Rész

 1   1|   dermedt legyecskét, de csak akkorát, hogy egymagának is kicsi
 2   1|       azért se, azért se! - S akkorát csípett amannak a szárnya
 3   2|  nyikorgott a szobaajtó, s én akkorát sikoltottam, hogy még most
 4   2|      a hibás hozzáér, rikkant akkorát, hogy elhallik Seholsincsig.~
 5   2|      szokta. Haragjában pedig akkorát tudott ütni az asztalra,
 6   3| ütögetett, megköhögtetett, és akkorát szorított a karomon, hogy
 7   3|      lábát. A Gyurka ceruzája akkorát ugrott, hogy menten kitört
 8   3|    Összenéztünk Jánoskával, s akkorát rántottunk a szánkón, hogy
 9   3|     hosszú, lelógó kabátujjak akkorát lebbentek, mintha valóságos
10   4|     megyek! - rikkantott Málé akkorát, hogy ijedtében elkukorékolta
11   4|       de ahogy fölemelkedett, akkorát prüsszentett, hogy a tallér
12   4|       a nagy kanász egyszerre akkorát horkantott álmában, amilyent
13   4|    rikkantott örömében a bíró akkorát, hogy belerendült a faluháza. -
14   4|  kurjantott a bársonyosi bíró akkorát, hogy csak úgy repedezett