Rész

 1   1|       aki a dinnyét nem szereti.~Magam is éltem-haltam érte kisgyerek
 2   1|        aztán csakugyan nekiadtam magam a tanulásnak. Kaptam is
 3   1|         a dûlõúton elsikoltottam magam:~- Jaj, istenem, az egyik
 4   1|         és nagyon megszégyelltem magam, hogy én ezt a szegény vak
 5   1|       korkondélus? - nevettem el magam.~- Ó, persze! - sértõdött
 6   2|         lestem az ébredését, míg magam is el nem aludtam. Álmomban
 7   2|        Ki se csodálkozhattam még magam rajta, már akkor ott ültem
 8   2|        megint kisgyereknek érzem magam, s félve sandítok a konyhaajtó
 9   2|       egymás után. Megembereltem magam, álltam a nézését, pedig
10   2|         bátya - nevetett apám, s magam se hittem többet a cinegekirályban.~
11   2|          parancsolta.~Hát hiszen magam is csak a szépit válogattam
12   2|          cseresznye nem jutott a magam szedésibõl. Igaz, hogy õ
13   2|      szétszalad az ész.~Beláttam magam is, hogy a nagyeszû Gyurgyókának
14   3|    nevette el magát édesapám. Én magam is azt gondoltam, hogy no,
15   3|         jegyeztem már egyet-mást magam is azóta, de az édesapáménál
16   3|     társadalomban.~Másnap reggel magam mentem ki az előszobába,
17   3|       arra én úgy megszégyelltem magam, hogy se bût, se bát nem
18   3|      egyet. Ki is gesztikuláltam magam egy egész életre, de szereztem
19   4|     herceg az én gazdám, Petykó.~Magam a szolgája, az az okos Matykó!~
20   4| eltaszigálta õket.~- Már csak én magam szolgálok az én kis gazdámnak,