10-atell | ateng-camal | campa-effel | egben-erdob | erdos-fesze | feszi-gyomr | gyors-hotel | hozat-kapca | kapha-kiser | kisfa-latsz | latta-megen | meger-multa | multk-olasz | olcso-quem | qui-sybil | sycop-takar | tala-trist | tromb-venek | venio-zuzt
bold = Main text
Rész grey = Comment text
3003 I | hosszában a földön, mikor gyorsabb járáshoz kezdtem: az utam
3004 IV | álom. Valamerre szállok; gyorsabban, mint a felhő. A földteke
3005 XI | még mozog, mozdulatai néha gyorsak, erőszakosak, olyankor új
3006 I | keresztültörni az ellenség győzelmes táborán egyedül, kettecskén,
3007 II | ojtottam be valamennyit nemes gyümölcsbe. A feleségem annyira kényeztette
3008 II | ötszázat is ád abból a fölséges gyümölcsből, ami tavaszig eláll, s ha
3009 XI | nyílnak, másik ősszel a gyümölcsei érnek: egyszerre virág és
3010 VII | tudás fája”. Szabad volna a gyümölcseiből szakítani – ha tudnánk hozzá.
3011 XI | apró levelű borsfák, fürtös gyümölcseikkel, közülök egynéhány fejedelmi
3012 XI | tavához Erdélyben; – csakhogy gyümölcserdős dombok közé van szorulva: –
3013 II | soha pihenő évet, mint más gyümölcsfa, s némely évben ötszázat
3014 XII | megpróbálom otthon a Svábhegyen a gyümölcsfáimmal; mert egészen ésszerűnek
3015 XI | olvasónak az öngyilkosok meddő gyümölcsfáiról beszéltünk, s követeltük,
3016 XII | rossz termés volna; itt a gyümölcsfák nem tartanak ugar-évet.~
3017 II | szívével. – Hálából egy nagy gyümölcsfát hozott a vállán, gyalog,
3018 II | évben magunk ültettük el a gyümölcsmagot, s mikor azokból csemete
3019 XI | osztogatnak; kincstárai az aszalt gyümölcsnek, Kaliforniái a talmi aranynak,
3020 XIII | narancsfa-tenyészetet; de már a gyümölcsterhes fák be vannak takarva gyékényekkel
3021 XII | Cocumellába.~Bolond szép világ! Gyümölcstermő tavasz, virágos ősz, hűs
3022 VIII | pálmával egybevegyülve, arany gyümölcstől hajladozó narancs és citromfák.
3023 XI | szétnyílt talpú sarun; itt gyufa, amott kefe, odább szappan,
3024 I | Szerelmünket ugyanazon szikra gyújtá meg, mely egy nemzetet új
3025 I | érez, több gyertyát kért gyújtani, mert sötét van, s kért,
3026 IX | amelyekbe a hölgyek könnyeiket gyűjték, hogy azokat is a hamvvederbe
3027 IX(5)| Dunántúli szó. L. Tudományos Gyűjtemény 1827. III.~
3028 II | valami különös szenvedéllyel gyűjteném azoknak az arcképeit, akik
3029 II | Antal szállásán. Az volt a gyűlhelye az ifjú szabadelvű Magyarország
3030 XIV | Tiberiust körülvette a hízelkedő gyűlölet, a lábcsókoló árulás; mindenki
3031 I | újra kezdtem a futást. A gyűlölt asztaltól őhozzá. Csakhogy
3032 I | délben, este, időnkint egy gyűszűnyi konyak tartotta fenn a testemet.
3033 XII | berlini német regényíró, H** a nővérével és a nagynénjével,
3034 XII | Pillanat múlva ismét ott van a hab, s a másik percben már nincs
3035 II | zilált anyagi viszonyok sem háboríták; hogy is háborították volna
3036 II | viszonyok sem háboríták; hogy is háborították volna azt, aki éveken át
3037 XIII | az adomát, hogy a francia háborúban egy magyar huszár összeakadt
3038 XII | megkereszteli egy hatalmas habtorlattal. Az sem árt meg, csak mulatság.~
3039 VI | pedig szokni kell ahhoz a hadaráshoz, amivel más népek egymás
3040 XI | hanem keresztültörnek a hadsoron; – az okosabb enged; – míg
3041 IX | írni.~Titus Flaminius egy hadvezér, aki a csatába indul. Magával
3042 X | ajánlaton? Felmászunk a szűk hágcsón a színfalak mögé, a suffiták
3043 XI | talmiból van. „Mezzali!”, s még hagy belőle lealkudni. Még jobban
3044 II | beszélve nekem, mintegy hagyatékul. Utána szép vagyon maradt
3045 IV | kenyeredet, nyáron bundádat el ne hagyd!”, s tudnak magukon segíteni.~
3046 I | akartam, hogy fáradjon ki, hagyjon elnyugodnom. A tizennegyedik
3047 IV | fejünk fölött zongorázik, hagyná abba: ő nem tud tőle aludni.
3048 IV | is jobb a vasajtót zárva hagyni, mert ha ezt is kinyitjuk,
3049 XIII | pedig veresnek.~De azért sem hagyom magam legyőzni.~Ha nem használt
3050 IX | a melyben a végvonaglása hagyta. És az emberalakoknak egyike
3051 IV | az íróasztal mellé. Hol hagytuk el? „Lenci fráter szerelmes
3052 XI(1)| kecskére, mert „ennek” a „hajából” szokták készíteni a parókát.
3053 XI(1)| isten, hogy zöld legyen a hajam.” Ekkor világosított fel
3054 XI(1)| leírásánál a „hajas” kecskét „hájas” kecskévé hizlalta ki. Pedig
3055 I | azok a mesék rejtélyeihez hajaznak. De nagy vonásaiban mindenki
3056 XI(1)| vizsgálat alá, hogy igazi emberi hajból készült-e? Mert különben
3057 IX | habet”; olajtól csepegő hajfürtökkel és borotvált arccal. Még
3058 VII | Flórenc. Az utolsó álomlátás~Hajh, ha én Flórencet le tudnám
3059 VIII | egybevegyülve, arany gyümölcstől hajladozó narancs és citromfák. Aki
3060 III | ellesetten visszaadni. Én egész hajlamom szerint realista író vagyok,
3061 XII | koronáznak, terül csendes hajlásban egy széles fövényöböl, valódi
3062 II | érzelme hozta őt ide csendes hajlékomba. Néhány év múlva ez a nagy
3063 II | emlékei, rendkívül jó termők, hajlott ágaikat az arany gyümölcs
3064 VIII | árul, az hasonlítja azt a hajnali naphoz, a tűzokádóhoz, még
3065 XI | hajdan a hatalmas Róma hajóhadának téli kikötője volt itt,
3066 IX | alatt. Meleagernek minden hajója kiüresült, még a raktára
3067 VII | repültek előttünk a vitorlás hajók; a fehér vitorla, amint
3068 X | első ideálja a páncélos hajónak; nagyot bámul ránk a szörnyeteg,
3069 XIII | már oldalt táncoltatták a hajónkat. Ez még alávalóbb mulatság.
3070 XIV | a nyomorult lictor, aki hajóra vitte, a hőslelkű matrónának
3071 XIII | kapitánya maga is beleesett a hajóról a vízbe. Egy derék kanonok
3072 X | evezős bárkákból, számos hajós- és halász-személyzete, búvár-készülékei,
3073 XIII | a hídon. Bárkánk a három hajóslegénnyel ott táncolt a híd közelében:
3074 XIII | rábízhatjuk magunkat az itteni hajósokra; mert ez a nép, amilyen
3075 XIV | számára gazdag Egyiptomból hajóteherrel a gabonát, s osztotta ingyen.
3076 X | késsel.~No, hát lássuk azt a hajszálhasogató öreg kést!~Meg is látjuk,
3077 XI | vonala a városnak, egyre hajtanak keresztül a gyakorlótéren
3078 II | magasabbak voltak az új hajtások, mint én – s május végén
3079 II | mindegyike megeredt, s kövér hajtásokat eresztve indult neki, egymással
3080 II | visszametszettem, karikára hajtottam, meggyűrűztem, mind nem
3081 II | hozzáfogott, annak végre kellett hajtva lenni. Ő alkotta meg a honvédmenházat.
3082 IX | Festik-e még sáfrányszínűre a hajukat az előkelő hölgyek, teuton
3083 IX | a piscina egy kis, apró halacskáknak való medence s a cistosónak
3084 VIII | azt mondják, hogy ez már haladás. Most már legalább vannak
3085 I | egy „légy üdvözült”-et. Háladatlan volnék, ha el nem ismerném,
3086 XIII | el a szelet, vitorlával haladt a sajkánk felfelé, Caprinak.
3087 XI | elhozok belőle.~Amint tovább haladunk, egyre kezd törpülni a növényzet,
3088 V | leghíresebb két szerelmese a halálban egyesült. Menjünk tova!
3089 X | A feje olyan, mint egy halálfő, mely nagy papagájcsőrben
3090 XIV | mindennapi foglalkozása volt a halálítéletek aláírása. Volt egy napja,
3091 XIV | által felolvastatá előtte a halálítéletét, melyet Tiberius adott ki
3092 XI | szépség, akibe a püspök halálosan szerelmes volt; s mert ennek
3093 VIII | emberfia Nápolyt, menjen halálozni; hanem hogy addig ne haljon
3094 XIV | kikötözött rabnőket szoktak halálra marni.~A caesar megrettent,
3095 V | ahol Rómeó vágytársával haláltusát vívott alvó kedvesének koporsója
3096 I | százmérföldnyi távolból is, halálveszély fenyegetései közt is megjelenni!
3097 I | hű asszonyok, s akinek hálámat soha eléggé le nem róhatom,
3098 IV | többet.~A vér lüktetett a halántékaimban, a verejték csorgott a homlokomról. –
3099 XI | Hortensius híres szónok halastavát, melyben drága murénáit
3100 X | bárkákból, számos hajós- és halász-személyzete, búvár-készülékei, s kísérleti
3101 XIII | nagy kikötő a gőzösök és halászbárkák számára odább van a nyugati
3102 XIV | s egész raja a vitorlás halászbárkáknak repdesett fölötte, s ahogy
3103 X | tetején, tengeri szörnyeket halászni. Mikor egy ilyen fiatal „
3104 X | színű és hajlós, mint a halcsont, kutyatej-forma ágakkal.~
3105 I | regényt, melyben egy férj a haldokló felesége ágya mellett alkudozik
3106 X | látogatják egymást az ártatlanabb halfajok, melyek egymást meg nem
3107 XII | a természetnek ezeket a halhatatlan zenéit megfigyelni. Mikor
3108 XI | jutott egy márványszobor a halhatatlanok társaságában. Itt van az
3109 IX | úgyszintén üvegekben és halhólyagokban, bivalyszarvakban és kókuszdió-héjakban
3110 VIII | halálozni; hanem hogy addig ne haljon meg, amíg Nápolyt meg nem
3111 VI | hallottam, hogy egymást halk füttyentéssel is hítták.
3112 VI | saumonnal megkínálja. Ez mind halkan beszél, mint ha concertben
3113 VIII | szalámiáruló, hírlapvesztegető, halkufár, két fentő vereshagymáért
3114 IX | úgy teleülték kétoldalt a halkufárok, hogy ugyan vigyáznom kell,
3115 III | világ, ha egyszer csak azt hallaná, hogy az öreg „ideálista”,
3116 IX | Valamivel régibb az, melyet már hallanod kellett, hogy a csodaszép
3117 IX | ékesszólással a fiatal leánya hallatára mondá el a derék matróna.
3118 II | fogta a cső végét. Alig hallatszott a durranás, mikor hanyatt
3119 XIII | nélküli „Rózá”-kat.~„Hát hallgass ide, kedves leányom: hadd
3120 I | áll: lélekből és testből, hallgassák meg az én történetemet,
3121 III | szólani. És ez az ő nagy hallgatása több volt előttem a bölcsek
3122 IX | hangját dicsérte, hogy „A hallgatásomat még jobban dicsérhetnéd!”
3123 III | odaléphetnek hozzá, s meg kell hallgatnia, amit fülébe suttognak,
3124 II | mindazt, amit nekünk el kelle hallgatnunk. A hála, a hódolat érzelme
3125 IV | olasz társalgó könyvet; még hallgatom a fejem fölött hangzó zongorakalapálást,
3126 II | előtt. Senki sem tudja, mit hallgatott el, és miért?~Negyedik arckép
3127 XI | leányommal együtt bámulva hallgattuk az erkélyről a sötétben
3128 XII | megint visszaszalad.~Egy hallható zizergés, s a következő
3129 VI | beszél. De végre német szó is hallik. Két vis-à-vis egymásra
3130 XI | anyánk szívéhez közel járunk: halljuk azt dobogni, érezzük melegíteni
3131 IX | Van oka rá.~– Bizony hallod-e: fiatal koromban még Caligulának
3132 IV | látta, mikor eltemették; hallotta, mikor elsiratták.~A rokonaim
3133 XI | nápolyi eget, melyről annyit hallottunk beszélni, hogy annak a kéksége
3134 I | kellett hozzá ülnöm: a nagy halmaz vigasztaló levél ott hevert,
3135 IV | táviratok, részvétlevelek halmaza? Maga az a mély gödör, amelybe
3136 VIII | egy-egy eldugott templomnak. A halmokat uralgó ódon erődök komor,
3137 XI | ismerem, ami itt egymásra halmozva, csodálatos illattal hívogat.~
3138 XIV | Nondum moriar!” („Nem halok még meg!”)~– De bizony csak
3139 IV | háznál. Ime, milyen szép hálókabátot varrt a számomra, születésnapomra.
3140 I | feküdtek mellettem a receptek halommal, s eszembe jutott, amit
3141 I | nyílnak a virágok, nemcsak a halotti koszorúkon; dolgozni úgyis
3142 XI | a fiú nem veres, hanem halottsápadt, s a finakban levő tojás
3143 IX | borbélyra azonban sokkal hamarább lett szükség. Meleagert
3144 XI(1)| Hiszen nem vagyok én tengeri hamis isten, hogy zöld legyen
3145 VIII | Pompejiből; némelyik narancsot hámoz, másik a chiantis palackot
3146 XI | el, s villahegyre szúrva hámozták a körtét: most elkezdenek
3147 XI | katonákat, s azok kedélyesen hámozzák a hesperidák almáit az egzecérozás
3148 IX | emberalakok is. Akiket a hamueső eltemetett ezernyolcszáztíz
3149 IX | bele, s lefejtve róla a hamukérget, ott marad az emberalak,
3150 IX | hogy takarta volna be azt hamuval, lávával, mikor az öreg
3151 XI | omlasztotta lávafolyamát, hamuzáporát, s eltemette a templom oszlopait
3152 XII | a forrásnak se híre, se hamva. (!) Csak a mi gyönyörűségünkre
3153 IX | jött, amíg a rogus el nem hamvadt.~Siettem condoleálni a gyászos
3154 IX | urna előtt, mely a drága hamvakat rejté. Kétfelől mellette
3155 IX | gyűjték, hogy azokat is a hamvvederbe tegyék, s amint egy új könnyzápor
3156 IX | Látod, Naso? – rebegé, a hamvvederre mutatva.~– Érzem: „Naso”.
3157 IX | ingszövet, a szőtt cipőtalp és a hamvvedrek s a velük rokon könnytartók,
3158 VI | fachino, ahány van, annyiféle hangból kiáltani, üvölteni, a szó
3159 IX | mozgathatók. Ha a pap a hangcsövön bekiált a Diana-fejbe, s
3160 VI | közt kiszalasztott „ssz” hanggal, amely olyforma figyelmeztetés,
3161 XI | énekelt és lantozott.~A nő hangján megérzett, hogy az beteg
3162 I | hatalmas tüdeje, melynek minden hangjára most is emlékszem: legyőzte
3163 IX | mondani a császárnak, mikor a hangját dicsérte, hogy „A hallgatásomat
3164 VIII | neki havonként a puszta hangkifejtésért; aki sült tököt árul, az
3165 VIII | nógatják, a szamárra olyan hangon ordítanak, mint mikor a
3166 X | jelenet a frivol nézőket hangos kacagásra indítja; de nem
3167 VI | concertben volna. De annál hangosabbá válik a társalgás, amint
3168 IX | Ez a Pompeji-beli hölgyek hangszere; csak négy acélpálcikó van
3169 IX | nem volnék képes hasonló hangulatú regényt írni, mint Bulwer „
3170 VIII | rikítóra festve; egy óriási hangyaboly, aminek egyhangúságát semmi
3171 IV | hallgatom a fejem fölött hangzó zongorakalapálást, amidőn
3172 XIII | mi most járunk, széltében hangzott a vidám magyar dal, a körmönfont
3173 IV | bizony nagyon el vannak hanyagolva!” „Hogyan? Ön a mi árvaházunknál
3174 X | csónakba, s nekiindulni a hánykódó hullám tetején, tengeri
3175 IV | Most már aztán igazán haragba jöttem!~Hát ki parancsol
3176 XIV | legnemesebb fiait. Sejanus haragja elől csak az öngyilkosság
3177 XIII | hóhegyekkel.~Hanem a tenger haragos zöld volt.~Ma nehéz utunk
3178 XII | nézzük a tengert: mindig haragszik ránk, harsog, tombol, felénk
3179 IX | isteneknek, hogy meg ne haragudjanak. Venusnak egy pár galambot,
3180 XI(1)| Pedig hiszen éppen azért haragudott a kopasz Caligula a kecskére,
3181 XII | Cocumella csengettyűje („remete harangja siketes vadonban!”) véget
3182 XIV(2)| hogy meg kell fordítani a haranglábakat, szemben a templom homlokfalával,
3183 XIV | öreg harangot feltették a haranglábakra, s elkezdték a harangot
3184 XIII | szabónak: halál”.~Éppen delet harangoztak Anacapriban, mikor a Capri-sziget
3185 IV | egymás után ütik bömbölő harangszóval az órák folyását.~Legjobb
3186 IX | megízlelni; vadkanfejet, mely haraphatatlan volt; kalácsot, aminő ezernyolcszáz
3187 XI | végét a nápolyi el szokta harapni; vannak, akik nem érik be
3188 IV | Folytasd! A hippogriff rúgott, harapott; nem használt, szájába kellett
3189 III | elálmosodom. Szépműtani értekezés: Haraszti műve a „realisztikus regényirodalom”-
3190 I | lélek megadta magát, nem harcolt ellenem többé. Elálmosodtam.
3191 II | ellenség folytatja az irtó harcot; s ott várni be, elmerengve,
3192 XII | az ember mintha egy ezüst hárfa húrjain keresztül látná
3193 IX | künn az atriumban; amint hármasával összefogózva táncoltak a
3194 III | nem-álmok~Volt egykor (a harmincas években) egy híres bölcsészeti
3195 X | szivattyúzzák vissza, s a lábán harmincfontos ólomtalpú tánccipők vannak;
3196 VIII | teljes pompájában. A házak három-, négy-, ötemeletesek, minden
3197 IX | ultima limát. Behoztak egy háromágú mécstartót, lobogó kanóccal,
3198 XII | magunkat, mint aki egyszerre háromfelé szeretne szaladni. Minden
3199 XI | készítvék, és olcsók. A háromlírás nápolyi kesztyű túltesz
3200 XI | kifaragva, a talapja fölött háromméternyire, keresztül van lyuggatva
3201 XII | közben, hogy minden nap háromszor mutassa be az új toalettjét.
3202 XI | trombitás, s vidám allegrettót harsogtatva összegyűjti s hazaviszi
3203 X | felfedezte, hogy ezeknek a hártyalényeknek van 4 gyomruk, 4 tüdejük,
3204 X | mint a cukorfonál; minden hártyánál vékonyabb, nem látszik rajta
3205 XI | kénvulkán sziklatölcsérének a hasadékába merte felütni a tanyáját:
3206 II | ketten ojtottuk el, régimódi „hasításba” a Károly bátyámmal. Azt
3207 X | bélelt búvárköntösét fel ne hasítsa a korallok élében, mert
3208 VIII | aki sült tököt árul, az hasonlítja azt a hajnali naphoz, a
3209 VIII | Greco felé vezet: mihez hasonlítsuk? Budán a Tabán vagy Prágában
3210 XIV | ragyogó szivárvány, aminőhöz hasonlót én nem láttam soha. Valóságos „
3211 VIII | félszerben, hanem omnibusznak használja, s a publikumnak ez nagyon
3212 IX | camaeákat a cothurnusokon? Használják-e még a fibulákat? Hordják-e
3213 X | szittyák, tudvalevőleg ezt használjuk távolságmérőnek.)~A nápolyi
3214 X | s két teknőjét szárnynak használva, elkezd repülni, mint a
3215 XIII | különbség, hogy a németnek a hátába fújt a szél, nekünk meg
3216 IX | edényeket verte Cicerónak a hátához a felesége, az erényes Terentia,
3217 XI | ezzel a merészséggel egészen hatalmába keríti a nőt, akit az Isis-pap
3218 III | érdekes olvasmánynak, mely hatalmasan kidomborítja a realisztikus
3219 XIV | kiváltságos betegsége a hatalmasoknak: az életunalom, a világgyűlölet,
3220 I | már ekkor az anyagé volt a hatalom. Egyszer csak lehúzott a
3221 III | mikor kiadta az emlékezetes hatalomszót, miszerint „A lengyeleknek
3222 VIII | hazája, amit nem osztanak határokra a nagyhatalmak, aminek térképéről
3223 XI | ezeknek az ára a tréfával határos, és amellett milyen műízléssel,
3224 II | országgyűlésen, őrá volt bízva a határozati párt állásának megvédelmezése.
3225 VIII | kirándulás a Posilipóhoz a festői hatás lehetetlenségeit tünteté
3226 XII | egymás hegyébe-hátába épített hatemeletes pompás hotelekkel, amelyek
3227 XII | robot tárgyai. Hiszen déltől hatig megéhezik ám a favágó, a
3228 II | összezúzva; de nem a becsület!~A hatodik arckép egy idegen nemzetbeli
3229 I | munkához kezdtem hozzá november hatodikán. Szomorú dátuma lett egész
3230 X | az elsüllyedt városban, hatölnyi mély tengervíz fenekén:
3231 XI | a halál kapujáig elő mer hatolni, sőt találtam egy kövér
3232 IX | melyen át lég és világosság hatolt be. Ezek ugyan még nem ismerhették
3233 XI | ilyen antikvárius sátort hatot találtam itt-amott a furcsa
3234 XI | egész kompánia, ki előbb, ki hátrább, ahogy a temperamentuma
3235 I | írjak? Hát érdemes az én hátralevő életem arra, hogy azért
3236 X | megmozdul, a csuklyáját hátraveti, s kifordul a feje a nyolc
3237 VIII | között százados pálmaősök; a háttérben a nyugodalmas pipázó Vezúv,
3238 VII | középkori festők képeik hátteréül választottak. Aztán a tengeren
3239 IX | Gallopavo, egy buta, púpos hátú szörnyeteg, akinek csak
3240 IX | cataneaiaknak lehúzta a bőrét a hátukról.~Ah, ez itt az Apollo temploma:
3241 IX | melyik az eleje, melyik a hátulja; a szemei alig látszottak
3242 V | kis melléképülethez a ház hátuljában, az ott a Júlia sírboltja.
3243 X | szalad a nyomában.~A színpad hátulját és két oldalát tengeri sziklák
3244 VIII | közre a kertész, hogy nálunk hatvan forintot fizetnének neki
3245 XIII | esztendeje annak!… 1861. december havában… Tenger idő!…~S mai napság
3246 I | alatt; majd nekivágni a havas sivatagnak, ellenséges nép
3247 IV | kísért bennünket a szép Tirol havasain keresztül. Az olasz vámhivatalnokok
3248 VIII | forintot fizetnének neki havonként a puszta hangkifejtésért;
3249 XI | felséges haragjában kiűzte a házából imádóját, s elmondta az
3250 I | egy-egy ibolyacsokrot, s mikor hazaértem, egy kis idő múlva megint
3251 II | foglalva egy tettre hivatott hazafias pártnál; ép testtel, ép
3252 XIII | neveit, akiket megörökített a hazai népdal (már amíg a népdal
3253 VIII | ez a minden népek közös hazája, amit nem osztanak határokra
3254 II | az Istenség az ő imádott hazájának létezését. Sokáig lelki
3255 IX | szűk utcákban, a nyitott házakban, hogy a fele lakosság (vele
3256 I | üresség körülöttem, mikor hazakerültem! Pedig ott voltak rokonaim,
3257 V | hosszában be vannak építve házakkal, melyek befelé fordulva
3258 XI | építészetével; itt már a házaknak teteje is van. A meredek
3259 I | összecsomagolni a tanulmányokat, és hazaküldeni, aztán el abba az országba,
3260 VI | Nagyon örülök rajta, hogy hazám édes nyelvén hallom önöket
3261 XI | szép Hungáriába:~– Nem a hazámba, hanem a grand hôtelbe.
3262 XI | mellőz; de az én szobortalan hazámban bárcsak ilyenek volnának.
3263 XII | ha valaha száműzetném a hazámból, ide jönnék napjaim utóhadát
3264 I | éjszaka következik. Huray is hazament. Én azonban be akartam fejezni
3265 VII | még jobban elmélásít, ha hazámra gondolok. Hiszen igaz, hogy
3266 II | magyar”, minden hű fia e hazának ismeri azt a mondást: „Magyarország
3267 IX | örökké az illattól.~Meleager házának az elejére van festve Mercur,
3268 XI | fehér hóhegyek. Ilyent a mi hazánkban nem lehet látni: nyarat
3269 IV | zseniális művész, magyar hazánkfia, Liezenmayer tanártól, ki
3270 I | hogy anyja nagy beteg, hazasietett. Senkinek a koszorúja, amit
3271 V | nem lehet alkudni.~Júlia házától sietünk a sírboltjához.
3272 XI | harsogtatva összegyűjti s hazaviszi az egész dandárt. Jó, hogy
3273 IV | kérdezem, hogy írjam én a házban lakó szomszédomnak azt,
3274 XII | nem hoteles, hanem igazi házias ebédet; beszélünk egy kicsit
3275 XI | ahol azután a szorgalmas háziasszony kiválasztja közülök tetszés
3276 IX | tervével. Ez a Meleagra, a házigazda leánya, kapitális egy hajadon.
3277 IX | ingyen lakik benne, s a házigazdáját onomasticonokkal fizeti.
3278 XI | Szűk utcácskán át, alacsony házikón keresztül, ahol a kapusnak
3279 IX | át: elmés jelképezése a háziúr gazdagságának, melyet kereskedése
3280 IX | ha emelete lett volna a háznak, honnan kapták volna a földszintes
3281 IV | szeret engem mindenki a háznál. Ime, milyen szép hálókabátot
3282 IX | vezettek fel; ott kellett a háznép nappali mulatóhelyének lenni,
3283 II | mentünk ki, nőmmel és egész háznépemmel a „zöldbe”. – Kivételes
3284 IX | fegyverzetek, és azután a háztartáshoz tartozó mindennemű dirib-darab;
3285 IX | ragadta meg a figyelmemet. A háztetőn fenn állt egy daphnéi alak:
3286 VII | és leányom, a svábhegyi házunk előtt, ahonnan a nagy alföldi
3287 IX | mondva: Buprestis, a főpap, házunknak belső barátja. Van az Isis
3288 XI | művészek) szintén táncolnak, hegedülnek, gitároznak és énekelnek.
3289 IX | lábaihoz; a régi hun bárdok hegedűit; az igazi hunnus betűkkel
3290 XI | egy nő, egy férfi, meg egy hegedűjátszó: nő és férfi énekelt és
3291 IV | állnak leghívebb rokonaim: Hegedűs, Huray orvos; két gyertya
3292 XIII | hoz. Ez egy magas, kopár hegycsúcs, melynek tetejét egy régi
3293 X | foggal; minden fogának három hegye van, s azokat előre-hátra
3294 VIII | nagy sütőkemence; egymás hegyébe halmozott veres házak, sarkantyúvirág
3295 XII | fekszik Sorrento, egymás hegyébe-hátába épített hatemeletes pompás
3296 X | mennek; a korallok, ágaik hegyein körfény (aster), kökörcsin (
3297 XI | erőszakosak, olyankor új hegyeket tol fel a mélységből, s
3298 XI | a zöldeket, s a bokréta hegyén a gyöngyvirág alakú, finom
3299 XI | csodájára, s ugyanakkor egy új hegyet tolt fel magasra, a Monte
3300 IX | mellől a stylusomat, ennek a hegyével a következő verset karcoltam
3301 II | eleven virágokkal: a friss hegyi levegő az”. – Ápril 16-ikán
3302 XIII | Ez már nem vízhegy, hanem hegylánc, tajtékból a gerinccsompói:
3303 X | beutazta Svájcot. Egyszer egy hegymászó kirándulásban egész véletlenül
3304 XIII | útcsarnokaival (viadukt); a hegyoldalban elterülő kertek jelzik az
3305 XIII | visszasugározták az aranyfényt a hegyoldalra, a hegy átadta a völgynek;
3306 XIII | egész olívapagonyok fedik a hegyoldalt ezüstzöld lombjaikkal; azután
3307 XIII | jönni azt a hatalmas élő hegyormot, mely amint közelebb jön,
3308 XIII | előttük, utánuk az Abruzzok hegysége, mint a színház előadás
3309 VIII | fenyők, körülöttünk mély hegyszakadékok, amikből buján tenyésző
3310 V | nagyság fényes gyászát. A hegytetőkön a roppant váracsok, melyeket
3311 XI | kenyértermő fája; magas hegytetőn, erdős lankaság fölött a
3312 XI | mi dunai békateknőink: a héja recés, hófehér. És ez a
3313 IX(1)| Búbánati Könyv» kell: ~ Héjh, mily változatok! Én «zár»
3314 XIII | elvisz bennünket, akkor helybe is állít. Hanem a tengeribetegség
3315 IX | az egész asztaltársaság helybenhagyólag kiáltott fel rá: „Thalassiusnak;
3316 X | elől, egyszerre felugrik a helyéből, s mind a nyolc karját előremereszti;
3317 VI | ébrentartásáról az olasz vasutakon a helyek kényelmetlen volta által.
3318 II | láttam bátran megállni a helyét, ott, ahol a legbátrabbak
3319 XIV | a kék barlangot, kaptunk helyette valami szebb és ritkább
3320 IX | szemei, melyeket zafírok helyettesítenek, egy furfangos gép által
3321 IV | égő gyertyák; hanem van helyettük valami megnevezhetetlen
3322 XI | üvegcsobolygó egymás fölé helyezve, tele vízben fickándozó
3323 XI | kötötték a rómaiak ehhez a helyhez félelmeik rémképeit? Csakugyan
3324 X | aquariumról.~Az a földszint helyiségeit foglalja el, szakaszokat
3325 V | ékszerészboltoknak szolgálnak helyiségül. Ezekbe igazán nem lehet
3326 IV | kerüljön, majd egyszerre helyreáll az egyenlőség a sámsoni
3327 IX | színházat, amfiteátrumot helyreállítva, újakat építve: azok között
3328 XI | Fölöttébb örülök, hogy a helyreigazító adatot köztudomásra hozhattam.~
3329 XI | istenszobrot áttették e helyről a nápolyi múzeumba, az helyes
3330 IX | között járna. Itt járva a helyszínén, nem volnék képes hasonló
3331 XI | ám senki, hogy itt most helytelen gúnyt fogunk űzni a nép
3332 X | földbe, s ha nem tetszik a helyük, kihúzzák a gyökereiket,
3333 II | rám néző alakoktól, majd a helyükön maradt üres fehérségtől:
3334 XIII | mindenkinek, aki hasonló helyzetbe jut. Csak „azt” a fentebbi
3335 IX | marad az emberalak, abban a helyzetben, a melyben a végvonaglása
3336 III | kivételeket, alakokban úgy, mint helyzetekben: s azokat csoportosítják
3337 I | alakokat, a homályosabb helyzeteket, s az egész lélektani kifejlődést,
3338 XI | idegen arcok szemüvegezik a hemzsegő népcsoportot, melyből alig
3339 X | s akkor aztán a földön henteregve folytatják ollóikkal a hitvesi
3340 XII | csordultig vannak angol és muszka hercegekkel, toilette-verseny, nyelvbábel,
3341 IX | kaptam: most újra meglátom.~A herculanumi kapu elé szerencsésen megérkezve,
3342 IX | Minotaurussal, akiket ott találtak Herculanumnak egy nagy épületében. (Úgy
3343 XIII | Pollius Felix”, „Neptunus”, „Hercules” háza volt talán? Végtől-végig
3344 XIII | szétvetve a kezét-lábát: „Herr Capitän! ich fahr nicht
3345 XIV | lakmározókra. Mindennap új virág hervadt el: nevezték rózsának vagy
3346 XI | azok kedélyesen hámozzák a hesperidák almáit az egzecérozás közben.
3347 XIV | istenek hídja”. Nem hét, de hetvenhét szín ragyogott abban, és
3348 IX | Tristium iste Liber sit! –~Heu Metamorphoseos! me Calvum,
3349 IV | az íróasztalomhoz, ottan hever az én jó cserkesz kindzsálom,
3350 X | valamennyi. Közben egy-egy heverő kagyló (pecten) felkerekedik,
3351 I | én még ezután is írni, de hévtelenül, sugártalanul.~Aztán a mi
3352 III | a fal már egészen át van hevülve a szobatűztől. Kiáltok a
3353 III | nincs már. Ennél a nagy hézagnál mindennap meg kell állanom.~
3354 I | ellenmondások, az át nem hidalt hézagok, a véletlenek és lehetetlenek
3355 IV | előtt.~Nagyszerűségben nincs hiány a Grand Hotel-nél; fehér
3356 IX | ahogy a talált koponyák hiányos fogsorai mutatják.~Azt meg
3357 IX | szörnyeteg, akinek csak a szarvai hiányzottak; vele szépségben egyenlő
3358 III | műalkotását, úgyhogy annak minden hibái kifelé fordulnak, majd meg
3359 I | ellenmondások, az át nem hidalt hézagok, a véletlenek és
3360 IV | forró vizet hozatok, mikor hideget akarok kapni az olasztól.~
3361 XIII | falusi kuruzsló feljegyzett a hideglelés-gyógyító töltött káposztáról: hogy
3362 X | férfibecsületének, elfelejti, hogy ő hidegvérű állat, felforr ereiben a
3363 XIV | soha. Valóságos „istenek hídja”. Nem hét, de hetvenhét
3364 XI | a monda szerint Caligula hídjának a maradványai, melyen Bajaeba
3365 XIII | a tenger túlcsapkodott a hídon. Bárkánk a három hajóslegénnyel
3366 X | egymaga képvisel; csörgőkígyó, hiéna, keselyű és madárevő pók,
3367 XI | is találkozni fogunk.~Ne higgye ám senki, hogy itt most
3368 VIII | lépésnél szögletbe törik, hihetetlen kanyarulatokat vesz; két
3369 XIV | hozta őt ide Capriba. Mennyi hihetetlent, a fényűzés, a pompa, a
3370 X | ugyan magát „paguri”-nak híja; de a tudósok inkább nevezik
3371 II | des dames”, mi csak úgy híjuk, hogy az „anyánk almája”.
3372 XIII | tengeri csónakút; a bárka himbálása olyan volt, mint a bölcsőringatás.
3373 XI | darabon a reszkető légben úgy himbálnak a tárgyak, mint a délibáb
3374 XIV | mint percinga, jobbra-balra himbálni; az alant levő házak előre-hátra
3375 X | ez? – förmed rá a hölgy a hímre, s egyúttal olyat kommant
3376 IX | szobrászat remekeit, ősanyáink hímzésmintáit, s azzal bebizonyíthatnók,
3377 IX | szolgálók fonással, szövéssel és hímzéssel értékesíték az idejüket.
3378 VIII | karjaira akasztva, elegáns, hímzett alsószoknyák, batisztingek
3379 X | bekalandozni a korallok és hínárok berkeit, aztán meg felülni
3380 VI | egymaga nyugodhasson. Én sem hinném, ha más mesélné el. Van
3381 XI | előcsarnokba, s elhelyezkedik a hintaszékekbe. A népénekesek elkezdenek
3382 III | galambok az ablak párkányára hintett morzsákat. Mikor a szobáinkban
3383 XI | közönség figyelmét odavonja. A hintókon elegáns úrhölgyek, kíváncsi
3384 XI | hanem utánaszaladnak a hintónak, s úgy kínálják a kocsiban
3385 XI | megtörténik, várni kell az egész hintósornak. Ez már csak természetes.~
3386 X | tengerfenék, homok, kaviccsal hintve, úgyhogy mikor lefekszik
3387 IV | megállj, te édes fantáziám hippogriffje, ha te neked olyan kedved
3388 XI | E templom kupolája alatt hirdeté misztériumait Serapis, az
3389 XI | döngése, a porond melegsége hirdeti, hogy édes anyánk szívéhez
3390 II | rokonaim, azok mind azt hirdetik, hogy az „anyai kéz” van
3391 XI | Rómában a legszebb asszony hírében állt Saturnin neje, Paulina.
3392 XI | eleven vezetők ugyanis azt híresztelik minden látogatónak, hogy
3393 XIII | Beszálltunk, s elindultunk Isten hírével. Különösnek tűnt fel előttem,
3394 II | öngyilkosság által tették magokat hírhedetté. – Nem! Ezek akkor, amidőn
3395 XI | rajta, nem más, mint egy hírhedt szépség, akibe a püspök
3396 II | együtt töltöttünk a „Pesti Hírlap” akkori szerkesztője, Csengery
3397 VIII | péklegény, szalámiáruló, hírlapvesztegető, halkufár, két fentő vereshagymáért
3398 IX | templomok, a színházak, és a hírneves emberek temetősora, tehát
3399 V | fejedelmeknél is nagyobb hírű művészek remeklései.~Ott
3400 XIII | vagyunk-e keresztyének? Nem hisszük-e a túlvilágot? Nem tartjuk-e
3401 IX | benne. És igaz történet.~A histriónak el kellett játszani belőle
3402 II | szellemeket hisz!…”~Hát igenis hiszek. Csakhogy nem félek tőlük,
3403 II | utánam jönni!~ ~Azt hiszitek tán, hogy csak a képek tudnak
3404 XI | megolvadásában! Mindenkit a saját hite üdvözít.~A Toledo utca kezdődik
3405 XI | gúnyt fogunk űzni a nép hitéből. Szép is volna: ugyanabban
3406 IX | Most azután kiásnók a hiteles romjainkat, s megtalálnánk
3407 II | már a pap is elveszti a hitet! – Hanem az én fáim, amiket
3408 XIII | a poézisre, a humorra, a hitre, még van egy erősség.~Mit?
3409 XIV | történt az, hogy komáromi hitsorsosaim egy roppant magas tornyot
3410 XI | Ez azoknak tetszett. Azt hitték, Londonban vannak; annak
3411 IX | tábláit verte a jégeső. Azt hittem, Thraciában vagyunk. Szép
3412 X | egymástól Füreden, akkor sem hittük volna, hogy Nápolyban találkozni
3413 II | virágait a tavasznak. Úgy híttuk „az én fám”. Ezelőtt tizenkilenc
3414 X | nonchalance-szal, mint valami hitvány ellenséggel szemben a gyakorlott
3415 X | henteregve folytatják ollóikkal a hitvesi eszmecserét.~A vitatott
3416 X | egy gyöngéd legyintés a hitvestárs ollós kacsójától mindannyiszor
3417 I | állunk. A halál angyala hív. Így végezte az Úr! Őrangyalomnak
3418 III | leckét; fényes bálba vagyok híva, ott állok teljes parádéban,
3419 IX | kötelességem.~Megtettem a hivatalos barátságot. S ezt a verset
3420 IX | a reggelt, hogy borbélyt hívathassak, aki alkalmazásba vegye
3421 III | realistáknak szeretik magukat hívatni, erőszakosan kiválogatják
3422 II | vezérállást foglalva egy tettre hivatott hazafias pártnál; ép testtel,
3423 XI | rágalom. – Én ugyan nem vagyok hivatva a püspököket védelmezni;
3424 IX | tele van a templom ájtatos hívekkel, akik várják az istennő
3425 VIII | minálunk bimm-bumm zúgásukkal hívják fel az ájtatosságot, hanem
3426 X | Közép-tengerben, melyet remeteráknak hívnak; ő ugyan magát „paguri”-
3427 XII | nem kívánni semmit. Úgy hívnának bennünket, hogy „a tenger
3428 X | odacsalogatja a könnyen hívő halacskákat a rák közelébe,
3429 IV | menyasszony korában láttam. Hízelgő szóval beszélt hozzám: dehogy
3430 IX | tóban valódi rabszolgahússal hizlaltak és végül a legritkább csemegét,
3431 III | kéjenc összetalálkozik a hóban didergő árva gyermekével,
3432 III | vallása, melynek mindenki hódol. Megtért végre ő is. Most
3433 II | kelle hallgatnunk. A hála, a hódolat érzelme hozta őt ide csendes
3434 VI | pillantásokat vet az ifjabb hölgyekre, s ábrándosakat a gomblyukába
3435 XI | vagyonát felajánlá imádott hölgyének egy édes önfeledkezésért;
3436 XI | bocsátani egy szép deli hölgyet, s aki arra ránéz, rögtön
3437 IX | félrevitetett. Meleager csak úgy hömpölygött, mint egy hordó. Én azonban
3438 II | Egy reggel az ősz öreg Hof sírva jött fel hozzám azzal
3439 XI | magasban a vakító fehér hóhegyek. Ilyent a mi hazánkban nem
3440 XIII | mártott világ: aranyossá vált hóhegyekkel.~Hanem a tenger haragos
3441 II | fel magának minden nap a hóhér kötelét. S merészsége mellett
3442 IV | már csak olyan, mint a hold, utoljára már csak egy kis
3443 XIV | akinek a számára caesar egy holdbosszantó magas csillagvizsgáló tornyot
3444 II | svábhegyi telket, három magyar holdnyi területen nem volt más,
3445 XIII | nyugalmából, hogy azon az estén a holdvilágig dobálta fel a tüzes köveit,
3446 X | előtt, angolt, németet, hollandit, oroszt, magyart: csak franciát
3447 VI | akkor egyszerre mindnyájan hollandusokká leszünk, s megyünk búcsúzatlanul
3448 XI | étkezést. Olasz konyha dívik. Holmi ideális emberek ugyan jóllakhatnak
3449 IX | új darabjáról, melyet a holnapi ünnepélyen fognak előadni,
3450 VI | tanuljuk az idegen nyelvet, holott a fülünkkel kellene tanulnunk.
3451 XIV | találta a kerti úton: a holt állat száján ki- s bejártak
3452 IX(6)| sok illatot osztál,~ Holtan még többet szétkergetsz
3453 VIII | rendes időben körülaggatva a hólyagba tömött sajtok, a zsinegre
3454 X | gyakorol, hogy aki megfogja, hólyagot kap tőle a kezén. Ezek a
3455 I | vázolt érdekes alakokat, a homályosabb helyzeteket, s az egész
3456 II | népdalt énekelték: „Széchenyi homlokán virul a borostyán!” Egyszer
3457 V | hordozta; a régi paloták homlokfalán még elevenek a nagy mester
3458 XIV(2)| haranglábakat, szemben a templom homlokfalával, s arra megszűnt a veszedelem.~
3459 III | a fejem alá, a másikat a homlokomra teszem. Ez sem használt.~
3460 IV | halántékaimban, a verejték csorgott a homlokomról. – Most már aztán igazán
3461 XIII | szép leányok törülgették le homlokukról a verítéket; az öreg emberek
3462 V | látható benne egy úri páholy, homlokzatán a tulajdonos nevével; a
3463 XI | közül, melyek a templom homlokzatát emelték, egy negyedik ott
3464 IX | férfi azzal igazolta magát: „Homo sum; nihil humani a me alienum
3465 XI | lehet kiállni.~S e forró homoknak is van növényzete.~Itten
3466 XI | Gőzölgő patakok futnak a homokos sziklákon végig, s kietlen
3467 XIII | Időtöltésképpen neveket írhatunk a homoktáblára: – nem a magunkéit, hanem
3468 IX | Martialis: egy kis törpe homunculus; azután az aranyműves Quintus
3469 IV | tünteti őt fel élete legutolsó hónapjaiból. Igaz, hogy magam tettem
3470 VI | ismeri egymást. Annálfogva a hónapos retekig, ami leves után
3471 XI | látszik, hogy akkoriban a honatyákat jobban korrumpálták, mint
3472 IX | emelete lett volna a háznak, honnan kapták volna a földszintes
3473 X | mily méltóságos tekintély honol az arcán; a szájáról lelógó
3474 IX | Clodiával akarja neki az ügyvédi honoráriumot kifizettetni. Erről aztán
3475 II | legszebb asztali fajokat ő honosítá meg a Svábhegyen. Maga hozta
3476 II | hajtva lenni. Ő alkotta meg a honvédmenházat. Nagy összegek voltak a
3477 II | a guano, a poudrette és Hooibrenk.~Menjünk odább.~Itt van
3478 VIII | pedig mennyivel több életet hord magával a tenger; óriásai
3479 II | védtelenül, míg a diadalmas hordák paripáinak robogásától megrendül
3480 VIII | minden terhes szekér, ezen hordják be a vásárosok az élelmiszereket;
3481 IX | Használják-e még a fibulákat? Hordják-e még a tunica vitreákat?
3482 IX | úgy hömpölygött, mint egy hordó. Én azonban a magam cubiculumába
3483 V | Velence szárnyas oroszlánját hordozta; a régi paloták homlokfalán
3484 XI | végbemegy, a főutcákon végig hordoztatik.~Tehát ezzel is találkozni
3485 II | pártfogolva, a közönségtől kezein hordozva; vajon mi lakhatott e merész
3486 XI | csak egy istennőszobornak hordta volna az áldozatokat. Utoljára
3487 XI | föld alatti szobával és Hortensius híres szónok halastavát,
3488 XI | korbeli, gyengén korrumpált Hortensiusnak csak egy branzinóra telik.
3489 XII | ugar-évet.~Amíg nekem a hortikulturális élvezet volt az első gondom,
3490 VIII | mintha ménest terelne a Hortobágyon. Aztán megindul a mozgó
3491 XI | oldalú alagúton, pokoli hőségnek megyünk neki, mely köszönetet
3492 XIV | lictor, aki hajóra vitte, a hőslelkű matrónának a dulakodás közben
3493 XIII | szívesen. S mikor bevonult ez a hősök légiója harsogó dob-, trombitaszóval
3494 XI | hosszú ez a sugárút, olyan hosszan végig van rakva két oldalt
3495 III | szobában hárman, közel fél óra hosszat, s a nagy, okos, ember,
3496 XIII | akadva egy-egy kis, ujjnyi hosszúságú bökle, amilyenből tíz megy
3497 IV | hotel-omnibus megállt a Grand Hotel de Londres előtt.~Nagyszerűségben
3498 IV | Nagyszerűségben nincs hiány a Grand Hotel-nél; fehér márványból van a
3499 IV | éjfélre fordult, mikor a hotel-omnibus megállt a Grand Hotel de
3500 VIII | a vasútról átszállunk a hotel-omnibuszba, s megkezdődik egy hosszú
3501 XI | a hazámba, hanem a grand hôtelbe. Éppen az az étekfogás.
3502 XI | della Reginába. A királyné hotele semmi tekintetben sem áll
3503 VI | az a külföld minden grand hotelében, mint nálunk a Hungariában. –
3504 XII | épített hatemeletes pompás hotelekkel, amelyek mindig csordultig
3505 XII | elköltünk egy jóízű, nem hoteles, hanem igazi házias ebédet;
3506 VII | azokra itt is nagy a szükség. Hotelünk ablakai az Arnóra nyílnak,
|