10-atell | ateng-camal | campa-effel | egben-erdob | erdos-fesze | feszi-gyomr | gyors-hotel | hozat-kapca | kapha-kiser | kisfa-latsz | latta-megen | meger-multa | multk-olasz | olcso-quem | qui-sybil | sycop-takar | tala-trist | tromb-venek | venio-zuzt
bold = Main text
Rész grey = Comment text
3507 XII | valami nagy ünnepük alkalmára hozatnak távol Levantéból. És ezek
3508 IV | rajtam, hogy forró vizet hozatok, mikor hideget akarok kapni
3509 IX | Itáliát ellátja Illyricumból hozatott jószagú kenőccsel s föníciai
3510 XIV | miserorum sanyargatá a népet, hozatta számára gazdag Egyiptomból
3511 XI | helyreigazító adatot köztudomásra hozhattam.~Virgilius sírja, a posilipói
3512 XI | Próbatétül aztán egy finakot hoznak elő hideg vízzel, abba egy
3513 IX | Legelső dolgom áldozatot hozni az isteneknek, hogy meg
3514 VII | pénzünkben.~Végre még helyre kell hoznom egy elkövetett tévedésemet,
3515 IX | étekfogásoknak vége-hossza nem volt. Hoztak egész pávát sütve, aminek
3516 II | államférfiúé; akit akkor hoztam szerény kis Pantheonomba,
3517 IX | szakismerettel írt könyvet, s hozzáadva egypár saját eszmémet, majd
3518 II | mezőgazdaságban. Amihez hozzáfogott, annak végre kellett hajtva
3519 XII | Olyan szűk utcán lehet hozzájutni, csupa kertfalak között,
3520 I | élettörténet alakjának, költői hozzáképzelés nélkül, pusztán a valónak
3521 I | feladatom azzal a művel, amihez hozzákezdtem. Igazságot szolgáltatni
3522 VII | Első éjjel alig tudtam hozzászokni e morajhoz; de később már
3523 II | bántanak.~Hisz én már régen hozzászoktam, hogy körül legyek véve
3524 IV | az este. Nem vagyok még hozzászokva, hogy egyedül aludjam…~Azután
3525 X | odacuppannak a bőréhez, s hozzátapadnak erőszakosan, s még e gyilkos
3526 III | amire visszaemlékezünk, hozzátartozik az életünk történetéhez.~
3527 XIV | bosszút állt a bukott ellenség hozzátartozóin, s újra kezdődött a bevádolás,
3528 XIII | erősen elkeríteni. Azonban hozzáteszem, amit a falusi kuruzsló
3529 IV | kandallóforma; de az egész hozzávaló fűtőszerszám mindössze egy
3530 XI | emberbaráti intézeteik számára! Hüh!~Most egyszerre fennakad
3531 XI | zöldborsó már szépen tele van hüvelyekkel.~Még egy rövid (de senkinek
3532 V | ott az erkélyen az öklét, hüvelykével felfelé vagy lefelé fordítva,
3533 IX | Coelius elleni perében) a húgával, a szép Clodiával akarja
3534 X | polypus maximus barlangja; a Hugo Victor által regényben megörökített
3535 XII | jókor érkezzünk, míg el nem hűl a leves.~Megismerkedünk
3536 III | vele: „Vigyázz, hogy meg ne hűlj! Ne rontsd a szemed az olvasással,
3537 XI | tárgyak, mint a délibáb rezgő hullámaiban. A Solfatara középgádora,
3538 XIII | Dunába: s ezáltal oly óriási hullámcsapást idézett elő, hogy a kétfelé
3539 XIV | láb mélységben, a tenger hullámfodrai jönnek és múlnak. Ha egy
3540 XIII | Ez még csak a fia volt a hullámnak, de amott jön az anyja!
3541 XIII | gőzösre szállított, milyen hullámokat vetett a Balaton? Még a
3542 XIII | kettő a bárkában ül, mely a hullámokon táncol, orrával, farával
3543 XII | nagyon kedélyes ma; egyik hullámsánc a másikat követi: amint
3544 XIII | Egy percig tart csak a hullámsírban lefelé, s azontúl fölfelé
3545 XI | cifrázatai maradtak ki a hullámsírból.~S még azt sem elégelte
3546 X | lefelé konyítva, hogy bele ne hulljon, s semmi nógatásra meg nem
3547 XI | agyonütötte a gályán egy hulló szikladarab.)~Szinte megnyugszunk,
3548 XIII | szelídgesztenye, most már hullófélben levő sárga lombbal; feljebb
3549 IX | magát: „Homo sum; nihil humani a me alienum puto”2, a mire
3550 II | tehetett volna oda; mert az a humánus derék ember mindenkinek
3551 XIII | filozófiára, a poézisre, a humorra, a hitre, még van egy erősség.~
3552 XI | milyen műízléssel, mennyi humorral alkotva! A kapuk aljait
3553 IV | töltöttem. Egészséges, jó humorú olvasmány, különösen appetitoriumnak
3554 XIII | Hát elhagyott bennünket a humorunk? Nem tudunk-e tréfálni ilyen
3555 IX | Attila lábaihoz; a régi hun bárdok hegedűit; az igazi
3556 XI | ismét visszavarázsolt a szép Hungáriába:~– Nem a hazámba, hanem
3557 VI | hotelében, mint nálunk a Hungariában. – A társaságban, az együtt
3558 IX | bárdok hegedűit; az igazi hunnus betűkkel írott való történetét
3559 XIV | titkos és nyílt bevádolás hurcolta vérpadra az ország legnemesebb
3560 XIV | mindenkitől elhagyva, megkötözve hurcoltatott végig Róma piacain, s láthatá
3561 XII | ember mintha egy ezüst hárfa húrjain keresztül látná maga előtt
3562 XII | Gyümölcstermő tavasz, virágos ősz, hűs nyár, meleg tél, életújító
3563 IV | ezek az ostoba idegek? A hús, a sejtszövet, a vértekecs,
3564 IX | aranykösöntyűk mélyen bevágnak a húsába; fején a haja ezer csigába
3565 XI | murénáit eleven rabszolgák húsával hizlalta. Úgy látszik, hogy
3566 III | attribútum; az erény, a hűség csak tettetett külmáz? Minden
3567 XIV | magát sétáiban. Másnak a hűségében nem bízott.~És Sejanus még
3568 XIII | a neve, hogy „Carnivoro” húsevő, ember-elnyelő), majd az
3569 II | s a dió barkái megnőnek húsos porhintő függőké … csak
3570 XI | utcája, a Toledo utca és a húspiac.~Az utóbbit elég egyszer
3571 XIII | nem tudom-e én is azt a huszár-tempót?~Tarrrka! etcaetera.~Probavi
3572 XIII | jut. Csak „azt” a fentebbi huszármondást kell jó erősen elkeríteni.
3573 XIII | Egyszer hallottam egy öreg huszárőrnagytól azt az adomát, hogy a francia
3574 V | Diocletian emlékét, mely húszezer nézőt fogadott be, akik
3575 I | mint egy bűntárshoz, aki hűtlen lett, és áruló. Pedig mégis
3576 IX | ki kell bővíteni, mert az húz publikumot. A Flaménnek
3577 X | a fejét, a másik farkát: huzakodnak rajta, egyik sem engedi
3578 XIII | a hullám hátán való tánc huzamosb ideig kezd tartani. Csak
3579 XI | tengerfenék lassan odább húzódik, s a tenger alatti templomok
3580 VI | simogatja, a manchette-jeit húzogatja, a tökéletes frizuráján
3581 IX | ura igazán alszik s nagyot húzott a jó falernumiból: mire
3582 X | szívó köpöly, mintha dugót húztak volna ki a palackból.~Erre
3583 XIII | Csernus is. Mikor partra húzták, tréfára vette a dolgot,
3584 IV | befoglak én téged a szekérbe: húzzad azt!~Felkeltem, felöltöztem.
3585 X | regényben megörökített igazi hydráé, aki az eleven embert megfogja,
3586 I | leányommal, vittünk neki egy-egy ibolyacsokrot, s mikor hazaértem, egy
3587 II | buja zöld már a fű, tele ibolyákkal és pimpimpáréval; én még
3588 XIII | kezét-lábát: „Herr Capitän! ich fahr nicht weiter! Setzen’
3589 XI | Venus és mennydörgő Jupiter ideál alakjai mellé odaállították
3590 XI | Olasz konyha dívik. Holmi ideális emberek ugyan jóllakhatnak
3591 III | azt hallaná, hogy az öreg „ideálista”, hogy fájó álmait kerülje,
3592 III | is fölemlít, mint „nagy idealistánkat”, ez végképp elvette a szememről
3593 III | a falusi magány már csak idealizmus? A kéjvágy, az állati ösztön
3594 X | testével a tengeri teknőc, első ideálja a páncélos hajónak; nagyot
3595 XI | kifejlődésben, ahol már a próza is ideállá válik.~Pénzt keresni és
3596 IX | férje az én gyermekkori ideálomnak, a gráciák negyedikének,
3597 V | mégis képviseli valami az ideált: egy szép régi rozmarinfa.
3598 XIII | gyönyörködjünk a mi közös ideálunkban, a tengerben – odalenn a
3599 X | barátom elkapja előlem az ideát.~Ott gunnyaszt a tenger
3600 XI | Januarius emlékére lett ideépítve, a kiégett vulkán tetejébe.
3601 X | sűrűn egymás mellett, mint idefenn a spenót, díszlenek bokorban,
3602 II | már ő tele szokott lenni idefönn levéllel, csilingelő fürtökkel –
3603 VIII | tüdejét megújulni érzi, az idegei acélt fognak. Alig tudunk
3604 XIV | érzés vesz erőt az emberi idegeken egyszerre. Rettegünk az
3605 VI | megnyugtató, hogy egy éjjelre az idegemésztő álmaimtól megszabadulok.
3606 IV | egészen odaér hozzám, minden idegemet valami kimondhatatlan, jólérző
3607 VI | nihilista volna, s a megszólító idegenben kormánykémet sejtene. Azután
3608 XIII | vagyunk-e magyarok? Hát ezek az idegenek nevessenek énrajtam, hogy
3609 XI | Nemcsak nekem, de minden idegennek feltűnik az, hogy a nápolyi
3610 XI | gyöngyvirág alakú, finom illatú idei virágcsokrot; az egész kis
3611 XIII | hátán való tánc huzamosb ideig kezd tartani. Csak mégsem
3612 IX | a Sabinák elraboltatása idejéből maradt fenn.~Én igen tartózkodólag
3613 IX | hímzéssel értékesíték az idejüket. Előhívta a leányát is,
3614 VIII | belsejébe tettem expedíciót. Idekinn a Chiaján méla csend van,
3615 XIII | sziklaodúiból kipusztítani. Ekkor ideküldték ellene azokat a magyar vitézeket,
3616 X | találkozni fogunk még az idén. Az én ifjú tudósom itt
3617 XII | beléptünknél kellemessé teszi az ideszállást, s aztán napról napra jobban
3618 III | miket a kínzott idegek idétlenül teremtenek, zűrzavaros érthetetlen
3619 XI | fiatal urának hű szabadonca, Ideus, s azt mondta neki: „Ha
3620 XIII | oly óriási hullámcsapást idézett elő, hogy a kétfelé csapó
3621 II | mely Brutust Philippihez idézte a végtalálkozóra, sem az,
3622 II | feltalált ekék valódi reformot idéztek elő a mezőgazdaságban. Amihez
3623 XIII | tréfára vette a dolgot, idézve a latin mondást: „Quem dii
3624 II | ismertük. Az arckép abból az időből keletkezett, amikor Teleki
3625 XIII | szárazon: ha azt látja az időjárásból (melyet jól ismer tapasztalatból),
3626 XI | tavaszi reggel. A nápolyiak időjóslója, a Vezúv, egyenesen bocsátja
3627 XIII | emberemlékezetet kifárasztó idők előtt, ugyanazon a vidéken,
3628 IV | Otthon, még a boldogabb időkben kezdtem meg egy humorisztikus
3629 IX | hajdankori ideálom –, milyen víg időket éltünk, mikor még a nagy
3630 XII | mily jó volna gondtalan időkig így eltréfálkozni a semmivel.
3631 VIII | szigonyvégre a murénát, s időközönkint a Vezúv is elszánja magát,
3632 XI | az új Nápoly, mai korhoz idomított építészetével; itt már a
3633 X | madár; helyet szorít magának idomtalan testével a tengeri teknőc,
3634 XII | látványunk volt. Tiszta, derült időnél a Vezúv apó szokatlan barátságosnak
3635 I | kanál leves délben, este, időnkint egy gyűszűnyi konyak tartotta
3636 II | évvel törte le feleségem idősb Emich Gusztáv jó barátom
3637 III | város. S milyen nagyszerű az időszámlálása! Öt perc alatt egy nap történetét
3638 XIV | fajtája kifogyhatatlan. Jó időtöltés volt új nemeit a kivégzésnek
3639 XIII | vagy akár a puha fövénybe. Időtöltésképpen neveket írhatunk a homoktáblára: –
3640 IX | kedvesét, Lucillát. A sátorban időzve, Lucilla panaszkodik, hogy
3641 III | Végre-valahára ő is rátért az egyedül idvezítő realizmusra. Ez a mai kor
3642 III | Minden asszony, leány, ifja, véne, szépe, rútja veszendő
3643 VI | hódító pillantásokat vet az ifjabb hölgyekre, s ábrándosakat
3644 X | olyat lök a mancsaival az ifjasszonyon, hogy az felfordul csigástól,
3645 II | herkulesi alakot. Annyira igaza volt az apának, hogy én
3646 II | a leigázott Magyarország igazai mellett; elmondva mindazt,
3647 IX | könnytartók, melyeket a múzeum igazgatója nagy előzékenységgel végigmagyaráz
3648 IX | emberiek voltak. A férfi azzal igazolta magát: „Homo sum; nihil
3649 VIII | dicsekedésnek. Egyébiránt az igazság kedvéért fel kell jegyeznem,
3650 III | álomtündért.~Az álom nem igaz: de igazságos. Álmában a zsarnokot nem
3651 XI | püspököket védelmezni; azonban az igazságszeretetem nem engedi, hogy amit e
3652 X | még hozzá sem fogott az igazságtalanul elkobzott zsákmány elköltéséhez,
3653 II | szellemeket hisz!…”~Hát igenis hiszek. Csakhogy nem félek
3654 XI | nyomorékok tanyáznak; nem minden igény nélkül a látogatók alamizsnáira.
3655 XI | ha akarna! – De nagy az ő igénye; vulkánt kíván melegháznak;
3656 X | meredt szem egészíti ki igéző tekintetét. S a rémfej körül
3657 XI | Solfatarát.~Óh, dehogy pokol ez! Ihlet szállong a táj felett. Lépteink
3658 II | II. Képek és fák~Hallom én
3659 IX | kiálték fel hozzá. Erre ijedten elfutott.~A kapuban találtam
3660 X | összemorzsolja; két oldalt ülő, ijesztőleg meredt szem egészíti ki
3661 XI | és azonfelül december 16-ika.~Ez a nap egyike a három
3662 II | hegyi levegő az”. – Ápril 16-ikán mentünk ki, nőmmel és egész
3663 X | júliusban. Itt pedig december 8-ikát írtunk. „Leányom, már ma
3664 VI | szomszédjával mindenki per „s’il vous plaît” beszél. Csak
3665 XI | tölgyek, óriási magyalfák (ilex), finom apró levelű borsfák,
3666 XIII | feljebb az is vegyül az ilexszel, míg utoljára átengedi a
3667 XIV | végén a terem boltozatairól illatár permetezett alá a lakmározókra.
3668 VIII | változata lehessen a rohoda illatnak, melyek között a cserző
3669 XI | mely szökőkútként csorgatja illatos sugarát, dinnye, makaróni,
3670 IX(6)| Meleagre, ki éltedben de sok illatot osztál,~ Holtan még
3671 IX | hírhedett Meleager, a nagy illatszerkereskedő, aki egész Itáliát ellátja
3672 XI | egymásra halmozva, csodálatos illattal hívogat.~Ez a Toledo utcának
3673 IX | s a boldog Arábia minden illattermő füveit s az Indiák ámbráit
3674 IX | lakossága részeg volna örökké az illattól.~Meleager házának az elejére
3675 VII | mondom, hogy sokkal jobban illenék Veronába, a régiségek nagy
3676 XI | színes népalakok szobrait illeti, ezeknek az ára a tréfával
3677 X | uram, nálam nélkül ebédel? Illik ez? – förmed rá a hölgy
3678 IX | ezekről írott, gazdagon illusztrált monográfiáját: ára harminc
3679 V | ágat, s vigyük magunkkal – illúziónak.~
3680 IX | aki egész Itáliát ellátja Illyricumból hozatott jószagú kenőccsel
3681 XI | szobortalan hazámban bárcsak ilyenek volnának. A sétány közepén
3682 XIV | szivárványt a tengeren; ilyenről nincs fogalma szárazföldi
3683 XI | a vakító fehér hóhegyek. Ilyent a mi hazánkban nem lehet
3684 XI | percig hangzik az ájtatos ima szavainak csendes mormogása;
3685 XI | alakjai mellé odaállították imádatuk oltárára a kígyótartó Serapist,
3686 IX | az egyiptomi istenségeket imádjátok? – kérdém elbámulva.~– Hát,
3687 XIII | kezedből, s összetetted azokat imádkozásra, s elkezdéd rebegni: „Miatyánk,
3688 IX | ugyanezt a Clodiát egyik imádója, akitől egy zacskó aranyat
3689 XI | haragjában kiűzte a házából imádóját, s elmondta az egész titkot,
3690 XIII | megtetszett ez a te kis imádságod annak a jó papnak; de meg
3691 IV | engem mindenki a háznál. Ime, milyen szép hálókabátot
3692 XIII | írtunk erre a fövénylapra az imént? Kinek a neve volt?~ ~
3693 XIV | a földi isten. „Divisum imperium cum Jove caesar habet.” (
3694 IX | Óh Meleagre! Vivens qui implevis multos odore: ~Mortuus ast
3695 X | mit gondolt ki a ravasz imposztor! Felfutott a prédájával
3696 V | Dárius-kincstárából, az a Santa Maria in Organo egyház sekrestyéjének
3697 XI | hangzik.~Ráismerünk: ez az inclangorium. Valami ájtatos menet jön.
3698 IX | minden illattermő füveit s az Indiák ámbráit és gyantáit tartja
3699 IV | atelierfölszerelést, mannequint, s útnak indítani Budapest felé.~Egész Münchenben
3700 X | nézőket hangos kacagásra indítja; de nem ugyan rák urat.
3701 II | Sohase tudta meg senki, mi indította e szörnyű elhatározásra?~
3702 XIII | tenni. Így felkészülve neki indulánk az útnak, le a sziklabarlangokon
3703 I | akik minden szenvedélyt, indulatot, magát a jellemet annak
3704 IV | rád, ha megint neki akarsz indulni a kalandozásnak, akaratom
3705 XIII | reggel a Santa-Luciából induló gőzössel átlapátolni Capriba;
3706 II | kövér hajtásokat eresztve indult neki, egymással versenyezni
3707 IX | asztalára való.~– Hanem, a borod infámis rossz, Meleager! S még hozzá,
3708 XI | elég „bunkók”, mert olyan infámisul fújják, cibálják és pengetik
3709 XIV(2)| hogy nem soká tartott ez az ingadozás. Valami okos ember kitalálta,
3710 II | mikor a földet éreztem ingadozni a lábam alatt; aki úgy szeretett,
3711 XII | a kedélyes istenséggel. Ingerkedve mondjuk: „Hát nem tudsz
3712 XI | akrobatai ügyességgel az ingó alkotmányt.~Az utca közepén
3713 IX | aszalt szilva, a szép fehér ingszövet, a szőtt cipőtalp és a hamvvedrek
3714 VIII | fogalmat szerezhet e nép ínségéről. S azt mondják, hogy ez
3715 XIV | arannyal bánni isten módra; ínséges népnek szórta tele kézzel,
3716 V | egyház sekrestyéjének az intarsiatura kincse. Egy egész templomi
3717 XI | fafaragványok, kirakott famozaikok, (intarsiaturák), a korallok és faragott
3718 XI | a templomba; a főpap egy intésére leránták a leplet az oltárképről,
3719 X | első és egyetlen tudományos intézet Európában, mely a tengervilág
3720 X | fogadtak bennünket a zoológiai intézetben. Dohrn megmutatta azokat
3721 XI | nyithatnának vele emberbaráti intézeteik számára! Hüh!~Most egyszerre
3722 X | előtt, s jelenleg van az intézetnek saját gőzjachtja, gőzbárkája,
3723 III | örülhet.~S hála társadalmi intézményeinknek, az örömöket és gyönyörűségeket
3724 XI | mano”-t várnak. S hasztalan intünk, beszélünk, hogy nincs rájuk
3725 XIII | tudott áthajigálni. „Tempo inverno” dörmögé fejcsóválva. Derék,
3726 XI | szakadatlan tárlatát az ipar kincseinek, mint az egy
3727 X | van a vizek alatt? Hogy iparkodnak a vízlakók magukat fenntartani,
3728 XI | által az avernói püspök iránt, s a csáb minden varázsát
3729 I | pedig fel kell jegyezni az irányadó mozzanatokat, a magyarázatra
3730 XIII | evezés módjával adják meg az irányt.~Minő fölséges kép bontakozott
3731 IV | Liezenmayer tanártól, ki irányunkban oly igaz baráti szívességet
3732 I | képei, s ha félrenéztem az írásból, ott feküdtek mellettem
3733 XIV | még itt is halálítéleteket íratott vele alá. A zúgolódók fajtája
3734 XIV | Egy nehéz álom, melyre irattekercsek és faragott kövek esküsznek,
3735 IV | éppen most. – Nem ismerek irgalmat! – Tessék leülni ide az
3736 II | odamenni a csatatérre, hol irgalom nem ismerő ellenség folytatja
3737 III | s mikor visszakerülök, írhatok a templomokról és múzeumokról:
3738 XIII | Időtöltésképpen neveket írhatunk a homoktáblára: – nem a
3739 IX | magyar archeológnak, nagy az irigységem, miért nem volt egy Vezúv
3740 XI | még akad egy-egy vakmerő iringó (eringium), mely sötétkék
3741 II | Petőfi, Pálffy Albert, Irinyi József, Pákh Albert, Emődi
3742 IX | azt felelte, hogy az most iriskenőcsöt készít, nem szólhatok vele;
3743 IX | kozmás volt a megdicsőült.~– Írj a barátod emlékére egy epitaphiumot.~
3744 IV | inkább; de több váltót ne írjunk alá!” Ezzel végképp ki lett
3745 VIII | mellett lakhatnám, dehogy írnék többet, mindig a tengert
3746 II | keresztüllőtt szívvel az íróasztala előtt. Senki sem tudja,
3747 III | úgy jön, hogy leüljek az íróasztalhoz, ahogy szoktam, megtáviratozni
3748 I | Szaporodtak a megírott lapok az íróasztalomon. Tízszer is levetettem magamat
3749 I | csak lehúzott a fejem az íróasztalomra, a toll kiesett a kezemből,
3750 I | álmatlan. Egész nap utaztam: az íróasztalomtól a betegem ágyáig, és onnan
3751 I | most meggyűlöltem azt az íróasztalt; undorral, iszonyattal közeledtem
3752 I | I. Az íróasztaltól a beteg ágyáig. Álmatlan
3753 II | élvezetet; tea mellett, irodalmi, szépműtani kérdések fölött
3754 II | híres ügyvéd tartott egy irodát Pesten. M…r József és W..
3755 XIV | tetszeni fog Neki. – Az írói díjat pedig, amit a kiadómtól
3756 IX | ha ezt a bolond álmomat írom le, mint azt a bölcs értekezést.~
3757 XIV | írjon alá. A szabadelvű írót megégették a munkájával
3758 IV | azután összejöttem egy írótársammal, aki egy ostoba darabot
3759 VI | Jaj a közbeesett szomszéd irredentájának. Csak az egyetlen francia
3760 IX | beszéltél, mikor Corinnához írtad azokat a bizonyos disztichonokat.~–
3761 II | ismerő ellenség folytatja az irtó harcot; s ott várni be,
3762 IX | hogy nekem engedi át az Isis-cultus alatt Anubis szerepét, mely
3763 XI | mint ahogy a Pompeji-beli Isis-templom várakozásunkon alul maradt.
3764 IX | valami zeneszerszám, hanem az Isis-tisztelethez tartozó attribútum, amit
3765 IX | Valamennyi templomból, Apollóét, Isisét is beleszámítva, nem épülne
3766 I | érte.~Mikor legelőször az iskolába felvittek, gyáva gyerek
3767 III | azok, akik Balzac és Zola iskolájához tartoznak? Hiszen igaz,
3768 XI | mezzoszoprán; és oly tökéletesen iskolázott modor, hogy én már régóta
3769 XI | magát Caraffa Diomedest ismeré föl. E meglepő látvány egyszerre
3770 IV | Most, éppen most. – Nem ismerek irgalmat! – Tessék leülni
3771 IV | megjegyzem, hogy nem a geográfiai ismeretekben való tökéletlenség ejtette
3772 II | falról alátekint, az az ismeretes daliás alak, azzal a fekete
3773 IX | hatolt be. Ezek ugyan még nem ismerhették a náthát és a csúzt, hanem
3774 V | színházépítés titkaival meg akarnak ismerkedni. Mily óriási és merész mű
3775 XIV | leány teje; meg kellett ismerkednie a Styxszel.~Hívei, köztük
3776 VIII | másforma szekeret itt nem ismernek, csak kétkerekűt; vannak
3777 I | Háladatlan volnék, ha el nem ismerném, hogy az általános részvét
3778 XI | mostani Nápolyban aligha ismernének rá a régire hajdani leírói.
3779 II | csatatérre, hol irgalom nem ismerő ellenség folytatja az irtó
3780 XII | ábrándozásoknak. Szaladunk fel az ismerős sziklaúton, hogy jókor érkezzünk,
3781 IV | már Münchenben voltunk.~Az ismerőseim kedveért megjegyzem, hogy
3782 XI | rá egy szintén olyan régi ismerősre, akiről nagy érdekkel olvastam,
3783 VI | Két vis-à-vis egymásra ismert arról, hogy sör után tudakozódtak.
3784 III | aki ezt állítja, az nem ismert-e soha anyát, feleséget, leányt?
3785 II | szeretett, aki csak közelebb ismerte, életvidám kedély, egészséges
3786 IX | Pompeji-beli fülek! Nem ismerték a százhúrú szörnyeteget,
3787 II | mindnyájunk előtt, akik őt ismertük. Az arckép abból az időből
3788 II | még csak mint költő volt ismerve; midőn „Kegyenc” című drámáját
3789 XIV | Tiberius palotájának a csarnoka istálló. Ahol a világ ura egykor
3790 IX | erat libitu, – jam Tristium iste Liber sit! –~Heu Metamorphoseos!
3791 IX | dolgom áldozatot hozni az isteneknek, hogy meg ne haragudjanak.
3792 VII | tölt el, mintha az Olymp istengyülekezetében volnánk. Műremek itt minden,
3793 II | kapott – szegény. – Számoljon Istennel és a saját szívével. – Hálából
3794 IX | Vajon azoknak a felséges istennőknek a szobrai, amikkel egy egész
3795 XI | önfeledkezésért; de mintha csak egy istennőszobornak hordta volna az áldozatokat.
3796 VII | is tudnak még festeni, de istennőt nem: azok meghaltak. – Aztán
3797 IX | a három decolletírozott istennővel.~De mind nem akadt meg az
3798 XI | hogy a maguk klasszikus istenségei közé az egyiptomi bálványokat
3799 IX | kezelni.~– Hát ti az egyiptomi istenségeket imádjátok? – kérdém elbámulva.~–
3800 XII | Elkezdünk komázni a kedélyes istenséggel. Ingerkedve mondjuk: „Hát
3801 IX | szerepét, mely egyiptomi istenségnek az a szabadalma, hogy az
3802 VII | szobrász, a festő mind istenszikra világítása mellett alkotott,
3803 XI | koronás isten. Hogy magát az istenszobrot áttették e helyről a nápolyi
3804 XI | egyúttal minden egyiptomi istent kitiltott Rómából; árulják
3805 IX | leányok az istenek minden istentelenségeit, amiken csak azok tettek
3806 IX | gondolsz engemet képesnek ilyen istentelenségre?~– Hej, hej, Naso, te se
3807 III | Magamnak nem kérek semmit Istentől, megköszönöm azt a sok jót,
3808 II | vele csapni, nem. Magam iszom meg a jó barátaimmal: ezután
3809 I | az íróasztalt; undorral, iszonyattal közeledtem hozzá, mint egy
3810 IV | részét a napnak „Buchholzék Italiában” olvasásával töltöttem.
3811 XI | fordulva ül egy dudás. Ez italokat árul, s a dudaszó arra való,
3812 II | tarpéji szikláról, hová semmi ítélet nem küldé. Mi vitte őt oda?
3813 IX | szatírok vannak festve, s Páris ítélete, a három decolletírozott
3814 III | feleséget, leányt? El tudja-e ítélni a saját szülőit is? Akik
3815 IV | derékalj, tapintás szerint ítélve, faragott márványból van,
3816 IX | én sokkal különb borokat ittam odaát Pannóniában.~A rossz
3817 IX | lectisterniumról a sok libatióktól ittasan; s a szolgák által a cubiculumokba
3818 XI | s mikor a kedélye át van ittasulva a felséges természeti szépségektől,
3819 VII | parapléval a kezében? Az egész ittlétem alatt folyvást azt éreztem,
3820 IV | IV. Még mindig az álmok~Másnap
3821 IX | IX. Pompeji~Rossz szívű az
3822 II | legbővebben termőknek; fekete izabella-szagos.~Ezt én szomszédomtól vettem
3823 IV | tökéletlenség ejtette velem útba az Izár melletti Athenaet Olaszország
3824 XI | sugallatai elfogadójának. Az izenet a férj jelenlétében adatik
3825 XI | Paulinának az örömteljes izenetet, hogy ezúttal az Anubis
3826 XI | Paulinának Isis istennő izenetét. A faragott bálvány consortiumban
3827 XI | mely mind alakjára, mind ízére nézve legjobban hasonlít
3828 IX | kotyvasztod. Hogy az ecet ízét enyhítsd, mézet keversz
3829 XIII | északi oldalaikon, ami olyan ízetlenné teszi a tájképet, mintha
3830 XI | szolidak, szépek, kitűnő ízléssel készítvék, és olcsók. A
3831 IV | megmutassa azokat a sámsoni izmokat rajta, ha netalán kedvem
3832 XIII | kötelet vontatják kifelé. Izmos, festői alakok valamennyien.
3833 I | lég egyre változik, hol izzaszt, hol dermeszt; de a tenger,
3834 I | szép csendesen elaludt, egy jajszó, egy sóhajtás nélkül – örökre.~
3835 IX | Amorum ~Nobis erat libitu, – jam Tristium iste Liber sit! –~
3836 IX | rogust. Amíg perzselték a jámbort, azalatt nem lehetett Pompejiban
3837 X | csak akkora, hogy Borsszem Jankó kellene hozzá, hogy nevének
3838 II | eltűnt.~Az ötödik alak Vidacs Jánosé. Ez is diadalmas fénynapokban
3839 XI | fenevadakat; itt dobták szent Januariust az oroszlánok elé, de azok
3840 X | kénytelen rá csizmát húzni, hogy járás közben meg ne sértse. Leginkább
3841 I | a földön, mikor gyorsabb járáshoz kezdtem: az utam kezdetén
3842 II | vállán, gyalog, két óra járásról. Ide ültette; megéledt,
3843 XIII | előre-hátra forgatott a rendetlen járású torlat. „Szent atyám! kiálték;
3844 XIII | temetési pompát; az én utolsó járatomnál nem taposnák le a lovasrendőrök
3845 IX | lyuk van, melyen szabadon járhat keresztül a fütyülő aquilo,
3846 II | azzal folytattam a csendes járkálást a többiek között. – Egy
3847 XIII | védelem, hogy azt a te dióhéj járművedet az orrával kell a hullám
3848 IX | képzeli, mintha törpék között járna. Itt járva a helyszínén,
3849 XI | valami üzlete. Egy úriember a járókelők közül odajön egy pohárral,
3850 XI | mind fennhangon kiabálják a járókelőknek – nem az áruk nevét, azt
3851 IX | volt: színész, akinek nem járta az úri társasággal együtt
3852 XIII | kereskedő, mikor a tó közepén jártunk, hanyatt feküdt a födélzeten,
3853 XI | vére. A hintó háta mögött járul még egynéhány egyházi személy,
3854 IX | törpék között járna. Itt járva a helyszínén, nem volnék
3855 IX | miért nem volt egy Vezúv Jászberény mellett, mikor Attila ősatyánk
3856 V | öszvérek számára vannak jászolok felállítva; az udvar tele
3857 IX | mutatványok, a pladiatorok játékaival: és ő még sohasem látott
3858 XIII | pici kis leányom, kiejtéd a játékbábut a két kezedből, s összetetted
3859 II | asztalfiókból, s mintha játszanék vele, szájába fogta a cső
3860 IX | A histriónak el kellett játszani belőle a főbb jeleneteket.~
3861 IX | még a tunica vitreákat? Játszik-e még Páris a theatrumban?
3862 XI | istennek a szerepét ezúttal ő játszotta. Azt hitte az ifjú ember,
3863 XII | almának, körtének, a már javában érő apró, lapos mandarintól
3864 IX | a prológot, a Chalcydion javára. Elmondta nekem a drámája
3865 VIII | urasági fogatok, s hogy a javát hátul hagyjuk, a számlálhatatlan
3866 XIV | majd északnak, mint valami jegenye a szélben.2 Azt mondták,
3867 XII | csendes őszi estén a lombtalan jegenyefához támaszkodom, s hirtelen
3868 II | sudarát közülök, mintha jegenyének készülne. Azok a lehajlók
3869 II | Amazt kiölte az 1875-iki jeges ár, mely völgyemet betölté:
3870 IX | Ablakom tábláit verte a jégeső. Azt hittem, Thraciában
3871 IX | Szép nápolyi reggel, mely a jégesővel kezdődik. Kinyitottam az
3872 IX | is dunántúli szó; hullott jeget, zúzt jelent. Lásd ugyanott.)~
3873 I | érezhető. Kezemben tartott keze jéghideg.~Aztán szép csendesen elaludt,
3874 IX | kelyheiben, mint valami jégtartó vederben állt vastagon a
3875 I | rideg pusztaság, viharos jégtenger változó képei, s ha félrenéztem
3876 IX | is vágnak, ami a Scorpio jegy alatt szükséges.~Itt látom
3877 IV | Budapestre akarok utazni, váltsak jegyet München felé, ez a legegyenesebb
3878 VIII | igazság kedvéért fel kell jegyeznem, hogy első emeleti kőerkélyek
3879 I | Aközben pedig fel kell jegyezni az irányadó mozzanatokat,
3880 XI(1)| kecskemódon. Ez adatot ezért jegyeztem föl az utókor számára, hogy
3881 XII(1)| Hálából jegyzem az árakat. A La Cocumellában
3882 XI | könnyebben kitalálhatnám.~Régi jegyzeteim között találok egy történetet,
3883 XIII | a debreceni képviselőház jegyzője. Egyszer csak egy nagy roppanás
3884 IX | egész sétány fehér volt a jégzáportól; a pálmák kelyheiben, mint
3885 II | kérdőjelt (?). S ez az egy jel képes volt elhomályosítani
3886 II | milyen jól fog találni ez a jelen kedélyállapotomhoz. Víg
3887 X | alsó végén panisálni.~Ez a jelenet a frivol nézőket hangos
3888 IX | kellett játszani belőle a főbb jeleneteket.~Hanem a drámaírónak nagy
3889 VII | harmónia van, mely mellett jelenkorunk minden pompája csupa nevetség.
3890 IV | Van annak más csalhatatlan jelensége is. Elkezdtem mindenfelé
3891 IX | szó; hullott jeget, zúzt jelent. Lásd ugyanott.)~Ezért álmodtam
3892 V | sark-fundamentuma. Most már jelentéktelen kőhalmaz valamennyi. Az
3893 XI | előtt beharangoz. Ez azt jelenti, hogy itt van a tejesember.
3894 IX | Lucilla szép szemeiért. Ekkor jelentik Flaminiusnak, hogy itt jön
3895 IX | társalgást a libertinus, jelentve, hogy az uraságok már összegyűltek
3896 V | gladiátorra élet vagy halál jeléül. Az egész kőtömeg most saját
3897 II | szerkesztősége már akkor jelezte, hogy a cikkemet közölni
3898 VIII | szabadság megisteniesült jelképe.~Az első napon Nápolyból
3899 II | Lefűrészeltettem a fát tőben. Életem jelképét. – S azzal folytattam a
3900 IX | erszényt nyújt át: elmés jelképezése a háziúr gazdagságának,
3901 III | többséget alkotó magasabb jellemeket választottam vezéralakokul,
3902 I | kiegészítő része, ami az én jellememben hiányzott, megvolt az övében,
3903 V | van itt, s alakítóiknak a jellemét lehet felismerni magán az
3904 IV | igazat megmondani: erős jellemű ember feladata, kellő alkalommal;
3905 IX | Thalassiusnak; Thalassiusnak!” Mely jelmondat még a Sabinák elraboltatása
3906 XI | keresni és enni: ez a két jelszó.~A mostani Nápolyban aligha
3907 X | cápa sötét alakja, hirtelen jelt adni odafenn a csónakosoknak,
3908 IV | is van. A tagadás látható jelvényei a láthatatlan kályhák: ezt
3909 XIII | hegyoldalban elterülő kertek jelzik az emelkedő talajjal együtt
3910 VIII | meg a Rómából jövő vonat; jelzőlámpák, vagonsorok, veres és fekete
3911 XIV | épült villa egy amerikaié. A jenki azt tartja, hogy e jognál
3912 II | láthatatlan kéz: évről évre.~Jerünk odább.~Itt áll egymás sorjában
3913 XIV | nem az a szebbik, hanem a jobbik), Germanicus szigorú erkölcsű
3914 XIV | vánkossal, segített neki jobblétre szenderülni.~Aztán a szájába
3915 III | kísértés, a csáb alkalma jöjjön eléje? Ez az igaz? Nincsen
3916 XIII | tenger mélyéből szállna fel s jönne felénk, hogy, mint két malomkő,
3917 XII | száműzetném a hazámból, ide jönnék napjaim utóhadát számlálni
3918 I | messzire elhagyom, az álmok nem jönnek-e utánam?~Erre a kérdésre
3919 II | Majd megsúgjuk, ha utánunk jösz”. És mégsem félek tőlük;
3920 XI | nápolyi szokást; micsoda bő jövedelemforrást nyithatnának vele emberbaráti
3921 VI | német utazók elől angol jövevények azokat a jobb kettős helyeket.
3922 I | amit saját maga remélt a jövőtől kiérdemelhetni. A művészpálya
3923 III | sem tudok a szerepemből; jogász vagyok, rigorozálnom kellene,
3924 III | el a regényírónak azt a jogát, hogy az élet árnyoldalait
3925 XIV | jenki azt tartja, hogy e jognál fogva az a darab föld egész
3926 III | korcsmai dulakodás képe jogosult faj; a csatatér leírása
3927 XIII | tenger: az egyiket a népajk Johanna királynő fürdőjének nevezi.~
3928 XI | állít elő. És árucikkeik jók, szolidak, szépek, kitűnő
3929 IX | egy pohár falernumira, s jókat nevettünk együtt a nagy
3930 XII | ismerős sziklaúton, hogy jókor érkezzünk, míg el nem hűl
3931 VI | van kettős ülés, amelyben jól-rosszul lehet heverni: a másik felén
3932 IV | idegemet valami kimondhatatlan, jólérző zsibbadás fogja el, ami
3933 XI | Holmi ideális emberek ugyan jóllakhatnak fölséges kilátással, mohfedte
3934 XII | ez ebéd és mulatság: mire jóllakik vele az ember, akkorra megéhezik. –
3935 IV | szól az orvos, megszokott, jóságosan komoly tekintetével. S aztán
3936 II | király palotájára fenyegető jóslatát felírta, s odajegyzett az
3937 IX | ellátja Illyricumból hozatott jószagú kenőccsel s föníciai kendőzőszerekkel.
3938 III | Istentől, megköszönöm azt a sok jót, amit velem tett életemben;
3939 XIV | isten. „Divisum imperium cum Jove caesar habet.” (Osztva az
3940 II | Balatonfüreden megfordultak, arra a joviális alakra, aki egy csokoládészínű
3941 II | szabadságharc alatt M.. r Józsefet nevezte ki a magyar kormány
3942 XIII | mondást: „Quem dii pendere jubent, non mergitur aquis” („Akit
3943 V | is büszke a maga Rómeó és Júliájára. Egyáltaljában a veronai
3944 V | között ott látjuk Rómeónak és Júliának a képmásait is, mellettük
3945 XI | megláthatják Agrippina sírját, Julius Caesar palotáját, Néró labirintját
3946 X | mennydörög: miként nálunk otthon júliusban. Itt pedig december 8-ikát
3947 VII | Pittinek, mint például a Jupiter- vagy Venus-terem, olyan
3948 XIV | középső volt az atyaistené, Jupiteré. Abban ő maga lakott: a
3949 XIV | Ez jól talált. A capraeai Jupiternek még mennykövei is voltak.
3950 XIV | megosztá a hatalmát (nem Jupiterrel; annak csak „jut, ha marad”)
3951 II | ezeknél praktizáltam én mint jurátus. A szabadságharc alatt M..
3952 X | egyik sem engedi a maga jussát.~Meglátja a perpatvart egy
3953 IV | az volt a szándékom, hogy juthassak csak egyszer az íróasztalomhoz,
3954 VII | álmomat többé.~Amint haza jutok, első dolgom lesz azt az
3955 XI | amíg a tengerparttól odáig jutunk, szűk, tekervényes utcákon
3956 X | sietni fogok, nehogy P. Sz. K. barátom elkapja előlem
3957 IV | akkor vettem észre, hogy a kabát két ujja össze van varrva:
3958 II | aki egy csokoládészínű kabátban, mely a hátán kezdett már
3959 IV | Az egyik rendőr felgyűrte kabátja ujját a karjáról, hogy megmutassa
3960 XI | ékszerész teleaggatta a kabátját elöl-hátul násfákkal, függőkkel,
3961 I | nem volt álom, csak kínzó kábulat. Fölkergetett az a rém!
3962 X | a frivol nézőket hangos kacagásra indítja; de nem ugyan rák
3963 I | étvágy, álom visszatért, még kacagok is vidám társaságban, hanem
3964 X | legyintés a hitvestárs ollós kacsójától mindannyiszor visszavonulásra
3965 XI | Grabene, Ringstrasséja, Kärntnerstrasséja, Budapest Andrássy útja,
3966 XI | benne találni az odaszorult kagylókat, s e lyukacsos öv mintegy
3967 II | Menjünk odább.~Itt van egy sor kajszibarackfa a völgyben, valamennyi mind
3968 IV | fráter szerelmes a zöld kakas leányába, s annál fogva
3969 XI | szél a fejéről, azzal a sok kakastollal. Délfelé aztán előjön nyolc
3970 VIII | ki; a gyümölccsel rakott kaktusz a virágzó berkenyével, az
3971 VIII | vereshagymakötegek, a felfűzött kaktuszfügék és paradicsombogyók, a gyerekfej
3972 IX | mely haraphatatlan volt; kalácsot, aminő ezernyolcszáz esztendő
3973 IV | döglenek a rémek! Ide veled, kalamáris!~Otthon, még a boldogabb
3974 IV | Lenci fráterem” legutolsó kalandján.~… Magam sem …~
3975 X | táncos” elbeszéli a legutolsó kalandját, ami oda alant volt, Bajae
3976 IV | megint neki akarsz indulni a kalandozásnak, akaratom nélkül? Felköltelek,
3977 V | piszok, csak az ősi címer, a „Kalap” kőből kifaragva, bizonyítja
3978 VIII | hol sebesebben püfölnek kalapáccsal valami türelmetlen emberek;
3979 V | művész vésője, a lakatos kalapácsa, s az egészet kigondolt
3980 XI | óraláncok, rivière-ek, a kalapja tele boglárokkal. „Omnia
3981 XI | az egyik kezével fogja a kalapját, hogy le ne fújja a szél
3982 XI | letérdepelnek, többen leemelik a kalapjukat, néhány percig hangzik az
3983 V | szemei villognak elő a széles kalapkarma alól. Itt még nem kezdődik
3984 VIII | kéményseprő!” (Bizonyosan az én kalapomat nézi kürtőnek.) Azonkívül
3985 III | magát? Az a fátyol ott a kalapon nagy privilégium. Elég széles
3986 XIV | átadja lelkét az alvilági kalauzoknak. Nehezen akart ráállni.~
3987 IX | hogy a rend megtartassék. – Kalauzra nem volt szükségem: mikor
3988 XI | kincstárai az aszalt gyümölcsnek, Kaliforniái a talmi aranynak, kifogyhatatlan
3989 III | nevessetek már!) és aztán Tisza Kálmánt …~Sok év során át így megy
3990 XIV | óriási réztetővel. Ekkora kálvinista torony nincs a világon sehol;
3991 III | reggelig fennmaradni fölötte. A kályhában újra felszítottam a tüzet;
3992 IV | jelvényei a láthatatlan kályhák: ezt az állatot itt nem
3993 XII | olyan fajta, aminőt minálunk kaméliaföld cím alatt árulnak kilószámra.
3994 XI | teherhordóknak. Egypár négyszögölnyi kamrácskákban ember hátán ember dolgozik
3995 XI | a közei ugyanannyi zárt kamrákba vezettek. Azokon át lehetett
3996 I | gondoltam az evésre. Egy kanál leves délben, este, időnkint
3997 X | fejét dugta bele egy ilyen kancsóba, s az egész karcsú teste
3998 IV | egyik szobában volna valami kandallóforma; de az egész hozzávaló fűtőszerszám
3999 XII | olajfával tüzeltünk a pompás kandallónkban.~ ~
4000 IX | háromágú mécstartót, lobogó kanóccal, amely akkora füstöt csinált,
4001 XIII | hajóról a vízbe. Egy derék kanonok is velünk jött a dereglyén,
4002 XI | gyermeke.~Egy szűk gyalogút kanyarog fel a városból odáig: gyalog
4003 VIII | szögletbe törik, hihetetlen kanyarulatokat vesz; két kocsi egymást
4004 XIII | gondolkozás. Lássuk, hogy tudják-e kapacitálni egymást?~Már közel három
4005 IV | visszatérett minden módon arra kapacitált, hogy ha Budapestre akarok
4006 VIII | ruhának. Pályadíj-versenye a kapcának. Aki végigmegy a hosszú
|