Rész
1 1| mondja ám már!~- Kicsoda, te?~- Hát a pacsirta, a mi
2 1| sarkába.~- Hány esztendõs vagy te most, hékám? - kérdezte
3 1| De hát minek tépted ki, te golyhó? Most már odavan
4 1| Mást mondok én neked, te legény - emelte föl édesapám
5 1| vakondtúrás közé esik, az a te földed. Annak te vagy az
6 1| esik, az a te földed. Annak te vagy az ura-gazdája. Teszel-veszel
7 1| dolgozik, más veszi hasznát. A te dinnyéd is én adom el a
8 1| Hanem nevetnél, danolnál te is, mint a többi emberek.~
9 1| végigmentünk a tornácon. - A te részed megmaradt belõle.
10 1| testvérkéket cirógatta.~- Hát te, Esztikém? - kérdezte szelíden,
11 1| de akaratos legényke vagy te, süsd meg a halat.~- Én
12 1| mondom meglepõdve -, hát te magyarul éljenzel? Hogy
13 2| kötőjébe.~- No, lelkecském, te már kimulattad magadat a
14 2| ablakon.~- Szép ez nagyon, te gyerek, de én még szebb
15 2| Lelkem, Pali fiam, nem te lökted fel a tányérost?~-
16 2| kötöttem a szürkével, hogy te vagy a futósabb. Hát azt
17 2| fütyülni! Micsoda rigó vagy te, ha még fütyülni se tudsz?!~
18 2| csacsikának. Õ húzza a kordét, te meg toljad. Ami cseresznye
19 2| Jaj, édes fiam, nem a te eszedhez való az! - legyintette
20 2| haragra.~- Micsoda, hát te azt hiszed, hogy idebent
21 2| Fodorik uram!~- Odább, te! - rázta le õket magáról
22 2| ijedten és könyörgõen:~- Te nagy ember, mit akarsz te
23 2| Te nagy ember, mit akarsz te énvelem, szegény kis madárral?~
24 3| mint valami varázsírás.~- Te, az S-et megfordítva írtad -
25 3| Én írtam, ami benne van, te majd folytathatod.~- Apám
26 3| Miféle legényke vagy te? Mi szél hozott ebbe a mi
27 3| elhordanak elõlem?!”~- Hallod-e, te fiú - támadt hirtelen egy
28 3| az a kék a lábad szárán, te csiripiszli?~- A bûröm -
29 3| ezt se éri föl ésszel!~- Te mezítláb jársz, te gyerek?
30 3| ésszel!~- Te mezítláb jársz, te gyerek? Ebben a sárban,
31 3| megcsóválta a fejét.~- Miért, te?~- Csak.~Ha egy kisgyerek
32 3| mesterség - azt mondja. - De te már olyan okos leszel, hogy
33 3| is lehetnél. Látod, akkor te varrhatnád Maconka tanár
34 3| akkora legény voltam, mint te!~- Föl nem venném száz forintért -
35 3| Miért ne volna igazság, te? - csudálkozott édesszülém.~-
36 3| durcásan.~- Hát mi volna, te igazságos Mátyás? - mosolygott
37 4| nyakam!~- Miért fogjam meg, te Málé?~- Hát hogy ki ne törjön.~-
38 4| törjön.~- Miért törne ki, te bolondos?~- Azért, mert
39 4| akarok.~- Mit akarsz szólni, te locsi-fecsi?~- Azt, hogy
40 4| Kis komám, ládd-é?~- Mit, te?~- A nyulat a fa alatt.~-
41 4| a nyúlgerincre.~- Hát a te kedvedért azt is megteszem -
42 4| körülzsindelyezte a nyakát.~- Hát te mért zsindelyezted körül
43 4| zsindelyezted körül a nyakadat, te ugrifüles? - koppantott
44 4| törjön.~- Mért törne ki, te szakajtófejû?~- Azért, mert
45 4| akarok.~- Mit akarsz szólni, te csupaszáj?~- Azt, hogy én
46 4| szememmel láttam.~- Mikor, te? - vágott közbe Perec koma.~-
47 4| trónusa.~- Hát az mikor volt, te?~- Akkor, mikor fölséged
48 4| mellett.~- No ni, Bimbó, hát te hogy kerültél vissza? -
49 4| halászt megáldottad.~- No, hát te is azt csináld ma egész
50 4| nagy öröme telnék benned a te öreg édesapádnak, ha neked
51 4| még a füle se mozgott.~„Ha te úgy, én is úgy” - gondolta
52 4| kanász -, hanem most már te légy a vevő, ha tele az
53 4| kanász.~- Megrövidítettél, te gézengúz! - förmedt rá a
|