Rész

 1   1|            meleg nyáridõben nagyban ment a kukoricakapálás. Egy kõfeszület
 2   2|            boldogan kérdezték:~- Ki ment el, gyermekem? Hiszen nem
 3   2|            a kapuban. Akármelyikünk ment el alatta a télen, mindnyájunknak
 4   2|       harangszó, akkorára csakugyan ment is a vers, mint a vízfolyás.~
 5   3|          drága jó édesanyám meg nem ment. De õ az ölébe húzott, és
 6   3|        mindig füleltem, ha jött, ha ment.~Egy hét múlva azonban éppen
 7   3|              Minden program szerint ment, még az idő is előírásosan
 8   3|     Szerencsére az iskolaszolga ott ment el mellettünk, sietett a
 9   3| gyertyácskák meggyújtása is nehezen ment, mert Fekete harangozó sohasem
10   4|     cselekedte, mikor szegény ember ment el az ablaka alatt.~- Hadd
11   4|             tehénkét az istállóból.~Ment is ki a tehénke ugrándozva,
12   4|           magában a halász, s át is ment a molnárhoz, hogy válasszon
13   4|            A vízimolnár lánya el se ment többet a patakpartról, még
14   4|          világot látni.~- Már miért ment volna?~- Azt mondta, nagyon
15   4|           meg egy bõre-nincs, szõre‑ment lyukas subája. Matykó a