Rész

 1   1|                    idõben, apja - mondta az édesanyám -, úgyse lehet az esõben
 2   1|                   kisgyerek koromban. Mikor édesanyám mosakodni kergetett a kúthoz,
 3   1|                   mindig énrólam beszélt az édesanyám. Én tudtam róla, hogy õ
 4   1|                   találkozhassam vele, s az édesanyám át is adta neki az üzenetem.~-
 5   1|                    gyerekem - írta akkor az édesanyám. - Olyan szép pirosra sütöm,
 6   1|                   az Annus néni fia.~Lelkem édesanyám erre a szóra csak kiszaladt
 7   1|                   az Isten - törülgette meg édesanyám a könnybe lábadt szemét
 8   1|                  csak akkor kapott észbe az édesanyám. No, õ szépen elprédálta
 9   1|               percben léptem be a kisajtón. Édesanyám boldogan ugrott ki az ajtócsattanásra,
10   1|                gyermekem!~- Hát a ludacska, édesanyám? - kérdeztem incselkedve.~-
11   1|              babrált a kötõjén zavarodottan édesanyám ahogy a sok csámcsogó kis
12   1|                     az ebédért hálálkodott.~Édesanyám sírva fakadt, hogy engem
13   2|                 volt a tornácunk koldussal, édesanyám ott járt köztük a lisztes
14   2|                volna a mécsest, ha a lelkem édesanyám a pártomat nem fogja.~-
15   2|                   szerencsét a talált pénz?~Édesanyám aggódva várakozott rám a
16   2|                       szóltam nagy álmosan.~Édesanyám sorba ölelgetett bennünket,
17   2|               kezemnél fogva odavezetett az édesanyám elé.~- Hozom a tányérdöngetõt!
18   2|                   megmentett engem attól az édesanyám áldott szíve. Hanem az igazlátó
19   2|                   szobában. Az édesapám, az édesanyám, a kis húgom, a doktor bácsi -
20   2|                 össze - sopánkodott szegény édesanyám.~- Hozd csak ki, fiam, a
21   2|                     lelkemnek - csókolgatta édesanyám a képet -, csak szöget találnánk
22   3|                   ebben a percben is, mikor édesanyám nyugtalankodva nézett rám,
23   3|               iskolamûhelyétõl, ha drága jó édesanyám meg nem ment. De õ az ölébe
24   3|                     volt az én szobatáblám, édesanyám gyûrûsujja rajta a palavesszõ.
25   3|                    nem volt nyugtom, míg az édesanyám a régi fazekaspolcot nekem
26   3|                     bólintott rá a tervemre édesanyám -, de én jobban szerettem
27   3| könyvkereskedõ-inast rúgott volna meg a ló.~Édesanyám belátta, hogy igazam van,
28   3|                   hasznos tudomány.~Szegény édesanyám nagyon meg volt illetõdve
29   3|                    a tudományával. Ahogy az édesanyám elment, mindjárt befogott
30   3|                   hogy fáznék, mert szegény édesanyám rám adta a nagykendőjét,