Rész

 1   4|        lakoma: majd segít rajtam Málé koma. Õ lesz a létrám, õ
 2   4|     király almáját róla elérem.”~Málé koma a másik kis apródja
 3   4|       hogy mentül elõbb odaérjen Málé komához.~Málé koma éppen
 4   4|     elõbb odaérjen Málé komához.~Málé koma éppen a csizmáját pucolta
 5   4|          vagyok, bajban, segíts, Málé, rajtam - ütött a vállára
 6   4|     bizonyosan eléri az almát.~- Málé legyek, ha nem megyek! -
 7   4|         nem megyek! - rikkantott Málé akkorát, hogy ijedtében
 8   4|   kitörik a nyakad!~Nem is szólt Málé koma egy kukkot se többet,
 9   4|             Miért fogjam meg, te Málé?~- Hát hogy ki ne törjön.~-
10   4|    tanulok - vigyorogta el magát Málé, s egyszeribe fölmászott
11   4|       megint megböködi Perecet a Málé.~- Kis komám, ládd-é?~-
12   4|          a fa alatt.~- Látom ám, Málé. Meg is lõném, ha puskám
13   4|       mondtam, úgy-e - kapta föl Málé a nyulat, s már tartotta
14   4|        micsoda az? - hökkent meg Málé, aki nem látta jól a félhomályban,
15   4|     Ebben aztán meg is nyugodott Málé koma, s hazaballagott a
16   4| hopmestere észre nem veszi, hogy Málé koma körülzsindelyezte a
17   4|      hajdú hétfelõl markolta meg Málé komát, úgy vitték a Kótyonfitty
18   4|       emelte a légycsapót, mikor Málé koma már kivallotta az igazságot:~-
19   4|    pillája se rebbent meg, ahogy Málé koma felé bökött az ujjával.
20   4|        bajuszát. - Add elõ csak, Málé fiam, hogy volt, mint volt.~-
21   4|        meg a nyulat - erõsködött Málé, kézzel-lábbal hadonászva.~
22   4|   suhantott a légycsapóval, hogy Málé koma egyszerre kukoricakorpává