Rész
1 1| te?~- Hát a pacsirta, a mi madarunk.~- Ugyan mit mond
2 1| fejét egy lyukas petákért.~- Mi van itt, mi van itt? - csipogja
3 1| petákért.~- Mi van itt, mi van itt? - csipogja egyszerre
4 1| farkukat táncoltatva.~- Mi van itt, mi van itt?~Parányi
5 1| táncoltatva.~- Mi van itt, mi van itt?~Parányi kendermagbogarat
6 1| görögdinnyéket.~- Hát akkor mi a Tamásé?~- Ami az õ kertjében
7 1| mint akit orron vertek.~- Mi baj, gazduram? - nevetett
8 1| neki elfojtott sírással -, mi lesz most már mibelõlünk?~-
9 1| szerettél. Aranyos pintyõkém, mi keresnivalóm van nekem most
10 1| semmit, anyókám, tudom én, mi a lúdbecsület!~Tudta is,
11 1| õ már akkor tudta, hogy mi a jó, mert a körme közt
12 1| csóválta meg a fejét.~- Mi bajod már megint, báránykám? -
13 1| fut elém a két kislány.~- Mi baj, szentjeim? - kérdem
14 1| magyar lett belõled. Ugyan mi jót ettetek ebédre?~- Habpalacsintát,
15 2| hajoltam volna hozzá.~„Ugyan mi nevezetes van ezen az istenadta
16 2| nem is igen volt neki a mi házunknál, mint az, hogy
17 2| csupa nyúlfiókák voltunk mi már akkor! Meglapultunk
18 2| beszédje van a kakassal.~- Mi lesz ebbõl, ugyan mi lesz? -
19 2| Mi lesz ebbõl, ugyan mi lesz? - tanakodtunk odabent,
20 2| se lát.~Nem is nyikkant a mi kakasunk egy szemet se.
21 3| és mindjárt tudtam is, mi baja szegény macskabagolynak.
22 3| tudtam volna megmondani, mi van benne. Volt olyan is,
23 3| a szél, míg idáig ért.~- Mi kéne, ha vóna, öcsikém? -
24 3| Miféle legényke vagy te? Mi szél hozott ebbe a mi falunkba?~-
25 3| te? Mi szél hozott ebbe a mi falunkba?~- Se apám, se
26 3| pajkos siheder.~- Hát neked mi a neved?~- Három Matyi.~
27 3| gyámoltalanabb teremtést a mi Matyinknál.~Jókedvünket
28 3| törött szárnyú veréb.~- Mi bajod neked, Matyi fiam? -
29 3| dévajsághoz. Azon tanakodtunk, mi lesz most Három Matyival,
30 3| fiam, Gergulics bácsihoz!~A mi kis városunkban Gergulics
31 3| fityfirittye volt, aki a mi utcánkba beadogatta az újságokat
32 3| védett valakit. Hanem hogy mi az, ami a térdétől a lába
33 3| meg kellett kérdezni:~- Mi az a kék a lábad szárán,
34 3| ablakhoz, mikor a fityfiritty a mi kapunkon kilódulva, átvágott
35 3| öt perc, míg a gyerek a mi kapunk alól kivágódott.
36 3| szinte kopogott a padon.~- Mi baj, kisgyerek? - kérdezte
37 3| tanár úr azt kérdezte:~- Mi a neved, fiam?~- Marci kisasszony -
38 3| már sokallotta is.~- Ugyan mi akarsz lenni azzal a sok
39 3| morogtam durcásan.~- Hát mi volna, te igazságos Mátyás? -
40 3| Egyszer ti húzzátok, máskor mi ülünk benne - biztattak
41 3| biztattak a bíró fiai.~Bántuk is mi a csúfolódást, csakhogy
42 3| nagy urasan a puha ülésben, mi ketten nyakunkba akasztottuk
43 3| kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk, amelyikbe egyszer
44 3| háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség
45 3| hozzánõtt volna a kõhöz.~- Mi a macska, nem ereszt a lábad? -
46 3| tartanak az oltár elõtt.~- A mi kisfiúnk volt az, sógorasszony -
47 3| zavartan hümmögtek, hogy mi érhette Márton sógorékat
48 4| jól a félhomályban, hogy mi feketéllik a gyepen.~- Király
49 4| mondja rá a kis kanász.~- Mi a baj, kis kanász?~- Unod
50 4| mikor a szava megszólalt:~- Mi járatban vagytok, szegény
51 4| haluska.~Nem azok vagyunk mi, töröm a zúzáját,~jó szándékkal
52 4| látta mását senki emberfia a mi vagyonunknak! Palotánk,
|