Rész

 1   1|               új csipkekalapban állít be hozzám.~- Apuka, mit mond
 2   1|             Hallja, édesapám - szalad be Andráska az édesapjához -,
 3   1|            barázdabillegetõ szegõdött be hozzá napszámra. Ott illegnek-billegnek
 4   1|               nem adok a dinnyéimbõl. Be se bírnád õket gurítani.~
 5   1|          fölébredni. Úgy is mentem én be, mint akit orron vertek.~-
 6   1|               dinnyebokrot. Szaladtam be vele édesapámhoz, és már
 7   1|           vettünk, s azóta nem álltam be többet gazdának. Azt hiszem,
 8   1|           hozzámenõket nem eresztette be. Földjét, szõlejét fölverte
 9   1|           ajtót. Egy drótostót lépett be rajta, hátán batyuja, öliben
10   1|                Abban a percben léptem be a kisajtón. Édesanyám boldogan
11   1|              nagyon mosolyogva sütött be a szívünkbe.~
12   1|            itt vasút, fiam - nevetett be rám a szülém friss képe
13   1|               csak valami korkondélus be ne kapja! - siránkozott
14   1|      legjobbkor érkeztem - ágaskodtam be a rácson. - Bizonyosan csak
15   1|               amit gyûrû alakban nõtt be a dús, kövér pázsit.~- Gyere
16   2|  szégyellettem bemenni.~Én nem mentem be, de édesapám kijött, s csudálkozva
17   2|               ha hibát tesz az ember, be is kell vallani, az annak
18   2|         arannyal futtatott nyeregben. Be se fordulhattam a konyhára
19   2|          aranyos teteje.~- Forduljunk be, táltos lovam, ebbe a mesebeli
20   2|               alázatosan sompolyogtam be a tornácra.~- Szülém, én
21   2|      szívünkre, akkor csengette aztán be az öreg udvarost.~- Ugyan,
22   2|             Hát ez az egész - fejezte be Dobróka. - Aki nem hibás,
23   2|             kinyílt az ajtó, s tódult be a világosság, azt mondja
24   2|  végigborzongatott a hideg. Szaladtam be a szobába, s aközben arra
25   2|            Bizonyosan az elõbb repült be, mikor szellõztettünk. Nagyon
26   2|               de ahogy az elsõ szemet be akartam kapni, haragosan
27   2|                Jó-e, fiúcska? - fogta be Gyurgyóka a csacsikát.~-
28   2|         szöget.~Egyet aztán mindjárt, be is vert a tükör mellé akasztónak,
29   3|           lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csak olyanok
30   3| harsogva-zúgva kergették egymást ki s be a szelelőlyukakon.~Egyszer
31   3|       legszebb könyvem - tettem volna be a helyére a könyvet, de
32   3|        szántani.”~Azóta sohase tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlan.
33   3|            csak akkora, hogy nem fért be rajta annak a bolondos napraforgónak
34   3|           macskája mindig azon ugrált be, ha a Bodri kutya meg akarta
35   3|              egészet. Az egyik asztal be volt terítve mindenféle
36   3|       búcsúzott el tõlem -, hanem ide be ne tedd többet a lábad!~
37   3|           táblabíró úr lapját hajítja be a pincelakásba a suszternak.~
38   3|         Másnap én kávéztattam Palkót. Be lehetett ereszteni, mert
39   3|            kifényesítve; sár se fogta be, mert csonttá fagyott a
40   3|          Ugyan hány perc alatt röpüli be Palkó angyal azt a nagy
41   3|            házat, de sehol se csapták be elõttünk az ajtót, mert
42   3|     tenyeredbe szedd ám a lábad, hogy be ne csukják az orrod elõtt
43   3|           semmit, hanem úgy kullogott be az iskolába, mint a leforrázott
44   3|         lábtakaróján bolyhos szõnyeg. Be volt festve az egész szép
45   3|            akarta magát. Engem fogtak be meg egy másik szegény gyereket,
46   3|          mondta a Jánoska -, eresszük be ezt a szegény kutyát, mert
47   3|              hogy ezeket nem eresztik be a templomba, s kezembe adták
48   4|              többet, egész addig, míg be nem értek a kertbe, hanem
49   4|               már útra készen toppant be hozzá.~- Köszönöm a szállást,
50   4|             kisvártatva el is csípte, be is tessékelte a legszebb
51   4|             elköszönjön tõle, szaladt be a malomba, hozta ki a tallérosládáját,
52   4|         Szaladt a szegény nagy kanász be az erdõbe a szilaj paripa