10-atell | ateng-camal | campa-effel | egben-erdob | erdos-fesze | feszi-gyomr | gyors-hotel | hozat-kapca | kapha-kiser | kisfa-latsz | latta-megen | meger-multa | multk-olasz | olcso-quem | qui-sybil | sycop-takar | tala-trist | tromb-venek | venio-zuzt
bold = Main text
Rész grey = Comment text
7017 IX | szélére:~„Óh Meleagre! Vivens qui implevis multos odore: ~
7018 XI | gyapotharisnyákat, a drága quincaillerie kirakatával szemben a tízkrajcáros
7019 XIII | paradicsomban leszünk!” – „Quod Deus avertat!” Erre te,
7020 IX | labitur ex oculis nunc quoque gutta meis” meglágyíták
7021 II | kedveset mondani: a jó „Pius”-ra. Valamikor komáromi bencés
7022 I | legyenek vele takarva, s a férj rááll. Hát én megengedem, hogy
7023 XIV | kalauzoknak. Nehezen akart ráállni.~Mikor már meg volt halva,
7024 XI | eltántorítsa. Egy napon a püspök ráállt, hogy a szép bűnöst elkísérje
7025 III | legeltet otthon. Álmában a rab leveti láncait, s elhagyott
7026 XIII | tengeribetegségtől nem félünk, nyugodtan rábízhatjuk magunkat az itteni hajósokra;
7027 II | ette a politikai foglyok rabkenyerét, s nem kért, nem panaszkodott.~
7028 XIII | elkészültek a hírhedett rablóhadakkal két hét alatt. Olyan tiszta
7029 XIII | hatalmát Crocco, a félelmes rablóvezér, cimborája a reakciónak,
7030 XIV | mulattatására kikötözött rabnőket szoktak halálra marni.~A
7031 IX | nyájaskodásra. A pohártöltő rabszolga pedig azt hitte, hogy az
7032 XIII | olyan sápatag volt, mint a rabszolgádé.~Mikor látod magad felé
7033 IX | melyeket a bajaei tóban valódi rabszolgahússal hizlaltak és végül a legritkább
7034 XII | katona; de nem az íróasztal rabszolgája.~Hanem a tenger azt is meghozza:
7035 XI | melyben drága murénáit eleven rabszolgák húsával hizlalta. Úgy látszik,
7036 IX | szobám oldalán és tetején két rácsos lyuk van, melyen szabadon
7037 XI | természetes.~Mi azalatt ráérünk egy ponyvasátor alatt szemle
7038 IX | egy azoknál szebb látvány ragadta meg a figyelmemet. A háztetőn
7039 XI | képviselőjéül. Hát ez mind rágalom. – Én ugyan nem vagyok hivatva
7040 II | hajdani szelleme egész ragyogásában. „Egy tekintetet” (Ein Blick)
7041 X | vízi tulipánok, kökörcsinek ragyognak a zafirkék világításban,
7042 IX | utálatos szépség, akire ráillett Phaedrus rókájának mondása: „
7043 IX | Látom: ez itt a Forum; ráismerek a nagy areáról, melyet a
7044 IX | tragédia-író” házát, melyre ráismerni arról a fekete kutyáról
7045 XI | Most csengettyűszó hangzik.~Ráismerünk: ez az inclangorium. Valami
7046 X | Külön medencében a villanyos rája, melyet a kurázsis látogatónak
7047 I | Kicsiny gyermek korom óta rajongok érte.~Mikor legelőször az
7048 II | alakban is meg van örökítve, rajz és ecset által itt a szemem
7049 X | zöldesbarna virágokkal rajzolva. Különös szenvedélyük telik
7050 II | hogy a sárgarigó fészket rak az ágaik közé, s onnan csúfolódik
7051 X | ez az „ewig weibliche” a rák-nemzetségnél.~Az asszonyság a rákoknál
7052 IX | volt a rendeltetése, hogy rákerülvén a sor, az asztaltársaságot
7053 X | rákok komédiája”.~Van egy rákfaj a Közép-tengerben, melyet
7054 X | prédát, s tovafut vele.~A rákházaspár azonban menten észreveszi,
7055 V | Ez egy gazdasági gépgyár rakó helye. Ezeken átlépegetve,
7056 XIII | eljátszották a színházban a Rákóczi-indulót, meg a Kossuth nótáját,
7057 X | szilárd takarót, mint a többi rákoknak; azért kénytelen rá csizmát
7058 X | rák-nemzetségnél.~Az asszonyság a rákoknál rendesen kétszerte nagyobb
7059 VIII | emelkedik ki; a gyümölccsel rakott kaktusz a virágzó berkenyével,
7060 VII | Ezúttal a fantázia úgy rakta el, amit az emlékezet összegyűjtött,
7061 IX | elégetni. Hat öl fából raktak neki rogust. Amíg perzselték
7062 IX | hajója kiüresült, még a raktára is.~– Ez hát drága rúgás
7063 IX | kereskedhettek? Hisz még eddig semmi raktárt nem fedeztek fel, vagy nagyobb
7064 II | István. Akkor került ebbe a rámába, mikor Tisza-Duna partján
7065 II | arcképeivel, mindenféle rámákba foglalva. – Azok pedig nem
7066 IX | a fél szemét felnyitva, rámordult: „Puer; non omnibus dormio”.4~
7067 IV | kezemben; az a túlvilági rámtekintés; az a ravatal itt a szobában,
7068 IX | oda hozzám, s a chlamyssa ráncai alól rejtegetve elővont
7069 XI | deli hölgyet, s aki arra ránéz, rögtön megfizettetni. A
7070 IX | arckifejezéssel. Utána következett rangban Sextus Aplisius Flamen Martialis:
7071 III | engem bánt, kiigazítani, s ráparancsolni magamra, hogy álmodjam jobb
7072 XI | estig, varr, fon, fúr-farag, ráspolyoz, vagy az utcán jár és árul
7073 IX | kapitális egy hajadon. Ha én rászánok tízezer sestertiát, Buprestis
7074 XI | sétáikat végzik. Valahogy csak rátalálunk a Piazza dei martyri-ra,
7075 III | esze. Végre-valahára ő is rátért az egyedül idvezítő realizmusra.
7076 I | végeig megígértem a kiadónak, Ráth Mórnak.~Nem regény ez; hőse
7077 X | mert amint a spirituszt rátöltik az élő állatra, az behúzódik,
7078 IV | túlvilági rámtekintés; az a ravatal itt a szobában, aztán a
7079 V | hol a szép tetszhalott ravatala állt, most öszvérek számára
7080 I | a szeretete nyilvánult a ravatalánál. A legmagasabb uraktól a
7081 I | Senkinek a koszorúja, amit a ravatalra tettek, nem volt olyan drága,
7082 XIII | rablóvezér, cimborája a reakciónak, a sötétség hatalmának hőse,
7083 III | idealista? S miért volnának realisták csak azok, akik Balzac és
7084 III | is? Akik par excellence realistáknak szeretik magukat hívatni,
7085 III | lebujok maszatja csak a realizmus? A virágos mező, a háborgó
7086 III | fényoldalai is el legyenek fogadva realizmusnak. Hát csak a korcsmai dulakodás
7087 III | rátért az egyedül idvezítő realizmusra. Ez a mai kor igazi vallása,
7088 VI | kedveskedő pincér „goszpodine”-t rebeg a vendég fülébe, mikor a
7089 IX | alátartani.~– Látod, Naso? – rebegé, a hamvvederre mutatva.~–
7090 XIII | imádkozásra, s elkezdéd rebegni: „Miatyánk, ki vagy a mennyekben…,
7091 XIII | tengeribetegség ellen nincsen recept.~Mit nekem a tengeri nyavalya,
7092 I | ott feküdtek mellettem a receptek halommal, s eszembe jutott,
7093 XIII | tengeribetegséget.~Ajánlhatom ezt a receptet mindenkinek, aki hasonló
7094 XI | dunai békateknőink: a héja recés, hófehér. És ez a tehetetlen
7095 VIII | fel az ájtatosságot, hanem recsegő vaskondérok, amiket riasztó
7096 II | általa feltalált ekék valódi reformot idéztek elő a mezőgazdaságban.
7097 XIV | milyen mesebeli változatait regélik el kortársai, minők ez elefántcsonttal
7098 I | Nem regény ez; hőse nem regényalak, hanem a való élet és az
7099 X | barlangja; a Hugo Victor által regényben megörökített igazi hydráé,
7100 VI | Memnon szobornak. Stinde regényéből még friss volt az emlékezetemben,
7101 XI | érdekkel olvastam, sőt, egy regényemben írtam is felőle, de sohasem
7102 XIII | Másnap át akartunk menni a regényes Amalfiba. Hanem hát „ember
7103 III | vagyok. Én nem tagadom el a regényírónak azt a jogát, hogy az élet
7104 XI | terveit. Most már csak a régészek találgatják: mi volt ez
7105 II | megvédelmezése. S azon a reggelen, melyen mély államférfiúi
7106 XI | annyi tejet, amennyi egy reggelinek és két soldi értékének megfelel. –
7107 II | igaz értelmében, aki kora reggeltől estig együtt dolgozott a
7108 IX | római pletykák.~– Valamivel régibb az, melyet már hallanod
7109 II | ágát ketten ojtottuk el, régimódi „hasításba” a Károly bátyámmal.
7110 XI | ebédre; az „Hôtel della Reginába. A királyné hotele semmi
7111 IX | új álarcot csináltatni. A réginek nem elég széles és nyílt
7112 XI | Nápolyban aligha ismernének rá a régire hajdani leírói. Nincsenek
7113 IX | azután a kiásott emlékekből a régiségbúvárok az ókort egész élő mivoltában
7114 VII | jobban illenék Veronába, a régiségek nagy múzeumába. Ezúttal
7115 II | bregetiumi romok között régiségeket keresve eltűnt – a Dunába
7116 V | minden utcafordulónál egy-egy régmúlt század képével találkozunk.
7117 II | volt ez: kertészeti neve „reinette des dames”, mi csak úgy
7118 IX | előtt, mely a drága hamvakat rejté. Kétfelől mellette állt
7119 IX | a chlamyssa ráncai alól rejtegetve elővont egy rettenetes tárgyat.
7120 II | fénynapokban került szobám rejtekébe, midőn a budapesti ellenzéki
7121 I | lehet, mert azok a mesék rejtélyeihez hajaznak. De nagy vonásaiban
7122 XI | kőlépcsőn szállunk le a rejtélyekben gazdag romemlékbe.~A pozzuoli
7123 X | tudósunk. – Menjünk fel a rekesz mögötti karzatra, ahonnan
7124 III | tűzvonal ottan, a kályha alsó rekeszébe hullott parázs, s az átmelegült
7125 IV | része függönnyel el van rekesztve; s az ott a pincérek alvóhelye.
7126 IX | nézd; ez egészen új neme a reklámcsinálásnak!~– No, hát ülj le ide a
7127 XI | megsokallja a dolgot, s futást rekomendál: arra aztán nekiiramodik
7128 II | nem igaz; mert a magyar relatíve más földlakóhoz mérten elég
7129 IX | festészet és szobrászat remekeit, ősanyáink hímzésmintáit,
7130 XI | különben a Verona, Florenc remekeitől, klasszikus műízlésétől (
7131 V | is nagyobb hírű művészek remeklései.~Ott áll a szobor még a
7132 V | márványszobraival rakva. Megannyi remekmű. Künn a piazza dei Signorin
7133 IX | szobrászt, aki a legkelendőbb remekművet megalkotta: egy modern nimfát,
7134 VII | egészben, annyiféle ellenmondó remeknek összességében, valami égi
7135 VIII | ablakomat (mely tulajdonképpen remekül záródó ajtó az erkélyre)
7136 I | adta oda, amit saját maga remélt a jövőtől kiérdemelhetni.
7137 XI | melyben azonban most csak a reményteljes csemeték vannak otthon;
7138 XII | Cocumella csengettyűje („remete harangja siketes vadonban!”)
7139 X | Közép-tengerben, melyet remeteráknak hívnak; ő ugyan magát „paguri”-
7140 X | ki igéző tekintetét. S a rémfej körül tekereg nyolc hosszú,
7141 XIV | embereknek, négy szem között, a rémjeleneteket, miket Róma császárja Capriban
7142 XI | ehhez a helyhez félelmeik rémképeit? Csakugyan van ott egy hosszú
7143 II | fantaszta volt, vénségére rémlátóvá lesz! Álmokat magyaráz –
7144 III | rögön.~Egyszer egy nagy rémület riaszt fel. Kiáltottak talán?
7145 XIV | vette észre mindenki nagy rémülettel, hogy a torony csóválja
7146 IX | megfelelő mélyedések, hogy a rend megtartassék. – Kalauzra
7147 IV | hogy ki van adva ellenem a rendelet, hogy szépszerével szállítsanak
7148 IX | szívesen lát, már kiadta a rendeletet, hogy melyik lesz a cubiculumom.~–
7149 XI | oltárképe, melyet a püspök rendelt meg. Még senkisem látta
7150 IX | étkezni; sőt, inkább az volt a rendeltetése, hogy rákerülvén a sor,
7151 XIII | előre-hátra forgatott a rendetlen járású torlat. „Szent atyám!
7152 XI | már a körtemplom helyén, rendetlenül odadobált törött oszlopfőkkel
7153 IX | számára egy ilyen produkciót rendezni: maga meg fog egy embert
7154 IX | múzeum termeiben osztályokba rendeztek: a szobrászati remekek,
7155 IX | előadásokat és felolvasásokat rendezzenek az épületben levő porticus
7156 IV | kövessem őket. Az egyik rendőr felgyűrte kabátja ujját
7157 IX | matróna. Ez volt a nevelési rendszer. Különben is egész Pompejiben
7158 III | repülőgép mind semmi az ő rendszeréhez képest: ahány perc, annyi
7159 XII | esővizet megtartsák. Ezt a rendszert magam is megpróbálom otthon
7160 XI | egyházi személy, különféle rendviseletekben: egyéb senki.~Ahol e díszes
7161 IX | visszatér. Léptei alatt rengett a taberna. Azt gondoltam,
7162 XIV | vitorlás halászbárkáknak repdesett fölötte, s ahogy e vitorlák
7163 XIII | fekete-fehér sirályok vijjongva repkednek előtte. Ez már nemcsak felhajít
7164 II | lemondott már rólam: a hírlapi reporterek készen tartották a fiókjukban
7165 IX | nevettünk együtt a nagy Brutus republikánusságán, aki amellett a szegény
7166 XIV | valami úgy biztat, hogy repüljünk. Egy kimondhatatlan vágy
7167 X | szárnynak használva, elkezd repülni, mint a pillangó. A talajt
7168 III | álom utaztatni! Villany, repülőgép mind semmi az ő rendszeréhez
7169 IV | bunda, köpönyeg, paplan repült rólam ki jobbra, ki balra;
7170 VII | Aztán a tengeren végig repültek előttünk a vitorlás hajók;
7171 X | szentelek; fenntartva pièce de résistance-nak „a rákok komédiáját”, aminek
7172 III | álomtündér szokta megbüntetni a restelkedőt, aki az első fölébredés
7173 XII | Nagyjában természettől, részben emberi kéztől vájt tágas
7174 I | teremtés csodája, az ember, két részből áll: lélekből és testből,
7175 XI | játszik a legnehezebb operai részekkel, s aki most itt énekel utcaszegleten,
7176 XI | szerelmes volt; s mert ennek a részéről viszonzást nem talált, bosszúból
7177 III | amit fülébe suttognak, s reszketni előttük; álmában a kéjenc
7178 XI | körös-körül nagy darabon a reszkető légben úgy himbálnak a tárgyak,
7179 IX | annyi fényképet látott egyes részleteiről, hogy, mikor előtte van,
7180 I | volt. Nem fogja annak a részleteit megírni toll soha, mert
7181 IX | Senecának a bolondságait részletesen előadta, s a szigorú Catóról
7182 III | élet árnyoldalait élethűen részletezve csoportosan adja az olvasó
7183 X | cul de Paris-val a hátulsó részükön. S hogy tökéletesen meg
7184 I | kellett köszönni a közönség részvételét. Képzelem, hogy akik november
7185 IV | mondtam: fogadd őszinte részvétemet azon szerencsétlenség fölött,
7186 IV | bennünket? Aztán a táviratok, részvétlevelek halmaza? Maga az a mély
7187 VI | egymást. Annálfogva a hónapos retekig, ami leves után jön, minden
7188 XIV | emberi idegeken egyszerre. Rettegünk az égtől, s vágyódunk a
7189 II | halva találták az ágyában. – Rettentő eset volt. – Ha már a pap
7190 XI | tárgyak, mint a délibáb rezgő hullámaiban. A Solfatara
7191 XI | szabadalmazott pénzkofa, aki csak rézpénzt vált, s az elegáns confectionner
7192 XI | orchestrumot; s valamennyi rézpénzünk mind hozzájuk vándorolt.
7193 IX | aranyat várt, ugyanannyi rézquadranssal fizette ki. Clodia beperelte
7194 VIII | háztömeg között gubbaszkodó rézrozsdás kupoláját egy-egy eldugott
7195 X | szép tengeri táncruhába, rézsisakkal a fején, melynek két nagy
7196 XIV | tornyot építettek, óriási réztetővel. Ekkora kálvinista torony
7197 IX | úgy, ahogy azt Priscus Rhetor megírta volt; az aranyat
7198 III | Egyszer egy nagy rémület riaszt fel. Kiáltottak talán? Föltekintek,
7199 VIII | recsegő vaskondérok, amiket riasztó kongással, hol lassabban,
7200 VI | a jobb kettős helyeket. Richtig! Mikor a flórenci vagon „
7201 I | árulás, kétségbeesés, nyomor, rideg pusztaság, viharos jégtenger
7202 III | szerepemből; jogász vagyok, rigorozálnom kellene, s nem tudom a leckét;
7203 VIII | minden színváltozataiban rikítóra festve; egy óriási hangyaboly,
7204 XI | darab Európa. Bécs Grabene, Ringstrasséja, Kärntnerstrasséja, Budapest
7205 XI | hajt egy öreg ember két riska tehenet, egy kis leány pedig
7206 XI | kecskék a lépcsőkön.~A két riskának ezalatt odalenn az utcán
7207 XIV | helyette valami szebb és ritkább látványt: egy szivárványt
7208 XI | törpülni a növényzet, a pázsit ritkul, egész puszta foltok terjengenek,
7209 XIII | éljen”-nel kevert „eviva” rivallás fogadta őket, szép leányok
7210 XI | tengerpartig terjedt, most a széles Riviera di Chiaja által van a tengertől
7211 XI | derekán nyakláncok, óraláncok, rivière-ek, a kalapja tele boglárokkal. „
7212 VII | meg van áradva, s harsogó robajjal vágtat a zuhatagon alá,
7213 II | diadalmas hordák paripáinak robogásától megrendül a lába alatt a
7214 XII | ebédek rám nézve valóságos robot tárgyai. Hiszen déltől hatig
7215 III | ágyon fekszik-e, vagy fagyos rögön.~Egyszer egy nagy rémület
7216 VIII | Napoli e poi mori”. Ezt a röpke mondást nem kell ám úgy
7217 IX | vissza sem jött, amíg a rogus el nem hamvadt.~Siettem
7218 IX | Hat öl fából raktak neki rogust. Amíg perzselték a jámbort,
7219 X | száját felnyitja, s dühösen rohan a menekülő préda után; egy
7220 X | örül, s rögtön békét kötve, rohannak boldogságuk elrablója után.~
7221 X | Kossuthtal: szemközt jöttek. Hogy rohantak egyszerre egymáshoz! Hogy
7222 I | hálámat soha eléggé le nem róhatom, sógorom, dr. Huray, mint
7223 VIII | annyi változata lehessen a rohoda illatnak, melyek között
7224 IX | akire ráillett Phaedrus rókájának mondása: „Quanta species!
7225 II | tüskés ciher: jó tanyája a rókának és a sündisznónak. Az első
7226 IX | és a hamvvedrek s a velük rokon könnytartók, melyeket a
7227 II | Utána szép vagyon maradt a rokonaira; tehát zilált anyagi viszonyok
7228 XI | azért az valami oly megkapó, rokonszenves hang volt, mély timberű
7229 III | realisztikus regényirodalom”-ról. Azt hiszem, ez majd elálmosít:
7230 II | tudtam csak lefűrészelni róluk az akadékos ágat; ő azt
7231 XI | találgatják: mi volt ez a rom itt? Összekötő csatorna
7232 XI | Toledo utca (ma már Strada di Roma) folytatásával a Capodimonte
7233 IX | csúf Meleager nem bocsátott Rómába. Képzeld: még most is félt.~–
7234 XI | érteni, hogy miért kötötték a rómaiak ehhez a helyhez félelmeik
7235 XI | az, hogy ugyan mi ütött a rómaiakhoz, hogy a maguk klasszikus
7236 IX | panaszkodik, hogy ő most odahagyta Rómát, ahol pedig most tartanak
7237 IX | másfél évtizeddel egészen romba döntötte a földindulás.
7238 XI | akinek a palotája ott fekszik romban) igen rosszul traktálnak.
7239 XI | le a rejtélyekben gazdag romemlékbe.~A pozzuoli Serapis-templom
7240 XI | süllyedt, az újra fölemelkedett romemlékeit, a pokol völgyét! Csak viszontlátni
7241 IX | eszébe; amott a fenséges romemlékek között, melyekben világfordító
7242 IX | azután kiásnók a hiteles romjainkat, s megtalálnánk minden ősi
7243 IX | közül, aki Pompeji kiásott romjait, s azután a múzeumokban
7244 III | kiválogatják a társadalomból a romlott kivételeket, alakokban úgy,
7245 X | fújtatnak alá, a másikon a romlottat szivattyúzzák vissza, s
7246 XI | bátorsága erre a földre annyi romnak született palotát építeni?
7247 XI | alul magasra az elsüllyedt romokat, népek csodájára, s ugyanakkor
7248 IX | rendkívül érdekes mind maga a romváros, mind az omladékaiból összegyűjtött
7249 VII | végiglátni. Csakhogy most a róna helyett a tenger volt előttünk.
7250 VII | ahonnan a nagy alföldi rónára széltében, hosszában végiglátni.
7251 VIII | Most már legalább vannak rongyai; nem jár meztelen. Az igaz,
7252 III | képű banyának látja magát, rongyászputtonnyal a hátán; álmában a parlament
7253 VIII | ruházkodik – és dolgozik. S ez a rongykiállítás már egy neme a dicsekedésnek.
7254 VIII | fölülmúl. Valóságos fényűzés a rongyokkal. Luxusa a szennyes ruhának.
7255 VIII | napvilágot megfertőztető rongyoknak, mely minden képzeletet
7256 XIII | szép asszony vállára egy rongyos szűrt dobnak; feljebb már
7257 VIII | mikor a komondor orozva ront ki a kapu alól, s amellett
7258 I | bánta.~Később aztán, mikor Rontó Pált olvastam, majd Benyovszky
7259 III | Vigyázz, hogy meg ne hűlj! Ne rontsd a szemed az olvasással,
7260 XI | homok, mely lábunk alatt ropog, ha kezünkkel belemarkolunk,
7261 II | cseresznyefa, a legjobb fekete ropogós „ökörszem”. Ennek a két
7262 XIII | jegyzője. Egyszer csak egy nagy roppanás hangzik; a vontató gép kereke
7263 XIV | S a rossz álmoknak még rosszabb való volt a szülője.~A császár
7264 XIV | pofon miatt, és még annál rosszabbat is, hogy Sejanus magát a
7265 III | hogy őrizze meg minden rossztól azokat, akiket szeretek:
7266 V | vasekékkel, boronákkal és rostáló gépekkel. Ez egy gazdasági
7267 V | lakásul, az erkélyről, melynek rostélyán Rómeó és Júlia ölelkezett,
7268 II | színéért úgy hítták, hogy „Der rote Andrézel”. Híres szőlősgazda
7269 XIII | toronymagas bástyafalra könyökölő rotundával; s az őssziklában a természet
7270 XIII | mint a vezetéknév nélküli „Rózá”-kat.~„Hát hallgass ide,
7271 V | ültethette a szeretők emlékére, a rozmarin sokáig él. Törjünk le róla
7272 V | az ideált: egy szép régi rozmarinfa. Ezt még talán a jó álomital-keverő
7273 VII | kihajolva. Egy nagy, pompás rózsabokrétát ötven centesimeért vesztegettek,
7274 XIII | tízesztendős fiacskája gyönyörű rózsacsokrot hozott búcsú-ajándékul a
7275 VII | bejártuk Flórenc virányait. A rózsák ott nyíltak a kerítéseken
7276 XI | kosarakat kínálgatva, tele rózsákkal: ára csak két líra; most
7277 II | melyek aranyzöld, sárga, rózsaszín, bakacsin, kökénykék fürteikkel
7278 X | változtatja, egy percben rózsaszínű lesz a háta, másikban ércszínű
7279 XI | mögött jön két klerikus rúdlámpákkal a kezében; nyomukban két
7280 II | És aztán ellestem, hogy rügyeznek a fabimbók, hogy pattannak
7281 IV | Folytasd! A hippogriff rúgott, harapott; nem használt,
7282 I | sötét van, s kért, hogy a ruháit készítsem oda, mert fel
7283 XI | produkálja magát, melynek tagjai, ruhájuk és cipőik megviselt állapotja
7284 XI | borostyánkő, lávaművészet, viselt ruhák, közben pereces, süteményes
7285 VIII | rongyokkal. Luxusa a szennyes ruhának. Pályadíj-versenye a kapcának.
7286 XI | az aranyos hintót a veres ruhás egyházfiak továbbvontatják,
7287 VIII | uraságoktól levetett ócska ruhát nyűvi tovább.~Ez az utca
7288 VIII | többé Nápolyban. Mindenki ruházkodik – és dolgozik. S ez a rongykiállítás
7289 XI | híres vendéglő, „Hôtel de la Russie”, ahol írott betűk és szájhagyomány
7290 III | leány, ifja, véne, szépe, rútja veszendő és esendő, csak
7291 IX | Thalassiusnak!” Mely jelmondat még a Sabinák elraboltatása idejéből maradt
7292 IX | legújabb divat? Festik-e még sáfrányszínűre a hajukat az előkelő hölgyek,
7293 XI | amelyiktől a tejet ki akarja sajátítani. Azután megint visszakopognak
7294 X | Dioltenes-ráknak. Ennek az a sajátszerű ösztöne, hogy a farkát üres
7295 XIII | szelet, vitorlával haladt a sajkánk felfelé, Caprinak. A hullámok
7296 XI | vetkőzve, előszólítanak, a sajtárt annak a kezébe adják, a
7297 VIII | körülaggatva a hólyagba tömött sajtok, a zsinegre fűzött hosszúkás
7298 XIII | me!” („Bátorság nektek, sajtos makaróni nekem!”)~Hát hiszen
7299 XI | a föld mélyéből kihányt salak; a közepét kékes füst borítja,
7300 V | kertet, melyben nincs virág; saláta, laboda az egész ékessége.
7301 X | tökéletesen hasonlít ekkor egy sallangos dohányzacskóhoz. A feje
7302 II | láthatatlan kéz, mely egykor Salmanassár király palotájára fenyegető
7303 IV | humorisztikus novellát a „Magyar Salon”-ban; én bizony annak a
7304 XIV | életre, ide lett küldve a Salto di Tiberióra.~Alant, ezer
7305 X | a pofonokkal, kirohan a sámfával a csigaházból, s olyat lök
7306 XIII | fövénypartig; udvaraik csupa Samiramis-kertek, némelyiknek a fundamentuma
7307 XII | amekkora a koronája, s a föld sáncmagasra feltöltve körülötte. Aztán
7308 II | principálisomtól kaptam, W..y Sándortól, aki szenvedélyes kertész
7309 XI | kupolájáig eltakarják a nevezetes Sannazaro templomot, mely nem csak
7310 XII | falu, amelyhez tartozik (Sant-Agniello), az nincs a mappán.~Olyan
7311 XI | pede claudo.”) Csakugyan sánta. Egy öreg, tiszteletgerjesztő,
7312 XIII | s onnan korán reggel a Santa-Luciából induló gőzössel átlapátolni
7313 XIV | járó pellagra miserorum sanyargatá a népet, hozatta számára
7314 II | öltöttek – egy sem volt oly sápadáskeltő, oly érverést elakasztó:
7315 VII | belseje olyan volt, mint az a sápadt arany, aminőt a középkori
7316 XIII | azért a te arcod is olyan sápatag volt, mint a rabszolgádé.~
7317 XIV | Miért jut eszembe éppen Sappho? Őt is így csábította a
7318 VIII | alig képes elkerülni benne; sár, csülökig érő; szemét, változatos;
7319 XI | énekel utcaszegleten, esőben, sárban, egypár ablakon kinéző utas
7320 XI | bogyókat, feljebb a félérett sárgákat, azután a zöldeket, s a
7321 XIII | megkönnyebbülésre. Kezdtem az eget sárgának látni, a tengert pedig veresnek.~
7322 II | Olyan magasak már, hogy a sárgarigó fészket rak az ágaik közé,
7323 II | kihalt fa törzséből öt ág új sarjadzik elő. Egy hó múlva már magasabbak
7324 V | bevehetetlen várnégyszög egyik sark-fundamentuma. Most már jelentéktelen
7325 IV | ütöttem ostorral, vágtam sarkantyúval, míg megadta magát. A campanilék
7326 VIII | hegyébe halmozott veres házak, sarkantyúvirág minden színváltozataiban
7327 V | esztendeig dolgozott rajta. A sárkány-alakok fejei között ott látjuk
7328 V | kartámasztói pedig mítoszi sárkány-alakokat, melyeknek mindegyike egy-egy
7329 V | meg nem láttuk. Egy szűk, sáros sikátoron át, a legnéptelenebb
7330 XI | foltozóvarga egy szétnyílt talpú sarun; itt gyufa, amott kefe,
7331 X | magát, mint a csizmadia a sarut, s ismét elbújik saját magába.~
7332 IX | a kedvesét, Lucillát. A sátorban időzve, Lucilla panaszkodik,
7333 XI | számra. S ilyen antikvárius sátort hatot találtam itt-amott
7334 XI | titkot, ami vele történt, Saturninnak, bosszút követelve meggyalázói
7335 II | elakasztó: sem az, mely Saul királyból kilopta a vitézi
7336 VI | a vendég fülébe, mikor a saumonnal megkínálja. Ez mind halkan
7337 VIII | váltott; egyszer egy hosszú sávon tökéletes tintafeketévé
7338 XIII | egy egész csapat nápolyi sbirró. S ahová bevonultak, minden
7339 XI | követi a bűnt a büntetés. („Scelestum poena, pede claudo.”) Csakugyan
7340 IX | mindjárt eret is vágnak, ami a Scorpio jegy alatt szükséges.~Itt
7341 I | mintha azt akarnám, hogy a sebeimet gyógyítsa a részvét. Megnyugodtam
7342 I | rajta többé.~Az érverés sebes volt, de alig érezhető.
7343 VIII | kongással, hol lassabban, hol sebesebben püfölnek kalapáccsal valami
7344 II | orvosom és barátom, Kovács Sebestyén Endre, azt mondá: „Nem kell
7345 II | történik. A leány szíve sebet kap, s aztán azzal gyógyítja,
7346 IX | mondása: „Quanta species! Sed cerebrum non habet”; olajtól
7347 X | veszedelem, ott legközelebb a segedelem”; íme, midőn már az unalom
7348 XI | a nőt, akit az Isis-pap segélyével tőrbe ejtett. Hanem nagyon
7349 IV | hagyd!”, s tudnak magukon segíteni.~Hanem egy dolgot csakugyan
7350 XIII | Capri-sziget kikötőjében partra segítettem a leányomat. No, úgy-e,
7351 III | tetszenek az álmai, könnyen segíthet rajtuk. Verje ki a fejéből
7352 I | ösztönözve, visszajött. Nem segíthetett rajta többé.~Az érverés
7353 XIV | özvegyének, Livillának, hogy Sejanushoz nőül mehessen egész nyíltan.
7354 XIV | aki a fiát megmérgezteté a Sejanusnak adott pofon miatt, és még
7355 XIV | annak csak „jut, ha marad”) Sejanussal: nevében ez uralkodott a
7356 VI | megszólító idegenben kormánykémet sejtene. Azután elárulja magát azzal
7357 I | emlékíró maga gyöngéden sejtetni enged.~Ehhez a munkához
7358 IV | ostoba idegek? A hús, a sejtszövet, a vértekecs, meg a fehérnye
7359 X | téve, magyarázatot ád a sejtszövetek titkairól.~De hát beszéljünk
7360 II | Képekről és fákról”, nem sejtve, hogy milyen jól fog találni
7361 V | Santa Maria in Organo egyház sekrestyéjének az intarsiatura kincse.
7362 IX | leányom.~Azzal leültetett egy sella curulisra; elém tolt egy
7363 VI | két hölgy torokhangjai és selypítő szisszentései elárulják,
7364 XII | semmivel. Nem gondolkozni semmiről, nem dolgozni semmit, nem
7365 XIII | látja maga előtt, a saját semmiségének az érzete. A tengeren nincs
7366 XII | időkig így eltréfálkozni a semmivel. Nem gondolkozni semmiről,
7367 IX | miután a barátném a bölcs Senecának a bolondságait részletesen
7368 XI | püspök rendelt meg. Még senkisem látta azt, a szép hölgy
7369 XII | dolgozni semmit, nem beszélni senkivel, nem tudni a világról semmit,
7370 XII | közte csigahéjak, égszínkék sépiák teknőcskéi. Csak a közepén
7371 XI | palotáiban az aquarium számára sepiákat fogdosnak.~Egyszer csak
7372 IX | Meleagert rögtön vitték a via sepulchrorumra, elégetni. Hat öl fából
7373 XI | egy istenség!~Menjünk a Serapaeumba, ahogy újkori barbár latinsággal
7374 XI | imádatuk oltárára a kígyótartó Serapist, a kutyafejű Anubist s a
7375 XIV | istennek lenni. Diadalmas seregei a világ minden népét behódították:
7376 VI | összes utasai egybe szoktak seregleni, némelyek úti köntösben,
7377 VII | esős időben is, pompás, nem sérti a tüdőt és a gégét.~A Flórencben
7378 XIV | s ezzel kísértette magát sétáiban. Másnak a hűségében nem
7379 XI | vannak otthon; mamáik reggeli sétáikat végzik. Valahogy csak rátalálunk
7380 X | kést!~Meg is látjuk, csak sétáljunk el az aquariumba.~Az ott
7381 X | pozíciójukat. Egyébkor pedig szépen sétálnak alá s fel a kölcsönzött
7382 XI | katonai zenekar mulattatja a sétálókat, s három órakor Nápoly egész
7383 XI | alakítva, a Villa Nazionale sétánya, mely azelőtt közvetlen
7384 VIII | fognak. Alig tudunk a kőpart sétányától megválni. A teleholdtól
7385 XI | túlcsapkodnak a hullámok.~A sétányt csupa örökzöld fák képezik:
7386 XI | centesimo; rengeteg mennyisége a sétapálcáknak és esernyőknek, szentképek,
7387 XI | nagyszerű düledék boltívei alatt sétaút visz el, nem tudni, mi volt
7388 XIII | ich fahr nicht weiter! Setzen’s mich ans Land!” „Hát arra
7389 IX | Utána következett rangban Sextus Aplisius Flamen Martialis:
7390 V | melyet állítólag egy mister Shakespeare – rá van kötve a névjegye –
7391 VI | mert még azért, ha valaki Shakespeare-t eredetiben olvassa, Albion
7392 IX | hajdankori latin kisváros polgári sibaritizmusának élőképpé alakítására. Tanulmánynak
7393 XI | aki nem hiszi, kettőt. – Siessünk ahhoz a kolostorhoz, amely
7394 IV | azt mondtam neki, hogy „Sietek neked gratulálni, kedves
7395 XIV | termett, az mind őhozzá sietett, hogy az ő arcképét viselve
7396 XII | magában. Utána kellett sietnem, hogy jól kizsémbeljem.
7397 VIII | kocsiból leszállva, az elénk siető vendéglős e szókkal fogad: „
7398 IX | megeredt a vidua szemeiből, siettek az üvegcséket alátartani.~–
7399 IX | a rogus el nem hamvadt.~Siettem condoleálni a gyászos özvegynek.
7400 XI | után, Bajaet körülnézve, siettünk a klasszikus Avernus tavát
7401 V | lehet alkudni.~Júlia házától sietünk a sírboltjához. Vezetőnk
7402 XI | elhaladva, a püspök fölszólítá a signorát, hogy térjen be egy pillanatra
7403 V | remekmű. Künn a piazza dei Signorin Dante legszebb szobra, mely
7404 V | láttuk. Egy szűk, sáros sikátoron át, a legnéptelenebb városnegyed
7405 VIII | mutathat fel talán ilyen szűk sikátort, mely minden száz lépésnél
7406 IV | színpadon, de ami elég külső sikert aratott; ennek meg azt mondtam:
7407 XII | csengettyűje („remete harangja siketes vadonban!”) véget vet az
7408 IX | a lenge öltöny odatapadt silfid termetéhez. „Et quae latent,
7409 VI | ellenállhatatlan. Ő csak a favorijait simogatja, a manchette-jeit húzogatja,
7410 XIII | lehet a Gocumellához, mint Siófok Füredhez – kétszer.~Lehetett
7411 VIII | előrehajtott zsacskó alakú veres sipkát még a férfiak fején, az
7412 XIII | tyúkszemeit.~Olyan szép sír a hullám…~No, ezzel ugyan
7413 IX | kis fiatal hajadon fölött siránkozzék, aki gipszbe öntve ott fekszik
7414 V | hátuljában, az ott a Júlia sírboltja. Éppen csak akkora, hogy
7415 V | Júlia házától sietünk a sírboltjához. Vezetőnk nem enged addig
7416 XIV | kéziratot odateszem annak a síremléknek a fundamentumába, amelyet
7417 XI | köztudomásra hozhattam.~Virgilius sírja, a posilipói alagút, a kilátás
7418 XI | gránit bástyafalain, erős sirokkónál, túlcsapkodnak a hullámok.~
7419 XIV | osztotta ingyen. Katonáinak sisakján, mellvértjén ragyogott az
7420 IX | Drusilla. Kezében van a „sistrum”. Ez a Pompeji-beli hölgyek
7421 IX | másik? Az a Daphné, azzal a sistrummal a kezében.~– Te bolond!
7422 IX | jam Tristium iste Liber sit! –~Heu Metamorphoseos! me
7423 X | magyar szó – a népek sivatagjában.~– Adjon Isten jó reggelt.~
7424 I | majd nekivágni a havas sivatagnak, ellenséges nép lakta vidékeknek,
7425 XI | odalibben elém, s kiránt a skapuláréja alól – no – nem egy tőrt,
7426 XI | a kezében; nyomukban két skarlátveres talárba öltözött papi személy,
7427 IX | épített házak: sokfiókos skatulyák, a paloták, melyek a fényképen
7428 X | az ezüstszín, rózsa és smaragd minden változataiban. Egy
7429 VIII | teleöntve arannyal, bíborral és smaragdokkal. Egy kis kirándulás a Posilipóhoz
7430 IV | tart vissza, hogy el ne sodorjon bennünket? Aztán a táviratok,
7431 IX | s egyúttal megrántja a sodronyt, a szobor megszólal és szemeit
7432 IX | is, ha a saját háza előtt söpör, mint hogy a mások moreseit
7433 VI | egymásra ismert arról, hogy sör után tudakozódtak. S a német,
7434 XI | hallgattuk az erkélyről a sötétben éneklőket; akiknek dalához
7435 I | aztán elrejtőzni mély erdők sötétjében, egymásnak találkozót adni
7436 XI | percig állunk ott, amidőn sötétségben megjelenik az a veres csillag,
7437 I | szemeivel, hogy én ahhoz hasonló sötétséget nem tudok álmodni. A túlvilág
7438 II | gazdagon hajt, gyönyörű nagy, sötétzöld szívalakú levelei vannak.
7439 IX | bánnám, ha egy pár vizigót sógor is odaégett volna vele.)
7440 I | soha eléggé le nem róhatom, sógorom, dr. Huray, mint orvos kitűnő
7441 I | elaludt, egy jajszó, egy sóhajtás nélkül – örökre.~Olyan szép
7442 XI | hogy élek!”, s keblének egy sóhajtásával kiemelte ismét a tenger
7443 II | vele? – Estére halva volt. Sohase tudta meg senki, mi indította
7444 XIV(2)| Megnyugtatásul mondhatom, hogy nem soká tartott ez az ingadozás.
7445 XI | találtam itt-amott a furcsa sokadalomban, amelyekben mind meglepő
7446 II | nem érik.~Menjünk tovább.~Sokan fognak még emlékezni, akik
7447 XI | pedig előre-hátra jár a sokaság közt; egy vándor ékszerész
7448 XI | egymás mellé fúrva az odvak, sokban még benne találni az odaszorult
7449 XI | a kutyafejű Anubist s a sokemlős Isis asszonyt.~S azoknak
7450 IX | egymás mellé épített házak: sokfiókos skatulyák, a paloták, melyek
7451 I | levél ott hevert, azok közül sokra felelni kellett azonnal,
7452 XI | amennyi egy reggelinek és két soldi értékének megfelel. – Hát
7453 XII | az érctömeg; a kalauzok soldi-darabokat dugnak bele, s lávástul
7454 XI | leheli elő.~Az út, melyen a Solfatarához megyünk, döng a lépéseink
7455 XI | magát a pokol völgyét. A Solfatarát.~Óh, dehogy pokol ez! Ihlet
7456 IX | Nagy hízelkedő mosolygással somfordált oda hozzám, s a chlamyssa
7457 XIV | és kivégzések szakadatlan sora. És a capraeai uralkodónak
7458 XI | s amily hosszú vonalban sorakoznak egymás mellé a fény és pompa
7459 VIII | egymástól, s a szorosan sorakozó épületek közül alig tudjuk
7460 II | rám!~Megnyitotta a rémek sorát Czakó Zsigmond. Ott van
7461 XII | népszerűség volna!~Aztán sorba látogatjuk a barlangokat.
7462 II | Jerünk odább.~Itt áll egymás sorjában négy terepély diófa. Olyan
7463 I | magukban: „Micsoda ferde sorok, micsoda kuszált betűk,
7464 XI | megérdemli, hogy a mártírok közé soroltassék.~Hanem itten azután elkezdődik
7465 XI | összevéve nem mutatja fel egy sorozatban oly szakadatlan tárlatát
7466 II | Hát a hetedik arcképet ne sorozzam-e közéjük? Petőfit. A magyar
7467 XIV | kérek belőle másodszor). Sorrentón túl utolért bennünket egy
7468 I | meggyógyított sok nagy nehéz sorsban.~És most meggyűlöltem azt
7469 XI | áll, s a szentélye körül sós források fakadnak fel; a
7470 XIII | Probavi et successit.~A sovinizmus használt. Azzal, hogy nemzeti
7471 VII | csupa nevetség. Egy-egy spanyol festőnek a képe előtt, melyen
7472 II | fajtájuk fel nem mutat: a spanyolmeggy túlnőtt a szomszéd cseresznyefákon,
7473 II | jártam egyszer; egy füredi spanyolmeggyet és egy „Veszerle”-barackot.
7474 II | barackot. Mind a kettő specialitása Fürednek, korán és sokat
7475 IX | rókájának mondása: „Quanta species! Sed cerebrum non habet”;
7476 X | mellett, mint idefenn a spenót, díszlenek bokorban, állatokkal,
7477 X | láthattuk meg; mert amint a spirituszt rátöltik az élő állatra,
7478 VI | fogai közt kiszalasztott „ssz” hanggal, amely olyforma
7479 XI | posilipói alagút, a kilátás a st.-elmói várból, mind méltó
7480 V | felismerni magán az építészeti stílen. Veronát úgy lehetne tanulmányozni,
7481 IX | színházat? Valamennyi épület stíljén, belső díszítésén meglátszik
7482 IX | keresett nemzeti építészeti stílt; szittya festészet és szobrászat
7483 VI | mint a Memnon szobornak. Stinde regényéből még friss volt
7484 XI | valóságában.~A Toledo utca (ma már Strada di Roma) folytatásával a
7485 IX | s kihúzva övem mellől a stylusomat, ennek a hegyével a következő
7486 IX | volt. Le kellett szállnia a Styxhez. Charon csónakját féltem
7487 XIV | meg kellett ismerkednie a Styxszel.~Hívei, köztük Macro, összegyűltek
7488 XIII | Tarrrka! etcaetera.~Probavi et successit.~A sovinizmus használt.
7489 II | Az ott felnőtt szép nagy sudár fának, s minden évben meghozta
7490 II | csak egy emeli ki magasan a sudarát közülök, mintha jegenyének
7491 XI | Serapis-templom száz év óta ismét süllyed alá. Talapköve már a tenger
7492 XI | alá eltűnt, a tenger alá süllyedt, az újra fölemelkedett romemlékeit,
7493 II | jó tanyája a rókának és a sündisznónak. Az első évben magunk ültettük
7494 XI | sziklaszakadékokba zuhannak alá, a moha süpped, a szikla kong a láb alatt,
7495 I | gazdag és előkelő, de akinek sürgetős szüksége van egy férjre,
7496 IV | hogy a beteg szemébe ne süssön. És ő arra kér, hogy írjak
7497 VIII | rám, mint egy óriási nagy sütőkemence; egymás hegyébe halmozott
7498 IX | volt. Hoztak egész pávát sütve, aminek olyan erős szaga
7499 IX | voltam Ovidius Naso.~Semmi suffisance! Nekem is van olyan nagy
7500 X | hágcsón a színfalak mögé, a suffiták közé, s odamegyünk a fölül
7501 XI | választotta ki titokteljes sugallatai elfogadójának. Az izenet
7502 XII | boltozat padmalyáról sűrű sugarakban hull alá a sziklaforrás
7503 XI | szökőkútként csorgatja illatos sugarát, dinnye, makaróni, osztriga-vendéglők,
7504 VIII | minden kocsisnak hosszú sugáros ostora van, amivel jó kedvében,
7505 I | is írni, de hévtelenül, sugártalanul.~Aztán a mi egész életünk
7506 XI | hogy végig a fényes toledói sugárúton hajt egy öreg ember két
7507 X | nincs az emberi testnek súlya); a bálterem, egy elsüllyedt
7508 XI | igazságot szolgáltassak egy súlyosan elvádolt püspöknek. Az útikalauzok,
7509 IX | azzal igazolta magát: „Homo sum; nihil humani a me alienum
7510 X | mint – – – no, de „exempla sunt odiosa”.~
7511 IX | csodaszép Poppaea meghalt; mint suttogják, a caesartól kapott rúgás
7512 III | hallgatnia, amit fülébe suttognak, s reszketni előttük; álmában
7513 II | völgyében. A leggazdagabb sváb parasztok. Férfia, nője,
7514 X | ugyanazon évben beutazta Svájcot. Egyszer egy hegymászó kirándulásban
7515 IX | ast plures compellis non svaveolens.”6~De már erre a döcögős
7516 XI | barlangjának, az előkelő világ a Sybilla grottájának nevez, csakhogy
|