentünk hozzá
2285 III | akinek mindegy: vetett ágyon fekszik-e, vagy fagyos rögön.~Egyszer
2286 I | szívemen, s nem akar másutt feküdni.~Hiszen én is tudok filozofálni,
2287 XIII | közepén jártunk, hanyatt feküdt a födélzeten, szétvetve
2288 I | félrenéztem az írásból, ott feküdtek mellettem a receptek halommal,
2289 IV | kimegyek. Ott találom ágyban fekve a betegemet. Azt mondja,
2290 XIII | táncol, orrával, farával fel- és lehánykódva, nyolcan
2291 X | mintha egy kulacs kelne útra; fel-fel ugrik közülök a repülő hal,
2292 IV | megmondani: erős jellemű ember feladata, kellő alkalommal; hanem
2293 I | az alapeszmével.~Ez az én feladatom azzal a művel, amihez hozzákezdtem.
2294 XIII | is: mikor a dereglyéből feladtalak a gőzhajó párkányán álló
2295 XII | part közelébe ér, egyszerre felágaskodik magasra, mint a gátugró
2296 XI | vérét, összes vagyonát felajánlá imádott hölgyének egy édes
2297 IX | végigmagyaráz előttünk, s végül felajánlja az ezekről írott, gazdagon
2298 VI | a leányomat franciául, s felajánlotta neki a saját maga által
2299 XI | egész raja, szolgálatait felajánlva hangosan. Nekem az a fátumom,
2300 IV | mellékszobából kiszólít. Felállok, kimegyek. Ott találom ágyban
2301 I | mint arról, amit az álom félbenhagyott…~Ezt mégsem vihetem sokáig.
2302 I | kiérdemelhetni. A művészpálya ezzel félbeszakad. Meddig? A jó Isten tudja.
2303 I | azonnal”, és én nézem a félbeszakadt sort, és töröm rajta a lelkemet,
2304 VIII | egymást. Most egyszerre félbeszakítja a kocsisort egy közbevegyülő
2305 IX | mások moreseit censeálja; félbeszakította az érdekes társalgást a
2306 XII | mint a gátugró paripa, felborzolja a tajték-sörényét, átlátszó
2307 I | akár költői fikciókkal felcicomázva úgy tűnik fel ez a történet,
2308 X | város palotái, gyönyörűen feldíszítve korallokkal, tengeri csillagokkal;
2309 X | a négy hátulsó kezével a feldöntött rák urat tartja hanyatt
2310 I | volna a történetét regénynek feldolgozni. Akár vázlatban elmondva,
2311 I | regénynek, színdarabnak feldolgozva láttam, mindinkább megszerettem,
2312 IX | vallásra tértem, amely tiltja a felebarátom leányának az elcsábítását.~–
2313 XI | egyszer végigutaznunk, hogy feledhetlenül emlékünkben maradjon; az
2314 I | ami mindene volt. Tanult feledni és megnyugodni. Csak a te
2315 XIII | Ellenben a konyakos üveget sem feledtem el a zsebembe tenni. Így
2316 I | elfelejteném is őt, nem felejt ő el engem. Mindennap felkeres
2317 X | borultak egymás nyakába! Hogy felejték el azt, hogy politikai ellenfelek!
2318 I | saját szenvedését! S ezt felejteném el valaha?~S ha én elfelejteném
2319 III | így megy az. Egy nap sem felejtettem őt ki soha.~Miért? Azért,
2320 XIV | Venustól minden bájakkal felékesített Livilla. Drusus a világbirodalom
2321 IX | hosszú, száraz termet, félelemgerjesztő arckifejezéssel. Utána következett
2322 IX | Egyebekre pedig nemigen tudok feleleteket adni, mert én most jövök
2323 II | után évről évre mind azt felelgetik nekem: „Majd megsúgjuk,
2324 IX | miért?~Én ezekre csak azt felelhettem neki, hogy bizony Párist
2325 IV | elsiratták.~A rokonaim erre azt felelik, hogy „Álmodtad ezt, édes
2326 XI | rómaiak ehhez a helyhez félelmeik rémképeit? Csakugyan van
2327 I | hevert, azok közül sokra felelni kellett azonnal, meg kellett
2328 IX | Meleager.~A szabados azt felelte, hogy az most iriskenőcsöt
2329 XI | francia konyakot kerestem, az felelték: nem tudják, micsoda állat
2330 IV | írjam alá a váltóját, azt feleltem: „Nem írok többé semmit
2331 X | alakokat, s barátságosan felemelkedik. Olyan szeretetre méltóan
2332 XIII | egyenesen a tengerből látszanak felemelkedni; mindegyikből zegzugos lépcsőtornácok
2333 X | onnan alulról fenyegetik a felemelt ollóikkal, s öklelnek feléje
2334 IV | áldani, mintha meg akarna félemlíteni, mintha el akarna valamit
2335 VI | jól-rosszul lehet heverni: a másik felén már csak egy szűk karszék
2336 XIV | terjedő birodalmában, maga felépítteté újra; ha éhínség s a vele
2337 XI | érett bogyókat, feljebb a félérett sárgákat, azután a zöldeket,
2338 IX | szerelmes volt Galba szép feleségébe, aztán ebéd után úgy tett
2339 II | te fiú”. Mind a négyet a feleségemnek egy kedves művésznő barátnéja
2340 IX | ellenségei által üldözve, feleségestől, gyermekestől. S Flaminius,
2341 III | nem ismert-e soha anyát, feleséget, leányt? El tudja-e ítélni
2342 III | az anyját, megcsalhatja a feleségét, de a leányát nem.~Ketten
2343 XIV | magától, s Livillát elvehette feleségül. S éppen ezzel futott a
2344 XIV | érzékeinket, s úrrá lesz felettünk. Jó szerencse, ha valaki
2345 X | hanem a tudósok górcsöve már felfedezte, hogy ezeknek a hártyalényeknek
2346 XI | neki az egész misztériumot, felfedve a hölgy előtt, hogy Anubis
2347 X | az ifjasszonyon, hogy az felfordul csigástól, actiniástól,
2348 X | hogy ő hidegvérű állat, felforr ereiben a vér, s mint a
2349 II | örömnapokban lett e kép falamra felfüggesztve, ő, aki nekem mint jellem,
2350 X | gondolt ki a ravasz imposztor! Felfutott a prédájával az antipathes-korall
2351 XIII | árvafenyőnek; – hanem magasra felfuttatott szőlő, az van mindenütt:
2352 IV | kövessem őket. Az egyik rendőr felgyűrte kabátja ujját a karjáról,
2353 XII | tudniillik akik elég magasak felhágni a szikla erkélyszékekre.
2354 XIII | repkednek előtte. Ez már nemcsak felhajít bennünket, de ágaskodtában
2355 IX | s azután a múzeumokban felhalmozott kincseit, műemlékeit, házi
2356 XIV | városát meglátogaták, őt is felhívták társai, hogy menjen velük
2357 XIII | megaranyozta a felkelő nap, a felhők visszasugározták az aranyfényt
2358 XIII | táj; a hegyek felé futó felhőket megaranyozta a felkelő nap,
2359 XI | szépségnek. Tojásdad arc, félhold szemöldök, nagy fekete szemek,
2360 I | viskóiban, s azokon betegen is, félholtan is, százmérföldnyi távolból
2361 XIII | budapesti Lánchíd oszlopaira felhúzták a tartóláncokat Széchenyi
2362 IX | megakadt a szemem egy csomó félig törött, csorba fülű amphorán,
2363 III | azért nem vagyok idealista.~Félig-meddig megnyugtattam magamat, hogy
2364 V | kriptája; a császári nevek feliratai mellé odafaragja a magáét „
2365 II | palotájára fenyegető jóslatát felírta, s odajegyzett az ő nagy
2366 V | alakítóiknak a jellemét lehet felismerni magán az építészeti stílen.
2367 XIII | lekívánkoztak. „Pollius Felix”, „Neptunus”, „Hercules”
2368 XI | tátong egy barlang, meredek feljárással. Mikor belépünk, már megüt
2369 XI | mysteriumaikat.~Ennyit mond az én feljegyzésem.~Mármost ebből könnyen levonhatjuk,
2370 XIII | amit a falusi kuruzsló feljegyzett a hideglelés-gyógyító töltött
2371 XI | alatti templomok napfényre feljönnek, egy másik század hosszú
2372 VII | ő”, az eltemetett nőm. Feljött hozzánk a kőlépcsőkön. Hozott
2373 IV | összetörni, templomi beszéd alatt felkacagni. Van annak más csalhatatlan
2374 IV | tornagyakorlat kell beléjük felkapaszkodni; kengyel kellene hozzájuk;
2375 XIII | nyergében a Leviathánnak, felkapott sebesen, s azután látsz
2376 XIII | felhőket megaranyozta a felkelő nap, a felhők visszasugározták
2377 IV | a szekérbe: húzzad azt!~Felkeltem, felöltöztem. Az óra éjfél
2378 XI | alkalmazásba vette, hogy a felkent férfiút a gonosz útra eltántorítsa.
2379 X | egy-egy heverő kagyló (pecten) felkerekedik, s két teknőjét szárnynak
2380 I | felejt ő el engem. Mindennap felkeres álmomban, s beszél arról,
2381 XIV | közé. Az eltaszított nő felkereste Capraeában a caesart, s
2382 XIII | el a zsebembe tenni. Így felkészülve neki indulánk az útnak,
2383 IV | kalandozásnak, akaratom nélkül? Felköltelek, és dolgozni fogsz. Már
2384 VII | míg a belső, körülzárt félkör belseje olyan volt, mint
2385 IV | trónus, körülszárnyalva félkörben alacsonyabb ülőhelyekkel,
2386 IV | ember ábrázatjára szoktak felkötni bodzavirággal megtöltve;
2387 XII | mutatkozott; meg-megvilágító fellobbanó tüzével gomolygó füstfellegeit,
2388 X | vakmerő cicisbeo odalopózik, felmászik az ölébe, s ugyanazt a halat,
2389 X | a diót fel tudják törni (felmásznak a kókusz-pálmára, onnan
2390 XII | törzsek, amikre gyönyörűség felmászni, hogy az ember a tetejében
2391 X | kapnánk az ilyen ajánlaton? Felmászunk a szűk hágcsón a színfalak
2392 II | hogyan halt meg. Azt mondánk: felment az égbe, a rosszul értesült
2393 XI | Nincsenek már lazzaronik, félmeztelen emberek, akik kifeküsznek
2394 XI | csillagok. Mikor a nápolyi égre felnéztem, nem lepett volna meg, ha
2395 X | előremereszti; a száját felnyitja, s dühösen rohan a menekülő
2396 III | kivezet; azt megtalálom, felnyitom, s csak akkor térek helyes
2397 VII | ér, akkor azt olvassa a felnyitott levélből: „Vitorlázd körül
2398 II | könyvben, amit erőszakos kézzel felnyitottak?~És ők, meg az a „fehér
2399 IX | mire Galba a fél szemét felnyitva, rámordult: „Puer; non omnibus
2400 IV | az öltönyt. S mikor aztán felöltöttem, akkor vettem észre, hogy
2401 IV | húzzad azt!~Felkeltem, felöltöztem. Az óra éjfél utánra járt.
2402 X | mély tengervíz fenekén: felöltözve szép tengeri táncruhába,
2403 IV | hagytam magam vetetni; hogy felöltsem az öltönyt. S mikor aztán
2404 IV | már köztudomású dolog volt felőlem, hogy meg vagyok bolondulva.
2405 IX | felszólított, hogy előadásokat és felolvasásokat rendezzenek az épületben
2406 IX | Fogok egy panegyricont felolvasni a caesarra. – Ezért ő legalább
2407 IX | tablinumban egy színdarabját felolvasó poéta. A ház éppen úgy nem
2408 XIV | új consul, Regulus által felolvastatá előtte a halálítéletét,
2409 XIV | a kiadómtól kapok érte, felosztom azon jótékony nőegyletek
2410 XI | elsüllyeszt, máskor századokra felosztott lassú pihegés az, mely alatt
2411 XII | sütni parázson, s akkor a felpattogó pikkelyek alul kiszedhetők
2412 XI | elvitte a maga palotájába, a félreeső Casertába, ahol senki sem
2413 I | jégtenger változó képei, s ha félrenéztem az írásból, ott feküdtek
2414 IX | szolgák által a cubiculumokba félrevitetett. Meleager csak úgy hömpölygött,
2415 IX | de nekem nem tetszett a felség, mert olyan csúnya kopasz
2416 XIII | csináljunk, hogy a tenger ő felségénél tiszteletünket tehessük? –
2417 XI | egymástól el nem maradnak; felsétálnak szépen mind a kilencen a
2418 XI | utánzatoknak ismer fel, s a felső-olaszországi remekek után fitymálva mellőz;
2419 I | a láz megszűnt, a tüdő felszabadult. Az orvosok üdvözölték a
2420 XI | bízvást bele lehet szállni; a felszálló kénlég kéjes meleget áraszt
2421 XI | s azontúl tartózkodott felszentelt férfiak elcsábításától.
2422 VIII | szekereit nem pihenteti a félszerben, hanem omnibusznak használja,
2423 XIV | visszatükrözött a tenger felszínén; úgy, hogy egy egész teljes „
2424 III | fölötte. A kályhában újra felszítottam a tüzet; s ismét nekiültem
2425 IX | Hozzám is megérkezett a felszólítása. – Megígértem. – Papnak
2426 IX | színházigazgatót és hírhedett költőt felszólított, hogy előadásokat és felolvasásokat
2427 X | tündéri korallugas bozótjában feltalálja, akit keresett: talán egy
2428 II | csattogása között; az általa feltalált ekék valódi reformot idéztek
2429 IX | autographonalbumot legelőször feltalálta! Na, megállj, majd írok
2430 II | aztán egyszer csak láttuk feltámadni, hajdani szelleme egész
2431 IX | Styxhez. Charon csónakját féltem nagyon!~Nemsokára lehetett
2432 XIV | mikor a három öreg harangot feltették a haranglábakra, s elkezdték
2433 III | ha másodmagammal utazom, féltő gondosságból zsémbeljek
2434 XII | koronája, s a föld sáncmagasra feltöltve körülötte. Aztán az a föld
2435 XI | a hálót húzni, lábszárig feltürkőzve; azután jönnek a katonák.
2436 VIII | dolgában nem hiszem, hogy felülmúlná valamely világváros Nápolyt.~
2437 X | hínárok berkeit, aztán meg felülni a táncoló csónakba, s nekiindulni
2438 XIII | a tengeribetegségtől nem félünk, nyugodtan rábízhatjuk magunkat
2439 XI | sziklatölcsérének a hasadékába merte felütni a tanyáját: az egyik oldalán
2440 XI | lábbal megállni, leguggolni, felugrani, szaladni, miközben minden
2441 X | az orra elől, egyszerre felugrik a helyéből, s mind a nyolc
2442 XIV | rém elől márványbörtönébe: félúton összeroskadt. Nem használt
2443 XIII | ezüstzöld lombjaikkal; azután felváltja az olajfát a szelídgesztenye,
2444 III | s kénytelen azt az ölébe felvenni; álmában a világ szép asszonya
2445 XII | tudsz tovább kijönni?”, s ő felveszi a tréfát; megfelel a kötekedésre,
2446 IV | Magyarország, művészeti felvirágzásáért, oly sokat köszönhet; a
2447 I | Mikor legelőször az iskolába felvittek, gyáva gyerek voltam, minden
2448 XI | tömörült fölötte, s ez a fenék tele van nőve cserjével,
2449 XII | terítve tartja a barlang fenekét fövénnyel. El kell lesni
2450 XI | széleiről beomlott föld homorú fenékké tömörült fölötte, s ez a
2451 X | bizonyítják, a paguri dühös fenevad lesz, ha megharagszik; nem
2452 XI | innen eresztették ki a fenevadakat; itt dobták szent Januariust
2453 XI | számára! Hüh!~Most egyszerre fennakad a közlekedés: a jobb oldali
2454 III | Képes lettem volna reggelig fennmaradni fölötte. A kályhában újra
2455 III | mélyen, mint egy csatából fennmaradt, akinek mindegy: vetett
2456 X | iparkodnak a vízlakók magukat fenntartani, és ellenségeiktől megvédelmezni.
2457 X | új fejezetet szentelek; fenntartva pièce de résistance-nak „
2458 IX | utazása jut az eszébe; amott a fenséges romemlékek között, melyekben
2459 XIII | helyzetbe jut. Csak „azt” a fentebbi huszármondást kell jó erősen
2460 VIII | hírlapvesztegető, halkufár, két fentő vereshagymáért olyan tenorhangokat
2461 XI | sorakoznak egymás mellé a fény és pompa kirakatai a boltokban,
2462 XI | veres csillag, a fáklya fénye, s amint közeledik, hallani
2463 I | távolból is, halálveszély fenyegetései közt is megjelenni! És éveken
2464 XIV | különben nagy veszedelem fenyegeti. A fölötte levő telek és
2465 X | igen – csak onnan alulról fenyegetik a felemelt ollóikkal, s
2466 X | szörnyetege az életünket kezdé fenyegetni, megszólal egy hang az ajtóban,
2467 II | Salmanassár király palotájára fenyegető jóslatát felírta, s odajegyzett
2468 XIV | Már most az amerikai azzal fenyegetőzik, hogy ha a bíróság őellene
2469 II | körülragyogva a dicsőség fényétől; némelyik kedves jó barátom,
2470 XI | háta mögött, aki, észrevéve fenyítést érdemlő szempillantásomat,
2471 V | leányé. Emlékül elhoztuk a fényképeiket.~Hanem azt tanácsolom mindenkinek,
2472 IX | skatulyák, a paloták, melyek a fényképen nagyszerű porticusokat mutatnak,
2473 IX | már Pompejiról, s annyi fényképet látott egyes részleteiről,
2474 XIV | végtelen magasáig, egyik fénykör a másikat felváltva; s aztán
2475 II | Jánosé. Ez is diadalmas fénynapokban került szobám rejtekébe,
2476 VIII | sziklákon fekete ernyős fenyők, körülöttünk mély hegyszakadékok,
2477 III | követelem, hogy az élet fényoldalai is el legyenek fogadva realizmusnak.
2478 VIII | paradicsombogyók, a gyerekfej nagyságú fenyőtoboz-gyümölcsök; ez a család éléskamrája;
2479 IX | létezésének titka. Itt csak a fényűzésüket látjuk; pedig e helyütt
2480 XIII | itt-amott: istenek templomai, fényűző kéjencek palotái hajdan;
2481 IX | a régi maszk száján nem fér ki. Mindnyájan meggyőződtünk
2482 I | mondták magukban: „Micsoda ferde sorok, micsoda kuszált betűk,
2483 II | leggazdagabb sváb parasztok. Férfia, nője, örege, apraja mind
2484 VII | előtt, melyen nincs több egy férfialaknál, naphosszat el tudnék bámulni,
2485 X | a flagrans meggázolását férfibecsületének, elfelejti, hogy ő hidegvérű
2486 XI | alkalmazásba vette, hogy a felkent férfiút a gonosz útra eltántorítsa.
2487 IX | szabadalmuk van: arra valók a férjeiknek a szobrai, hogy tartsák
2488 XIV | elsorvasztó mérget adatott férjének, s a caesar fia éveken át
2489 I | sürgetős szüksége van egy férjre, hogy botlásának következményei
2490 X | csodák; meghátrálnak előle a fertelmes óriási pókok, nyújtogatják
2491 III | mehet!”, Marcheggen túl „fertig”. Hozzá vagyok szokva, hogy
2492 IX | építészeti stílt; szittya festészet és szobrászat remekeit,
2493 I | művészi pályát szántam: a festészetet tanulta. A vészhírre, hogy
2494 IX | akadt meg az én szemem a festett szépségeken, mikor egy azoknál
2495 IX | Rómában? Mi a legújabb divat? Festik-e még sáfrányszínűre a hajukat
2496 VII | arany, aminőt a középkori festők képeik hátteréül választottak.
2497 XII | nagynénjével, aki szintén festőművésznő, és amellett drámaírónő.
2498 VII | nevetség. Egy-egy spanyol festőnek a képe előtt, melyen nincs
2499 X | csupa fejből áll, végig fésűforma pikkelysertével, meg az
2500 XI | myladyk, akik az asztalnál oly feszesen ültek, mintha az úrvacsoráját
|