Rész

 1   1|     nagyobb öröme telt benne, mint nekem.~- Öröm nézni, milyen szép
 2   1|          érõ karácsonyfát?~- Nincs nekem kívánságom se egyikre, se
 3   1|     pintyõkém, mi keresnivalóm van nekem most már a világon?~Az arckép
 4   1|        szégyenlõsen -, ez a csizma nekem szûk. Próbálja meg: jó lenne-e
 5   1|       nagyon jól ismertük egymást. Nekem mindig õróla írt, neki mindig
 6   1|      Marcija. - Azt mondta szülém, nekem is ilyent süt, ha olyan
 7   1|         nyár elõl egy-két hónapra, nekem nagyon sok jó ismerõsöm
 8   1|       Amelyiktek nem szereti, adja nekem a maga részét.~
 9   2|         erszénnyel.~- Van ám olyan nekem is! - mutogattam büszkén
10   2|           sose hoz szerencsét.~No, nekem hozott, mégpedig hamarosan.
11   2|            olyan szépen fújod!~No, nekem se kellett egyéb! Most meg
12   2|     nagyanyó tyúkja, ha elveszett, nekem kellett megkeresni. Én jártam
13   2|       elkapta a nagyapám kalapját, nekem kellett utánabujdokolnom
14   2|              gondoltam magamban. - Nekem is van ám magamhoz való
15   2|                     A CINEGEKIRÁLY~Nekem kisgyerek koromban volt
16   2|  mulatságom: a cinegefogás. Persze nekem nem az orrom fogta a cinegét,
17   2|          bácsi, milyen cinegém van nekem!~- Milyen ugyan? - neszelt
18   2|           meg nem vigasztalt vele. Nekem eszem-lelkem csak a cinegekirályon
19   2|         lett. Egy szem nem sok, de nekem annyi cseresznye nem jutott
20   2|            benne nagy kényelmesen, nekem meg azt mondta:~- Étel után
21   2|          ha rágondolok, hogy hátha nekem is meg kellett volna azt
22   2|      becsületes neve. - Hiába, nem nekem való tudomány ez” ‑ hajtja
23   3|            vetődött felénk soha, s nekem nem volt egyéb mulatságom,
24   3|       könnyű volt őket.~De nemcsak nekem nem tetszett ez a mulatság,
25   3| beszélgetni, mint a mozsártörővel. Nekem a világon minden élt, és
26   3|           meg Messzi Gyurka mesélt nekem mindenféle híres királyfiakról,
27   3|     kígyóbetût elõször mutatta meg nekem.~
28   3|          Verseskönyv volt az, tele nekem való versekkel, harmatosakkal,
29   3|     édesanyám a régi fazekaspolcot nekem nem adta könyvtárnak. Akkor
30   3|            sápadt orcáját.~- Nincs nekem semmi se - motyogta Matyi
31   3|             De hiszen beszélhetett nekem, hallottam is már én azt,
32   3|            nézett rám. Utoljára is nekem kellett rajta segíteni.
33   3|          De hiszen elég tükör volt nekem az utca. Még az ismerõs
34   3|             mert én kisebb vagyok, nekem nagyobb kalács járna.~Mikor
35   3|          van, lelkem gyerekem!~No, nekem se kellett egyéb, ahogy
36   3|    elmosolyogta magát.~- Látjátok, nekem is igazam van.~Most már
37   3|        neked is volna egy hatosod, nekem is, vennénk rajta szánkót.~
38   3|          volna. Ez olyan öröm volt nekem, hogy ha kellett, ha nem,
39   4|      vízimolnár! - mondták neki.~- Nekem nem lesz! - vágta bele a
40   4|         mint a tej.~„Ami neked jó, nekem is jó” - fohászkodott a
41   4|         már a vadkörtét, Matykó!~- Nekem is elvásott már a fogam
42   4|         kedves gazdám?~- Nem adják nekem a királykisasszonyt, Matykó!~-
43   4|       rongyos gúnyám miatt, van ám nekem otthon különb is.~- Van-e? -