Rész
1 1| tornyosodik a fején, hogy szegény helyen beillene kukoricamérõ
2 1| kukoricamérõ vékának.~Bezzeg a szegény sármányok, ahogy az istálló
3 1| Nagyobb baj az annál, hogy szegény tapsifüles a nagy sapkában
4 1| meg: jó lenne-e magának?~Szegény tót ember erõvel kezet akart
5 1| sokan. Nagy ritkaság ám a szegény soron a tepsiben muzsikáló
6 1| megszégyelltem magam, hogy én ezt a szegény vak embert akartam megpörölni,
7 1| árnyék.~Délben láttam aztán szegény kis árnyékot. Hozta az ebédet
8 1| orcájukat.~- Õ az ujjával lát, szegény - hulldogált csendesen a
9 1| A válla keskenyke ugyan szegény kis bogárnak, de a képe
10 2| apja! Hadd örüljön az a szegény gyerek a talált krajcárjának!
11 2| úgyis süket az egyik fülére, szegény!~Éppen azért nagyon féltette
12 2| nagyon féltette Miklós bácsi, szegény, a másik fülét. Ő már olvasatlanul
13 2| így elfohászkodta magát szegény édesanyánk, csupa nyúlfiókák
14 2| rendesen benne jajveszékelt a szegény kis fogoly:~- Nyit-ni-kék,
15 2| SZEGÉNY EMBER VÍZZEL FŐZ~Az édesapámtól
16 2| édesapám a vállamat. - A szegény ember háromszor fõz meg
17 2| juttatja. Rég nem látott már szegény, s örömében úgy belém akaszkodott
18 2| öltsem össze - sopánkodott szegény édesanyám.~- Hozd csak ki,
19 2| itt az is, nem úgy, mint szegény helyen - mondta büszkén
20 2| igazán, mit jelent az, hogy a szegény ember vízzel fõz.~
21 2| árnyékot a vándornak, rõzsét a szegény embernek. Az egész falu
22 2| mit akarsz te énvelem, szegény kis madárral?~Erõs Fodorik
23 3| mindjárt tudtam is, mi baja szegény macskabagolynak. Az a baja
24 3| csak olyan vad tanítónak. Szegény emberek adták a keze alá
25 3| ott a könyvespolcnak.~- Szegény szántóvetõnek gerendán a
26 3| pápaszemét, úgy vette szemügyre szegény Három Matyit.~- Egy Matyinak
27 3| dicsérte már a tanító úr se.~Szegény Matyi egyre fogyott, mint
28 3| mézeskalácsosság hasznos tudomány.~Szegény édesanyám nagyon meg volt
29 3| fogtak be meg egy másik szegény gyereket, a Favágó Jánoskát.~-
30 3| A Kati néni kutyája, a szegény Morzsa ott nyöszörgött a
31 3| Jánoska -, eresszük be ezt a szegény kutyát, mert megveszi idekint
32 3| fenyõt felköszöntse. No, szegény gyereket akkor se kellett
33 3| úton, hogy fáznék, mert szegény édesanyám rám adta a nagykendőjét,
34 4| Nem nyugodott meg addig szegény feje, míg az udvari vadászok
35 4| vadászok agyon nem nyilazták a szegény legyecskét.~- Mindenki így
36 4| volt, szívesen segített a szegény halászoknak, annyi halat
37 4| olyankor cselekedte, mikor szegény ember ment el az ablaka
38 4| hazaért, mellette meg egy szegény vándorló ácsorgott.~- Meglepett
39 4| a századik, az ezredik. Szegény sédi molnár napestig egyebet
40 4| a rozmaringos ablakhoz. Szegény rozmaringok csak úgy éledtek
41 4| búsult, de mit tehetett róla szegény feje? Csacsogó patakot ki
42 4| makkfa. Meg is rázkódott szegény a leghegyéig, s éppen onnan
43 4| kiszalad a világból!~Szaladt a szegény nagy kanász be az erdõbe
44 4| Mért ne adnák, Petykó?~- Szegény vagyok, csúnya vagyok, igen
45 4| Mi járatban vagytok, szegény vándorló legények?~Petykó
|